Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1857

16 ugy szinte az erő kifejtésének akadályait, és azon módokat, melyek azokat elősegítik. 2-or, mert épen a szükség követeli, hogy szunnyadó erejét használja, s azért tartja a közvélemény is: hogy a szükség találékony; bizton állithatni, hogy számtalan szerencsés elme hozatott napfényre már pusztán szükség által kényszerítve ; végre 3-or, mert ki kell fejlődnie az erőnek annál jobban, mennél jobban ismerjük, és mennél gyakrabban és pontosabban használjuk. A szükség nem ritkán egyedüli mentő eszköze az erkölcstelensége által nyomorba sülyesztett embernek, és hathatós ösztönül szolgál arra, hogy az erény elhagyott útjára ismét visszatérjen *): azért mondjuk, hogy a szükség megtanít imádkozni; nem tanácsos azért csak ugy könnyű módon megszüntetni a megromlott emberek nyomorát, legalább egy ideig gyöngébben éreztessük csak vélük szeretetünket és részvétünket ; hogy így az önelőidézte nyomor és szenvedés ébreszsze föl bennök és érlelje meg a törekvést a szabadulás és mentő eszköz — a javulás után; mert a könnyű szerrel elhárított nyomor a józan kiábrándulást fele útjából könnyen visszaterelheti. Az emiitettük ismerő, érzelmi és kivánó tehetségeken kívül van még lelkünknek egy ismerő és vágyó tehetsége, t. i. Istenhez, mindennek legfőbb urához. Itt a gyakorlati ész Istenhezi viszonyában, lelkünknek és az innét származó kötelességeknek teljesítésében, Istenhezi közeledésében fő gyönyörét élvezi. §chmi(líhauer Ham. János. *) Dávid, kit a sz. írás „Isten" szive szerinti férfiúnak mond, már elbizakodni, emberi gyarlóságairól felejtkezni kezdett; az elkövetett nagy vétek miatt, szivében megaláztatott, s nagyobb buzgósággal fohászkodott az Istenhez az igenis ismert zsoltárban: „Miserere mei Deus secundum magnam misericordiam tuam'\ — Guzmics: „Peccatum semel perpetratum reddit hominem Yigilantiorem in via destinationis suae, superbiam ejus frangit et compassionem erga aliorum fragilitatem docet". — Imre: „Amicum foedus inter rationem et experientiam"*