Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)
VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében
A szerzetesek és a katolikus társadalom Korszakunk kezdetén, 1867-ben a Szombathelyi Egyházmegye területén összesen hat rend működött (öt férfi és egy női szerzet) 11 rendházban 91 szerzetessel. 47 évvel később, 1914-ben már 12 rend (öt férfi, hét női) 21 rendházban 276 szerzetessel fejtette ki tevékenységét. Ennek a jelentős fejlődésnek okát - a több hívő közül több lesz pap elv alapján - nem lehet pusztán a lakosság létszámának természetes növekedésével magyarázni, főként azért nem, mert a nővérek jelentős része még ekkor is külföldről származott. Az okok az egyház belső fejlődésére vezethetők vissza. A német nyelvterületen korábban elindult szerzetesi reform nemcsak a férfi szerzetek rendi életére volt hatással, de felvirágoztatta a női rendeket is, olyan új típusú kongregációk létrejöttével, amelyek a régi regulákat alapul véve, a kor kihívásainak megfelelő új rendi szabályokkal, új apácarendeket hoztak létre. A tény, hogy az egyházmegye zalai részén korszakunkban alig működött szerzetesrend részben azzal magyarázható, hogy Zala vármegye ezen részén a középkorban sem, vagy csak igen rövid ideig működtek szerzetesrendek, így az ellenreformáció során nem állt rendelkezésükre olyan birtok, amelyet a rendek az újbóli letelepedéshez visszaigényelhettek volna. A későbbiek során a felvilágosodás, valamint a jozefinizmus okozta válságperiódus erre nem is adott lehetőséget. A 19. században megjelenő női szerzetesrendek pedig azért nem választották Zalát, mert az egyházmegye ezen részén nem élt jelentősebb német lakosság, amely úgy tűnik, a nővérek megtelepedéshez kiemelt szempontnak számított. Erre az okra vezethető vissza, hogy a dualizmus idején csak egy szerzetesrend, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek vállaltak feladatot a vármegyében, amikor 1909-ben elfoglalták a nekik kialakított folyosón celláikat a zalaegerszegi kórházban. A szerzetesrendek sokféle módon bekapcsolódtak a Szombathelyi Egyházmegye társadalmi életébe. Az általuk végzett oktató, szociális és pasztorációs munka, illetve a rendházakban felhalmozott szellemi tőke nagyban hozzájárult a katolikus társadalom fejlődéséhez. Működési területük és a számos külföldi - elsősorban német - szerzetes és c'»-’ 156 '*f~>
