Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
IX. A Néppárt működése a szombathelyi püspökségben
A szombathelyi püspökség területére esett a tíz Vas vármegyei kerület (Szombathely, Sárvár, Kőszeg, Rum, Körmend, Szentgotthárd, Felsőőr, Kiscell, Németújvár, Muraszombat), illetve ide számíthatjuk - bár nem minden esetben teljes területtel - a négy zalai kerületet is (Zalaegerszeg, Baksa, Letenye, Alsólendva). Forrásaink töredékesek, ezek alapján pedig csak részlegesen lehet rekonstruálni a Néppárt szervezeti felépítését. Mint már említettük, a pártszervezet alapját a plébániahálózat képezte. Természetesen ez a hálózat nem jelentette egy az egyben az egyházmegye összes plébániáját, hisz jó néhány plébános feltehetőleg elhatárolta magát a pártpolitikától. Azok a plébánosok azonban, akik beálltak a Néppárt tagjai közé, még így is jelentős szervezettséget tudtak felmutatni. A néppárti plébánosok, illetve plébániák, valamint a plébániához kötődő pártaktivisták körül alakult meg a választókerületi pártszervezet. Ez viszonylag laza kapcsolatban állt, mondhatni teljesen függetlenül működött a megyei elnökségtől. A megyei elnök vagy elnökség feladata, funkciója nem tisztázott. Kutatásunk jelen stádiumában úgy tűnik, hogy ezt a funkciót a szombathelyi néppárti kör töltötte be. Ennek feladata a párt képviseletéből, a kampány összehangolásából, megszervezéséből illetve a kampányeseményeken történő részvételből állt. Elnökének a legnagyobb tekintéllyel, egyházi méltósággal bíró, néppárti érzelmű egyházmegyei papot igyekeztek megtenni. Általában valamelyik kanonok, jobb esetben maga a prépost töltötte be ezt a funkciót. Az ő személyük „pótolta” a püspök személyét. Az aktuális ordináriusok ugyanis - talán Hidasy Koméit kivéve - sem az alakuláskor, sem pedig a későbbiek folyamán nem vállaltak politikai szerepet, nem kívántak ellenzéki politikát folytatni azzal a kormánypárttal szemben, aminek - részben vagy teljesen - kinevezésüket köszönhették. Az alsópapság jelentős része ezzel szemben néppárti volt, ellenezte a liberális egyházpolitikát, sérelmezte az egyházpolitikai törvények meghozatalát, a megnövekedett adóterheiket, s hiányolta a papság javadalmazásának rendezését, a kongruát. Ok voltak azok, akik már 1868- ban a népiskolai törvény kapcsán is tiltakozásukat fejezték ki, hiszen a törvény előírásainak betartása nem a főpapoknak és a püspökségeknek nk> 187
