Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

VII. A szerzetesrendek működése a Szombathelyi Egyházmegyében

Férfi szerzetesrendek

A kánonjog a mindennapi szóhasználatban szerzetnek vagy rendnek nevezett intézmények alatt szerzetesi közösséget ért, illetve magát a szerzetest a megszentelt élet intézményeként fogja fel. A megszentelt élet intézménye lehet pápai jogú, ha azt a Szentszék létesítette vagy formális határozattal jóváhagyta, illetve lehet egyházmegyei jogú, ha a megyéspüspök létesítette, s szándékát az Apostoli Szentszék jóváhagyta. Természetesen a rendekre is vonatkozik egyetemesen az egyházi törvénykönyv. Saját jogrendszerüket, belső életüket viszont egy külső hatóság (a püspök, esetleg a Szentszék) által jóváhagyott szabályzat (statutum) rendezi. Egyes ősi rendek esetében ez a regula.433

A Magyar Királyságban 19. század elején újraalakulhatott szerzetesrendek jelentős része a század közepére válságba került. Megbomlott a rendi fegyelem: a konventek, monostorok nem tartották be a klauzúrát, számos szerzetes a rendházon kívül, saját otthonában élt, s egyre nagyobb számban lehetett látni az utcákon civil ruhában (pantallós nadrágban, kemény kalapban) rendtagokat. Mindemellett elhanyagolták liturgikus feladataikat: nem tartották meg az imaóráikat, az étkezések alatt nem olvastak lelki olvasmányokat. Ez az életmód jelentős anyagi kiadással is járt, aminek következtében több rendház pénzügyi helyzete kritikus állapotba került.434

A szerzetesek válságának egyik oka a reformkor nyitottabb, jozefinista szemléletű rendi vezetésének hatásaiban keresendő. Problémát jelentett továbbá, hogy a megszüntetett rendek többségének az újjáalakulás feltételeként olyan feladatot kellett felvállalnia, amely a szerzetesi közösség eredeti céljai között nem szerepelt. így lett „botcsinálta”

433 Puskely 1990. 218.

434 Hermann 1973. 493.

^ 137 -n