Nagy D. - Nagy M. (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

kémeri Nagy Etelka

Seres Samu, Zilah. 1907—XII.

Nagy Albert és neje Boér Ilka mint bánatos szülők mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett drága jó gyermek, unoka és rokon

kémeri NAGY ETELKA

OKLEVELES TANÍTÓNŐ

életének legszebb idejében Svújcz-Davos városában 1907. november 26-án d. e. 7412 órakor hosszas szenvedés után jobb létre szenderült, 4 '/2 évvel ezelőtt elhunyt testvéréhez költözött.

Gyermeki szívének édes melegével, nagy szeretetével boldoggá tette életünket. Küzdött a létért s midőn fáradozásának gyümölcsét szedhette volna, gyilkos kór támadta meg szervezetét és távol idegenben — a hová hazájából gyógyulást keresni ment — édes anyja karjai között oltá ki drága életét.

Viruló tavasz volt még élete, a mi őszi napjaink megaranyozását reméltük tőle. Nincsen már reményünk, búra vált örömünk; csak sírunk, zokogunk.

Egyedül maradtunk, egyedül vagyunk már, égető a mi fájdalmunk; sötét lett, gyászos lesz mindig az életünk: nincsen már gyermekünk.

Drága halottunk földi maradványait november 28-án d. e. 10 órakor helyeztük örök nyugalomra Davosban a ref. egyház szertartása szerint. Gyászunkban osztoznak az elhunytnak két nagyanyja: özv. Nagy Mihályné és özv. Boér Károlyné, úgyszintén nagyszámú közelebbi és távolabbi rokonság.

Ivraszna, 1907. deczember 3.

Legyen emléke áldott! Nyugodjék csendesen az idegen földben!

>