Balogh - Barta (Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára)

Bánhegyi Béla Miksa

t

A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PRÉZES APÁTJA A HOZZÁTARTOZÓK NEVÉBEN IS FÁJDALOMMAL, DE ISTEN AKARATÁBAN MEGNYUGODVA TUDATJA, HOGY SZERETETT RENDTÁRSA

BÁNHEGYI BÉLA MIKSA O.S.B.

életének 81., szerzetességének 62., áldozópapságának 57. évében, a betegek szentségével megerősítve,

2009. június 25-én hazatért Mennyei Atyjához.

Temetése július 3-án, pénteken Pannonhalmán lesz.

A Bazilikában 14.30 órakor kezdődő gyászmisét követően a Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezzük örök nyugalomra.

Elhunyt rendtársunk 1928. november 7-én született Zalaapátiban.

A noviciátust 1947. augusztus 6-án kezdte meg. 1951. szeptember 8-án ünnepélyes fogadalmat tett, majd 1952. június 27-én pappá szentelték.

Teológiai tanulmányait 1947-52 között a Szent Gellért Hittudományi Főiskolán, Pannonhalmán végezte.

Munkakörei voltak: 1952-1958 kántor Csehimindszenten. 1958-1963 között latin-német szakos egyetemi hallgató az ELTE BTK-án, tanári diplomát szerez. 1963-1965 gimnáziumi tanár és diákotthoni nevelő Győrött, 1965-ben négy hónapra a tanítástól eltiltva. 1966-ban könyvtáros, 1966-1968 gimnáziumi irodavezető, 1968-1969 gimnáziumi tanár, diákotthoni nevelő, 1969-73 gimnáziumi tanár, igazgató helyettes és diákotthoni nevelő Pannonhalmán. 1973-1977 gimnáziumi és diákotthoni igazgató, 1977-1980 gimnáziumi tanár Győrött. 1980-óta gimnáziumi tanár és konventmisés szónok, 1988-tól a Főapátsági Könyvtár igazgatója és főiskolai tanár is Pannonhalmán.

Miksa atya bencés pap-tanári elkötelezettsége példaértékű volt sokak számára. Krisztus szeretetének semmit elébe nem helyezve, hűséges volt szerzetesi kötelességei teljesítésében. Megbízható tudású, jól felkészült, lelkiismeretes tanár volt. Elkötelezetten képviselte az egyházi könyvtárak ügyét. Oktatói, majd könyvtárosi tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték. Prédikációi, lelkigyakorlatai sokakat építettek.

A liturgia megújításának munkásaként különösen is maradandót alkotott.

„Az Úr irgalmát éneklem örökké!” (Zsolt 103,33)