Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
III. A szombathelyi püspökség szervezete és kormányzata a dualizmus idején
addig az ideig, míg magyarországi plébániához nem csatolják őket.76 Tisza Kálmán belügyminiszter a Vas vármegyéhez írt levelében - figyelembe véve a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak az ügyben számára nyújtott információkat - két lehetséges módot vázolt fel: Mivel a temetőknek egyházi fennhatóság alá kellett tartozniuk, így vagy az osztrák lelkészeknek kell átjönniük Magyarországra temetni, vagy pedig a településeket be kell vonni a magyar egyházi igazgatásba. Az osztrák lelkészek azonban hivatkozva elfoglaltságaikra, nem kívántak átjárni Magyarországra. A magyar egyházi igazgatásba pedig csak úgy lehetett volna bevonni a településeket, ha a püspökök által igényelt két új plébániát felállítják. Ennek költségeit azonban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium még ekkor sem tudta felvállalni. így a belügyminisztérium - figyelembe véve a helyzet nehézségét - eltekintett a temetők létrehozásának követelésétől, azonban továbbra is szorgalmazta a településeknek a Szombathelyi Egyházmegyéhez való csatolását.77 A községek ügye Vas vármegye közigazgatási bizottságának egyik 1889. évi ülésén is szóba került, az állam által felállított iskolákban ugyanis a hitoktatást mindegyik település iskolájában az osztrák plébánia lelkésze végezte, német nyelven. A közigazgatási bizottság ellenezte mind a német nemzeti nyelvű hitoktatást, mind pedig azt, hogy egy nem magyar állampolgár magyar iskolában, képesítő vizsga nélkül oktasson.78 Az ügy szereplői ekkor visszatértek a kályhához, ugyanis újra felmerült, hogy a probléma gyökere tulajdonképpen abban áll, hogy a Magyarország területén lévő települések nem magyar egyházi igazgatás alá tartoznak, ezért felvették a kapcsolatot a szombathelyi püspökkel.79 Hidasy Kornél azonban ugyanazt az álláspontot képviselte, mint elődje Szabó Imre, azaz ragaszkodott a két felállítandó új plébániához, amelyek költségeit viszont az egyházi alapok jövedelmére nem engedte 76 MNL VaML, Alispáni iratok VII. 81/1878 Papp Antal szolgabíró levele az alispánnak 1878. április 14. MNL VaML, Alispáni iratok VII. 81/1878. Tisza Kálmán belügyminiszter levele vas vármegye közgyűléséhez. 1880. május 6. 78 MNL VaML, Alispáni iratok IV. 271/1889. Vas Vármegye Közigazgatási Bizottságának 1889. november 13-i ülésének jegyzőkönyve. 79 MNL VaML, Alispáni iratok IV. 271/1889. KIB átirata Hidasy Kornél püspökhöz. Fogalmazvány é.n. 39
