Balogh - Barta (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

Bányay Sándor

„Siroa megyek az én fiam után a koporsóba“ (Mózes I. 37. 35.)

A. B. F. R. A.

Ozv. Bányay Sándorné Míklovicz Emília a nagy csapástól porig sújtva úgy a maga, mint gyér» mekei nevében tudatja, hogy a leghűségesebb élettárs, drága jó édesapánk, szerető nagyapánk és rokonunk

BÁNYAY SÁNDOR

ref. lelkész, nyug. főgímn. tanár, stb.

35 esztendei hiv sáfárkodás után, életének 77., boldog házaséletének 46. évében békével viselt hosszú, évek óta tartó betegség után csendesen elhunyt.

Felejthetetlen halottunk földi részeit március 19=én, délután 3 órakor az Ó=templomban tartandó imádság után fogjuk az Arany=temetőbe nyugalomra helyezni.

Hódmezővásárhely 1933. március 17.

„Jól vagyon jó és hio szolgám : kevesen voltál hiv, sokra bizlak ezután : menj be

a te Uradnak örökébe.“ (Máté 25, 23.)

GYERMEKEI:

Dr Bányay Sándor feleségével Sándor Ibolykával, néh. Dr Bányay Lajos özvegye i Szilágyi Lenke és gyermekei: Lenke és kis Lajkó.

Dr Bányay József feleségével Dávidházy Máriával és gyermekük Józsika.

Bányay Endre feleségével Szecsey Katalinnal.

Dr Bányay László feleségével József Jolánnal.

Gyászolja még az egész rokonság.

„Kegyelet* Temetkezési Intézet.

Erdei-nyomda Hmvásárhely