Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)
1910-06-18 / 25. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA tájékozza magát. Hogy az ily körültekintéssel vezetett, népiroda igazi hiányt pótol és nagy missziót, teljesit, ahhoz szó sem férhet. S hogy ez a misszió nem csak közjótékonyság, de fontos szociális és kulturális érdekeket is érint, az sem kétséges. Mert ha a nép látja, hogy az urak az ő ügyes-bajos dolgaival törődnek a nélkül, hogy abból anyagi hasznot húznának, mily jótékonyan befolyásolná ez egész érzésvilágukat ! A temesvári népiroda az ingyenes jogsegély nyújtáson felül a kultúrának a nép alsóbb rétegeiben való terjesztését is fölvette programmjába s e cél elérését analfabéták számára elemi tanfolyamok és munkás gimnáziumok fenntartásával munkálja. E tanfolyamokat az egyesület működő tagjai vezetik és e tantárgyak között az irás- olvasástól a szükségesebb jogi ismeretekig minden hasznos tudnivaló szerepel. A közmivelődési egyesületek létesítése népszerű akció. Pedig egy ilyen egyesület fenntartása is nehéz szűkös anyagi viszonyaink közepette 8 éppen ezért gondolunk arra, hogy a közmivelődési egyesületek keretében lehetne a népirodákat is fenntartani. Az anyagi megerősödés idejéig csak szerény eszközökkel, főként a tagok önkéntes és ingyenes közreműködésére számitva, később talán fizetéses irodavezetőt alkalmazva, a ki állandóan a jogkereső közönség rendelkezésére fog állani. Ajánljuk az eszmét mindazok figyelmébe és pártfogásába, a kik a TÁRCA. A magyar nép időjóslása. — Magy. Lobogóból. — A magyar nép eredetétől fogva természetkedvelő. Foglalkozásánál fogva a legrégibb időktől, a független szabadság érzetétől megedzve, a nagy természetben tölti napjait, csupán a tél szigorúsága következtében szorul födél alá. A tavasz enyhe szellője már kicsalja a rügyező természetbe, melynek ölén marad a legkésőbb őszig: az illatozó vadvirágos rét lekaszált rendje a nyugvó ágya egész nyáron át, takarója pedig a csillagvilágos égboltozat... Ily életmód mellett lesz tanújává a végtelen természet nagyszerű tüneményeinek, a melyet Istentől adott egyszerű, hamisítatlan érzékével fog föl ésraktároz el ismeretei tárházában. Azonban e tünemények még sem válnak henye kincseivé egyszerű lelkének, hanem arra szolgálnak, hogy táplálékot adjanak képzeletének, a melyeknek eredményei nem egyebek, mint a néplélek naiv s minden naivsága mi szomorú viszonyok között élő népünk bajait a szivükön viselik s a kik előhaladásában segíteni, kultúráját emelni, javát önzetlenül munkálni Napirend a német, osztrák és magyar méhészeknek Budapesten, 1910. évi augusztus 19—24. napjain tartandó 55-ik vándorgyűlésére. Augusztus 19-én. Péntek. A vándorgyűlésre érkezők fogadása és elszállásolása. Délután 4 órakor a bírálóbizottság előértekezlete és megalakulása. Este 8 órakor ismerkedés. Augusztus 20-án. Szombat. Reggel 7 órakor résztvevés a szentistvánünnepi körmeneten. Délelőtt ii órakor a fővédnök ur Ő Fensége üdvözlése, a kiállítás ünnnpies megnyitása, üdvözlések és a kiállítás megtekintése. Délután a bírálóbizottság megkezdi működését, a vándorgyűlés tagjai pedig egyes csoportokban megtekintik Budapest székesfőváros nevezetességeit, más csoportok pedig kirándulnak a budapesti kertészeti tanintézethez és a Svábhegyre. Augusztus 2i-én. Vasárnap. Délelőtt 9 órakor a vándorgyűlés ünnepies megnyitása, üdvözlések és a tárgyalások megkezdése. Délután i órakor társasebéd. Utána kirándulás a Margitszigetre. Augusztus 22-én. Hétfő. Reggel 8 mellett is fönséges megnyilatkozásai. A rettenetességben is fönséges égiháboru, villámlás, a