Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
a szükséges 15 tagú testületet, az elnököt, a jegyzőt és a gondnokot. Azaz megalakulhasson az egyházközség, amelynek fizetnie kellett volna plébániaalapítás esetén a költségek 30%-át.88 Az elcsatolást a graz-seckaui püspök sem támogathatta: erre utal, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1901-ben sürgetnie kellett a szombathelyi püspököt, hogy a további folyamatok előmozdítása érdekében a szükséges statisztikai adatokat - a többször felszólított graz-seckaui püspök helyett - ő szolgáltassa be.89A szombathelyi püspök ezt nem tudta megtenni, a folyamat tehát elakadt. Amint az az 1914-es egyházmegyei sematizmusból kitűnik, sem a négy osztrák plébániához tartozó magyar község, sem a magyar plébániához tartozó két osztrák község helyzete nem rendeződött a világháború kitöréséig. Ez részben a lassú bürokrácia, részben a kevés pénz, de legfőképpen az érintettek ellenállása miatt történt, mivel a községek nem kívánták vállalni a plébániaalakítással járó pluszterheket, de egyáltalán: nem kívántak a magyar egyházi igazgatáshoz tartozni. A helyzet szinte „önmagától” rendeződött, amikor is a trianoni békediktátummal mindegyik falut elcsatolták mind Magyarországtól, mind pedig a szombathelyi püspökségtől. A Szombathelyi Egyházmegye területi kiterjedésére kiható másik, országos jelentőséggel bíró ügy, Muraköz egyházi hovatartozásának kérdése volt. A Zala vármegyéhez tartozó Muraköz egyházigazgatásilag a Zágrábi Egyházmegyéhez tartozott annak megalapításától, azaz 1093-tól kezdve. Ez nem érintette az államhatárok kérdését.90 A török kiűzését követően Padányi Bíró Márton veszprémi püspök küzdött azért, hogy a Muraközt és a Bekcsényi főesperesség Zala megye területére eső szakaszát egyházmegyéjéhez csatolják. Ez akkor mintegy 50 plébániát jelentett. Ezek közül akkor néhányat megkapott, illetve a Szombathelyi Egyházmegye megalakulásakor 16 plébánia átkerült az új püspökséghez. 1828-ban Bőle András szombathelyi püspök vetette fel újból a kérdés rendezését, azonban az ügy elakadt. Az 1848-49- es szabadságharc után I. Ferenc József a Muraközt közigazgatásilag a 88 SzEL, AC 1971/1899. Dömötör Lajos levele Hidasy Koméi püspökhöz 1899. szeptember 5. 89 SzEL, Intimata 1901/58/b 90 Fára 1942. 115. 42
