Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871

5 hadszerkezetre, hanem az államéletre is vonatkozhatnak és hogy vonatkoznak is, igen világos. — Elismeri ezt Szabó Károly jeles történetbúvárunk, ki saját vallomása szerint Leo müvét a leglelkismeretesb hű fordításban azért közli, hogy azt a történetbúvár a nemzet akkori hadi, erkölcsi és műveltségi életének vizsgálatára használja.

1

0) De elismeri ezt maga Kerékgyártó is, idézett munkájának 267. lapján igy irván: „Árpád és utódai kortársainak Leo és Konstantin császároknak művei oda mutatnak, hogy a magyar fővezérek a nemzetnek valóságos fejedelmei valának. Leo a magyarok hadszerkezetének előadásában mondja: „Ezen nép egy fejedelem alatt van."

1

7) Elismeri Kerékgyártó akkor, midőn a szerénte csupáncsak a hadmütant tartalmazó fejezetből nemzetünk jellemére és beléletére is von következtetést. így a magyar nemzet testi és lelki tulajdonságait tárgyalván, a munkátlanság,

1^ hitszegés,

1

9) zsákmányolás,'

2

0) torkosság,

2

1) viszálykodás,

2

2) stb., mint nemzetünk hibáinak pro et contra megvitatásánál Leo úgynevezett hadmütanából is igen helyesen alkalmazza győző érveit. A külföldi kútfőkből továbbá idézzük állításunk igazolására a szintén egykorú bíborban született — Konstantin görögcsászárt: „kit is (Árpádot) a khazarok szokása és törvénye szerint fejedelemmé tettek, fölemelvén őt paizsra. Ezen Árpádész előtt más fejedelmök a turkoknak (magyaroknak) soha nem volt. s ettőlfogva máig is ennek nemzetségéből tétetik Turkia (Magyarország) fejedelme.

2

3) Alább : Bizonyos idő múlva a patzinakiták megrohanván a turkokat (magyarokat), kiüzék őket fejedelmükkel Arpádészszel együtt,

2

4) Alább: első fejők az Árpádész nemzetségéből fejedelem következés szerént.

2

5) Végre: Tudni kell, hogy Árpádésznek Turkia (Magyarország) nagy fejedelmének.

2

0) Az idézett bel- és egykorú külföldi kútfőknek Árpád fejedelmi hatáskörét igazoló érveit ujabb történetíróink közöl elfogadták: Pray, ki igy ir: Haec (az etelközi szerződés harmadik pontja) non obscure indicant formám regiminis monarchicam. ita tamen temperatam, ut duces electores, horumque posteri, in consiliis et ministeriis reipublicae, non item in suprema iurisdictione et imperandi potestate partém haberent. Nam translata cum praerogativa dignitatis in imUHl dominandi potestate, quae prius in plures Boebodos, seu duces pari cuivis in suam tribuni potestate divisa erat, ut hoc ipsum impérium, Arpado collatum firmius esset, nec in arbitrarium sensim desineret; suis consiliis et ministerio suffultum, et certis limitibus cireumscriptum voluere. Hac ratione videtur iam ab ipsis regni incunabulis illud monarchiae genus obtinuisse, in quo unius est summa potestas, libera voluntate eligentium eidem collata stb.

2

7) Katonánál ezeket olvassuk: „postquam Arpadus solemni ritu chazarorum inauguratus est; is statim pro principe supremo se gerere coepit, quum ipsos duces praecipuos ad varias expeditiones ire iussit, iisque terras arbitratu suo distribuit. Talem profecto principem, tam ampla potestate praeditum ante hunc Arpadum, ut Constantinus ait Turcae non habuerunt stb.

2

8) Alább: appáret deniqüe, non esse commutatam ab Arpadi morte régimén monarchicum.

2

9) Cornides: Si is omnis habendus sit rex, qui regia potestate imperavit apud suos, quique Rex ab exteris nuncupatus est, tunc certe non Greyza demum primus Rex Hungáriáé dicendus erat, sed omnibus s. Stephani maioribus inde ab Arpado is titulus aeque debebatur. Quippe Regio iure et potestate imperii hungarici clavum tenebat unusquisque eorum.

3

0) Bartal: quae ipsa (az etelközi szerződés harmadik pontja) per se satis clare docet: vim suam ad temperamentum delatae Arpado et successoribus supremae potestatis, verbo ad cautionem pertinere, ne solus suo ipse Princeps omnia nutu, manuque quod dicitur, gubernare possit.

3

1) Horváth Mihály : Miután a nemzet egy íőhatalmu fejedelmet választott, megszűnt a régibb szövetséges rendszer, s korlátolt egyeduraság állott helyébe, mely szerint a fejedelem kezébe tetetett le a legfőbb hadi és polgári hatalom.

3

2) 1

6)

t

eSzabó Károly Uj. magy. mun. 1852. 301. lap. 1

7) Kerékgyártó Árpád M. 0. művelődésének tört. 167. lap. 1

8) u. o. 75. 1. — I

9) u. o. 76. 1. — 2

0) ti. o. 85. 1. - 2

1) u. o. 88. 1. — 2

2) u. o. 91. 1. S'

J) Biborb. szül. Konst. de admin. imp. cimü munkája. Szabó Károly ford. Akad. Ért. 1860. 118. 1. 2

4) u. o. 121. 1. — 2

5) u. o. 142. 1. - 2

6) u. o. 145. 1. — 2

7) Pray. Hist. pag. XXIII. »

8) Katona. Hist. Duc. pag. 39. — 2!

)) u. o. pag. 281. 3

0) Cornidesius Geneol. Reg, Hung. p. 323 et sequ. 3

1) Bartal. Comment. stat. Jus. Pub. Tom. I. pag. 118. — 3

2) Horváth Mihály kis. tört. munkái Pest. 1868*82. 1.