Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873

- 11 — magát erőmütani munkának tekintette. M a y e r ezen hypothesis alapján még tovább ment és a nap ujuló melegét saját tömegének központja felé való eséséből magyarázá ki, vagy a nap folytonos összehúzódásából. H e 1 in h o 11 z egyszerű számításai szerint a nap tömegének addigi sürüdése, mig földünk tömöttségét elérné, még 17 millió évig volna képes pótolni a hőokozta kisugárzás hőveszteséget; és ily mértékben történő összehúzódása a napnak 24000 év alatt látszólagos átmérőjét csak 1 másodperccel csökkentené — mi oly kis mennyiség, hogy az a legtökélyesebb eszközökkel is alig vehető észre. A napfelület különböző pontjain a hőmérsék korántsem egyenlő. Secchi ugyanis márc. 18—23-ikig 1852-ben a napfelületének különböző pontjainak hősugárzását vizsgálta meg, és következő táblázatban egybeállított eredményre jutott, a nap középpontjának hősugárzását = 100 nak véve; u. m. : (A jel + a napgömb északi részére, a — pedig déli részére vonatkozik.) Ezen (áblázat számai azt mutatják : 1. Hogy a napkorong hőmérséke (szintén ugy fénye is) 2. Hogy a hőmérsék a nap félgömbjein nincsen egyformán elosztva, hanem az északi félgömb melegebbnek látszik lenni. A fenntnevezett természetbúvár még a napgömb különböző szélességű pontoknak hősugárzását is sokszor figyelte meg, és minden kétségen kivül helyezé azt, hogy a nap hőmérséke egyenlítőjén a legnagyobb; és pedig, ha az egyenlítőét a 30° szélességével összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy ugy állanak egymáshoz, mint 16 : 15-hez; még nagyobb különbözetekre jutott, ha még távolabb fekvőket vett fel. Az első pontban foglaltak a napot körülvevő légburok hő elnyelésében lelik megfejtésüket és pedig mind Bouguer, mind Secchi egyaránt azt találták, hogy ezen burok a napgömb kisugárzó hőjének csak 1

2/

10

0 részét bocsátja át, raig 8

8/,

0

0 részét elnyeli; A megfigyelt hely távola a központtól első percekben kifejezve. A hősugárzás nagysága. 54.34 a központtól a kerületig fogy.