Malatinszky - Mazurek (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)
Markovits István
PRO PATRIA. Isten végtelen irgalmában való megnyugvással, a magyar föld hősi védelméből fakadó fájdalmas büszkeséggel, de a pótolhatatlan veszteség súlya alatt megtört szívvel tudatjuk, hogy a legnemesebb szivü, forrón szeretett fiam, testvérünk s illetve rokon MARKOVITS ISTVÁN a cs. és kir. 7-ik sz. Vilmos-huszárezred őrmestere, az I. oszt. vitézségi érem kétszeres, a II. oszt. és a bronz, valamint a porosz vitézségi érem tulajdonosa hazájáért és királyáért 31 hónapig mint igaz hős harczolva. folyó évi január hó ll־én, a román harcztéren golyótól találva, életének 26-ik évében hősi halált halt. Tetemét ideiglenes sírhelyéről, az osdolai templomkertből hazaszállittatván, Debreczenben, a római kath. egyház szertartása szerint, f. évi április hó ld-én délelőtt 10 órakor fog a MÁV. pályaudvarról, a katholikus templomban tartandó gyászima után, a Várad-utczai sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Oly kegyelet övezze soha el nem múló emlékét, amily nemesen érző szív dobogott keblében. Az örök világosság fényeskedjék neki. özv. Markovits Gyuláné szül. Korpos Erzsébet Korpos János és neje nagyszülői. Markovits Antal és neje, Markovits László és neje, Dr. Balásy Imre és neje nagybátyjai, illetve nagynénjei, valamint gyermekeik. Unokaöccsei: Vecsey Ivánka, Tibiké. édes anyja. Markovits Dezső, Vecseyné Markovits Irma, Markovits Gyula, Markovits Erzsiké, Markovits Jani, Markovits Saczi testvérei. Vecsey István sógora. co R KONr'NYOMDA VAUALAl* 1917 ---766 Ge bauer K. és Tsa temetk. int.
