Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban 1867-1914 - Géfin Gyula kiskönyvtár 5. (Szombathely, 2018)

I. Bevezetés

kája nyomán született meg. A mű szerzői Mikes életművét nemcsak egyház- hanem köztörténeti szempontokat is figyelembe véve közelítették meg.11

Ebbe a sorba illeszkedik a jelen munka is, amely elsősorban az egyházmegye és a dualista állam interakciójával foglalkozva, igyekszik bemutatni a katolikus társadalom fejlődését. Természetesen nem fedi le az egyházmegye történetének minden aspektusát, így például azokkal a fejlesztésekkel, beruházásokkal, amelyek a püspöki udvarhoz kötődtek, és nem érintették a hívek életének mindennapjait, nem vagy csak érintőlegesen foglalkoztam. Ilyennek tartottam a püspöki uradalom és a javadalom kezelésének átalakítását és a szeminárium bővítését is. Dolgozatom a dualizmus kori Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalmi átalakulásának folyamatán keresztül bemutatja, hogy a két világháború közti katolikus reneszánsz komoly előzményekkel bírt és a folyamatot a trianoni tragédia keltette letargia nem indukálta, csak felerősítette. Célom, hogy láttassam azokat a színtereket, amelyekben egyre nagyobb szerepet kaptak a laikus hívek, bemutassam a szombathelyi püspökség egyházi életének azon oldalait, amelyen keresztül a hívek vagy éppen a nem hívők a katolikus egyházat megismerhették.

Munkám alapvetően helytörténeti jellegű. Adatgyűjtésem, forráskezelésem is elsősorban a helytörténeti módszereket követett. Mindezzel együtt úgy gondolom, dolgozatom megfelelő segítséget jelenthet majd egy a jövőben megírandó egyházmegye-történeti monográfia szerzőinek, a településük történetét feltáró helytörténészeknek, vagy akár a dualizmus kori magyar egyháztörténet általános kérdéseivel foglalkozó kutatóknak.

A könnyebb olvashatóság, valamint az átláthatóság érdekében a disszertációban szereplő adatok egy jelentősebb részét a mellékletekben adom közre. Itt kapott helyet a fontosabb személyek életrajzi adatait tartalmazó „névtár” is. 11

11 A kötet tanulmányai közül témánk szempontjából azok bírnak nagyobb jelentőséggel, amelyek Mikes püspökségének legelső, 1914-ig tartó korszakával foglalkoznak behatóbban. Ide sorolandó, Bakó Balázs: Mikes János életpályája, Katona Attila: Nekem a politika nem a hivatásom. Mikes János püspök közéleti szerepvállalásairól, illetve Pál Ferenc: Újabb adalékok a szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltéséhez című munkái.

<Tk> 10