Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1853

9 földet el kelle lepnie, s körülte, mint a lég, sajátszerű burkot képeznie. Csak ilyennek képzelhetjük az e 1 s ö vagyis östengert. — Ezen első vizeknek a jeleniekétől több tekintetben eltérő sajátságokkal kelle birniok, jelesen : idegen tartalmuk minden bizonnyal tetemesb vala, mert velők több más nemű anyagok is megsürüdtek, s elegyültek, mennyire általuk föloldhatók valának; oldó erejük pedig a mostani vizekénél sokkal hathatósabb lehete, mert ez föltételezett a hömérséktöl is, melyet bennök, a fölebb mondottak szerint, a forrpontnál nagyobbnak bizton tehetni; azért tartalmazának kétségtelenül több olly anyagokat, melyeket korunk vizei általán vagy csak kévéssé, vagy épen nem képesek föloldani, sem föloldva megtartani. Ezen idegen részeknél fogva egyszersmind igen élénk vegymüködéseknek kellett ama őstengerben történnie: a gipsz, kősó nagyon valószínűleg már akkor támadtanak; mint szinte a benne igen alaposan föltehető szabad savak hatása által több szénsavas egyesületeknek e gyengébb savi része kiszabadítatott, uj, és jelentékenyebb szerepet viendő, nevezetesen a szervesek közelgő föllépésénél szolgálandó. MÁSODIK KOKSK1K. Miután földünk képülése már azon pontig haladott, hogy a vizek leverődése is bekövetkezett: ezekben egy uj tényező járula további alakításához, elég hatalmas, sőt minden további változatainak főbb eszközlője; azért is e kort neptuninak méltán nevezhetjük. Hogy a meghűlés kövelkeztében szilárd kérget nyert földgömbnek későbbi változásaiban a vizek valának a főbb tényezők; eléggé mutatja az utóbbi képleteknek, vagy (mint földtanilag nevezni szokás) hegyeknek réteges alkata, millyen egyedül hígsági üledékből támadhat. A leülepedésnek pedig ismételve, s nem azon egy időben kelle történnie; máskép nem értelmezhetők a rétegeknek különböző viszonyai, mert az egyszerre képűiteknek, vagyis ugyan azon képlethez tartozóknak könnyen megfoghatólag mindenben egyezniük kell: s ezen alapul a réteges hegyeknek átmeneti (elsölegi), másodlagi, harmadlagi sat. kor- avagy képletbeliekre különzése a földtanban. — Egyébiránt ritkán találtatnak valamely képletnek minden tagjai együtt; sőt gyakran egy, vagy több képletek is teljesen hijánzanak, nyilvános bizonyitmányul, hogy sok események, melyek által uj rétegek képülének, többé kevesbé csak helybelileg működtek. Mind e mellett azonban a korsorra nézve tapasztalható mindenütt ama szabályosság , hogy ha bár megszakad is az több helyen, és hijános, de sehol nem visszás, s régibb származatunak bizonyult kömeg sehol nem találtaték az ujabbnak ismert fölé települve; és épen ez okból neveztetnek a neptuni képelmények szabályos (normálé) kömegeknek. — Megjegyzendő továbbá, hogy a földkéregnek tömege egészben véve legkevesbé sem nagyobbodott a vizeknek e működése által: első leverődésükkor hoztak ugyan föloldva magukkal igen valószínűleg némely addiglan még le nem szállott anyagokat a légkörből; főbb hatásuk azonban csak a már kész kéregnek átalakításában álla, t. i. mit abból vegy- s erőszaki uton egy helyütt elsajátithatának, letevék másutt azt, mint uj képelményöket, épen ugy, mikint jelenben is szemléljük. — De a két ellenséges hatalnak , u. m. a föld beljeben dühöngő tűznek, és a külepen többfélekép uralgó viznek egészen ellenkező befolyással kelle lenni a további földképülésre : mit a mélyből fölható plutoi hatal egyenetlenné tett, azt a neptuni kiegyenlíteni iparkodott; s mit ennek vizei mint üledéket nyugalomba helyzének, amannak hője megzavará, és gyakran nem csak helyéből elmozditá, hanem alkatilag is megváltoztatá. Miglen a földkéreg, mint szilárd közfal, ezen ellenséges elemeket külön választá, a viz nyugalmasan rakhatá le zsákmányát a kíilepre, és alalta a tűz szinte ugy folytathatá működését: de egyik ki- másik befelé iparkodván, gyakoribb találkozásuk, és összeütközésök elkerülhetlen volt; majd a föld beljének izzó tömege támodá, s rombolá meg az üt korlátozó kérget, utat iparkodván törni magának a szabadba; majd a viz ömlött alá a hasadékok, és nyílásokon, szítván inkább, mint csilapitván a hatalmas ellenynek dühét. E szakadatlan meg-megujuló harcznak hogy mindenkor nagyobbszerü nyomai maradának vissza, könnyen megfogható, jelesen: általa a földkéreg egyenetlenségeinek mindegyre szaporodni,s nagyobbodni kelle; valamint számos vulkánoknak is támadni már e korban, melyet ennél fogva többen vulkáninak neveznek. Mind ezek pedig egyszersmind előkészületek valának ama közelgő nagyszerű jelenethez, mely az eddig puszta, és holl tömeget az ezer alakban viruló életnek színhelyévé változtatá. 2