Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
V. A Szombathelyi Egyházmegye és a nemzetiségi kérdés
egy horvát fára javadalmát, a helyi ordináriust vajmi kevés felelősség terhelte. A kegyúri plébániák betöltésekor ugyanis a püspökre csak bürokratikus szerep hárult, kényszerhelyzetben mozgott. A nagynardai197 plébánia kegyurasága felett a vallásalap rendelkezett, amelyet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium felügyelt és kezelt. Mikor a plébánia 1887-ben megüresedett, betöltésére a pályázatot Kopsz János püspöki helynök írta ki a következő szöveggel: „Felhívatott az egyházmegye mindazon áldozárai, kik az önálló lelkészet vezetésére képesítettek, és a nevezett plébániai javadalmat elnyerni óhajtják, hogy m[é]lt[óságos] Trefort Ágoston, vallás- és közokt[atásügyi] m[agyar] kir[ályi] miniszterhez, mint a vallásalap (g[ró]f Batthyány Gusztáv-féle alapítvány) részéről illetékes kegyúrhoz folyamodványaikat kellően felszerelve, a f[olyó] é[v] szeptember hó 8-val záros pályázati határidő alatt az egyházmegyéi] főhatósághoz beküldjék.”198 A pályázat nyertesét, Schápyt 1887. szeptember 22-én nevezte ki Trefort nagynardai plébánosnak. A vend származású, a miniszter támogatásából lett plébános a kormány iránti lojalitástól vezérelve törekedett - a könnyebb pasztoráció érdekében is - az egynyelvűségre. A püspök, mint láthattuk, a kinevezésre nézve a plébánia felett a kegyúri jogot gyakorló vallásalap miatt nem bírt ráhatással. A nagynardai plébániához hasonlóan a kőszegszerdahelyi plébánia kegyúri tisztét is - a szarvaskendi Sibrik család mellett -a vallásalap töltötte be. Ennek fényében talán érthető, hogy amikor a magyar központtal, de horvát fíliákkal bíró plébánia élére 1852-ben Góczán József került, az új plébános mindent elkövetett a filia, Bozsok magyarosítása érdekében. Góczán egészen 1887-ig vezette a szerdahelyi plébániát.199 Nagyrészt az ő működésének tudható be, hogy az 1910-es népszámláláskor a 706 fős Bozsokon mindössze 14-en vallották magukat horvátnak.200 Az asszimiláció és az akkulturáció a polgárosuló városias jellegű településeken korszakunkban felgyorsult, amit egyes helyeken - például Muraszombaton - gyorsított a betelepülő nagyszámú magyar tisztvise197 Nagynarda nyelvi összetétele 1881-ben:475 horvát, 17 magyar, és 9 német. Népszámlálás 1881.338. 198 SzEL,AC 1912/1887 199 Horváth 2004. 172 200 Népszámlálás 1910. 509.
