Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
IX. A Néppárt működése a szombathelyi püspökségben
tikai törvényeket, míg a konzervatívok mereven ellenezték azt. Ennek eseménysorába illeszkedett bele a konzervatív katolikusok pártalapítása is, teret nyitva ezáltal a politikai katolicizmusnak. E folyamat evolúciós zsákutcájának tekinthető Istóczy Győző Antiszemita Pártjának megjelenése és működése. Az 1883-ban szervezett kereteket öltő párt nem katolikus, sokkal inkább a nevéből adódóan antiszemita tartalommal a keresztény - elsősorban keresztény gazdasági - érdekek védelmére jött létre. Programjukban már megjelent a felekezeti jelleg valamint a keresztény házasság védelme (zsidók és keresztények közti házasságról szóló törvényjavaslatának elvetése).559 Istóczy a párt késői korszakában - észlelve az antiszemita jelszó kiüresedését - igyekezett magát mérsékelt keresztény pártként definiálni.560 Könczöl István rumi plébános, ezt a fordulatot a következőképpen írta le: „Antiszemita Párt, mely újabban keresztény népvédő pártnak is nevezi magát. Ennek a pártnak van jelenleg leghatározottabb programja. T[udn]i[llik] a pénzügyek rendezése körül ellenzi a föld és egyéb adók emelését, kívánja a börzeadó behozását, a szesz monopólium fölállítását, a keresztény népnek a pénzarisztokrácia elleni megvédését és az országnak a zsidó gyámkodás alóli fölszabadítását.”561 A Néppárt és az Antiszemita Párt közti kapcsolat azonban kimerült az Istóczy által kiépített kapcsolati háló átvételén, amely elsősorban az elszegényedett alsópapságot jelentette, ugyanazt a kört, amelyre a Néppárt is épített 1895-ös megalakulása után. A politikai katolicizmus A politikai katolicizmus kibontakozásához, egy katolikus párt megjelenéséhez több tényező együttállása szükségeltetett. Közvetlenül a kiegyezés után még hiányzott az a kohéziós erő, amely a klémst a pártalapításra kényszerítette volna, s ekkor még az egyház társadalmi ereje sem lett volna elegendő egy komoly politikai erő felmutatására, illetve ezt akkor még a világegyház sem tartotta szerencsés lépésnek. 559 Mérei-Pölöskei 2003.138. p. 560 Rumi plébánia iratai. Rumi historia domus, 1887. június 17. Istóczy Országgyűlési beszédei is az 1887-es esztendőben már jóval mérsékeltebb jelleget öltöttek, mint a párt történetének kezdeti szakaszában. EhheziIsTóczY, 1904. 561 Rumi plébánia iratai. Rumi historia domus, 1887. június 17. ‘V 180 s-n