szivárvány eget áthidaló színei, a hajnal pirkadása, esti fátyol képek a nyugati égbolton, a ködbeburkolt hegyek, erdők, a szél zúgása, az eget átszelő vakitó fényű hullócsillag, hány meg hány népköltészeti gyöngynek vált szülőokává ? De mindez nemcsak a nép lelkét szolgálja, hanem a természeti megfigyelésekből bizonyos reális hasznot is akar meríteni. A magyar földmivelő nép minden reménysége azon parányi anyaföldben összpontosul, melyet öröklés, vétel vagy más utón vall magáénak. Ez adja meg neki a mindennapi kenyeret, e föld táplálja, ruházza, szóval ebből él. Az elvetett magot aggódó figyelemmel kiséri a fejlődés rendjén keresztül, az ebből származó termés mennyisége és milyensége pedig semmitől sem függ inkább, mint az időjárási viszonyoktól. Ennek a szeszélyétől függ: vájjon jólét vagy nyomorúság köszönt e a nádfedelü, bogárhátu kunyhóra. A földmivelöre tehát igazi életkérdés az időjárás milyensége s ha ezt elismerjük, nem csodálkozhatunk azon, hogy a nép elejétől fogva figyelemmel volt az időjárással összefüggő tünemények 25-ik szám órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folytatása. Délután 3 órakor kirándulás gőzhajón a Margitsziget körülhajózásával a budafoki pincemesteri tanfolyam és a Törley-féle pezsgőgyár megtekintésére. Augusztus 23-án. Kedd. Reggel 8 órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folytatása és bevégzése, a vándorgyűlés berekesztése. Délután 1 órakor kirándulás Gödöllőre, az állami méhészeti gazdaság megtekintésére. Augusztus 24-én. Szerda. Reggel 8 órakor a bírálóbizottság jelentése és a dijak üunepies kiosztása. Utána egyes csoportok kirándulása Budakalászra, Pomázra és a pilisi hegyek „Lám“ nevű magaslatára, méhesek megtekintése végett; más csoportok pedig kirándulnak a Balaton vidékére, a Magas- tátrába és az Aldunára. Megjegyzés. A fogadó és elszállásolóbizottság augusztus 19. 20 és 21. napjain a vasúti pályaudvarokon és hajóállomásokon minden vonat és hajó érkezésénél várja a vendégeket. A várakozás helyét „A méhészek vándorgyűlése“ fölirás föltűnően jelzi. A vándorgyűlésre érkező t. vendégeket a jelvények föltüzésére kérjük. A kirándulázokat rendező bizottság a vándorgyűlés helyiségeiben föltűnő föl- irással jelzi a kirándulási helyeket és az indulás idejét. Ki-ki könnyen tájékozódhat, hogy melyik kiránduló csoporthoz csatlakozzék és hol jelentkezzék. Augusztus 21-én délután a Margitszigetre, 22-én délután Budafokra és iránt, sőt maga is összefüggésbe hozott egyes dolgokat ezzel, s igy jósolt, merített reményt e jövendőre. Erre nézve azonban nem csupán természeti tünemények szolgáltak alapul, hanem egyéb dolgok is, amelyek látszóan semmiféle összefüggésben sincsenek a természet e szeszélyes játékával. Itt már a nép képzeletének nyomaival találkozunk ismét, tehát nem szűrhetünk le az időjárás e neméből semmi gyakorlati hasznot. A legáltalánosabb népies időjóslás, amely a Tisza melléken van különösen elterjedve, a Luca-napjától, december i3-ától december 24-éig számított tizenkét nap időjárásának megfigyelése és följegyzése. A milyen volt az időjárás e tizenkét napon, olyan lesz a következő esztendő tizenkét hónapjának időjárása. Általánosan elterjedt a vöröshagyma-naptár készítése is. Egy fél vöröshagymát tizenkét egyenlő részre vágnak s megjelölik mindegyiket a hónapok nevével. E hagyma- szeletkéket, mielőtt az éjféli misére elmennének, sorjában elhelyezik az asztalon s mindegyikre szórnak egy csipetnyi sót. Mise után megvizsgálják a hagymaszelet- kéken levő sót s amelyen a só nedves lett, az a hónap esős, amelyiken pedig
