Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)

1910-06-18 / 25. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA tájékozza magát. Hogy az ily körül­tekintéssel vezetett, népiroda igazi hiányt pótol és nagy missziót, teljesit, ahhoz szó sem férhet. S hogy ez a misszió nem csak közjótékonyság, de fontos szociális és kulturális érdekeket is érint, az sem kétséges. Mert ha a nép látja, hogy az urak az ő ügyes-bajos dolgaival törődnek a nélkül, hogy abból anyagi hasznot húznának, mily jótékonyan befolyásolná ez egész ér­zésvilágukat ! A temesvári népiroda az ingyenes jogsegély nyújtáson felül a kultúrának a nép alsóbb rétegeiben való terjesz­tését is fölvette programmjába s e cél elérését analfabéták számára elemi tan­folyamok és munkás gimnáziumok fenntartásával munkálja. E tanfolyamo­kat az egyesület működő tagjai veze­tik és e tantárgyak között az irás- olvasástól a szükségesebb jogi ismerete­kig minden hasznos tudnivaló szerepel. A közmivelődési egyesületek lé­tesítése népszerű akció. Pedig egy ilyen egyesület fenntartása is nehéz szűkös anyagi viszonyaink közepette 8 éppen ezért gondolunk arra, hogy a közmivelődési egyesületek keretében lehetne a népirodákat is fenntartani. Az anyagi megerősödés idejéig csak szerény eszközökkel, főként a tagok önkéntes és ingyenes közreműködésére számitva, később talán fizetéses iroda­vezetőt alkalmazva, a ki állandóan a jogkereső közönség rendelkezésére fog állani. Ajánljuk az eszmét mindazok figyelmébe és pártfogásába, a kik a TÁRCA. A magyar nép időjóslása. — Magy. Lobogóból. — A magyar nép eredetétől fogva ter­mészetkedvelő. Foglalkozásánál fogva a legrégibb időktől, a független szabadság érzetétől megedzve, a nagy természetben tölti napjait, csupán a tél szigorúsága következtében szorul födél alá. A tavasz enyhe szellője már kicsalja a rügyező természetbe, melynek ölén marad a leg­később őszig: az illatozó vadvirágos rét lekaszált rendje a nyugvó ágya egész nyáron át, takarója pedig a csillag­világos égboltozat... Ily életmód mellett lesz tanújává a végtelen természet nagyszerű tüneményei­nek, a melyet Istentől adott egyszerű, hamisítatlan érzékével fog föl ésraktároz el ismeretei tárházában. Azonban e tüne­mények még sem válnak henye kincseivé egyszerű lelkének, hanem arra szolgálnak, hogy táplálékot adjanak képzeletének, a melyeknek eredményei nem egyebek, mint a néplélek naiv s minden naivsága mi szomorú viszonyok között élő né­pünk bajait a szivükön viselik s a kik előhaladásában segíteni, kultúráját emelni, javát önzetlenül munkálni Napirend a német, osztrák és magyar méhészeknek Budapesten, 1910. évi augusztus 19—24. napjain tartandó 55-ik vándorgyűlésére. Augusztus 19-én. Péntek. A vándor­gyűlésre érkezők fogadása és elszállásolása. Délután 4 órakor a bírálóbizottság előértekezlete és megalakulása. Este 8 órakor ismerkedés. Augusztus 20-án. Szombat. Reggel 7 órakor résztvevés a szentistvánünnepi körmeneten. Délelőtt ii órakor a fővédnök ur Ő Fensége üdvözlése, a kiállítás ünnnpies megnyitása, üdvözlések és a kiállítás megtekintése. Délután a bírálóbizottság megkezdi működését, a vándorgyűlés tagjai pedig egyes csoportokban megtekintik Budapest székesfőváros nevezetességeit, más csopor­tok pedig kirándulnak a budapesti kerté­szeti tanintézethez és a Svábhegyre. Augusztus 2i-én. Vasárnap. Délelőtt 9 órakor a vándorgyűlés ünnepies meg­nyitása, üdvözlések és a tárgyalások megkezdése. Délután i órakor társasebéd. Utána kirándulás a Margitszigetre. Augusztus 22-én. Hétfő. Reggel 8 mellett is fönséges megnyilatkozásai. A rettenetességben is fönséges égiháboru, villámlás, a szivárvány eget áthidaló szí­nei, a hajnal pirkadása, esti fátyol képek a nyugati égbolton, a ködbeburkolt he­gyek, erdők, a szél zúgása, az eget átszelő vakitó fényű hullócsillag, hány meg hány népköltészeti gyöngynek vált szülőokává ? De mindez nemcsak a nép lelkét szolgálja, hanem a természeti megfigyelé­sekből bizonyos reális hasznot is akar meríteni. A magyar földmivelő nép min­den reménysége azon parányi anyaföld­ben összpontosul, melyet öröklés, vétel vagy más utón vall magáénak. Ez adja meg neki a mindennapi kenyeret, e föld táplálja, ruházza, szóval ebből él. Az el­vetett magot aggódó figyelemmel kiséri a fejlődés rendjén keresztül, az ebből szár­mazó termés mennyisége és milyensége pedig semmitől sem függ inkább, mint az időjárási viszonyoktól. Ennek a szeszé­lyétől függ: vájjon jólét vagy nyomorú­ság köszönt e a nádfedelü, bogárhátu kunyhóra. A földmivelöre tehát igazi élet­kérdés az időjárás milyensége s ha ezt elismerjük, nem csodálkozhatunk azon, hogy a nép elejétől fogva figyelemmel volt az időjárással összefüggő tünemények 25-ik szám órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folytatása. Délután 3 órakor kirándulás gőzhajón a Margitsziget körülhajózásával a budafoki pincemesteri tanfolyam és a Törley-féle pezsgőgyár megtekintésére. Augusztus 23-án. Kedd. Reggel 8 órakor a vándorgyűlés tárgyalásainak a folytatása és bevégzése, a vándorgyűlés berekesztése. Délután 1 órakor kirándulás Gödö­llőre, az állami méhészeti gazdaság meg­tekintésére. Augusztus 24-én. Szerda. Reggel 8 órakor a bírálóbizottság jelentése és a dijak üunepies kiosztása. Utána egyes csoportok kirándulása Budakalászra, Pomázra és a pilisi hegyek „Lám“ nevű magaslatára, méhesek megte­kintése végett; más csoportok pedig ki­rándulnak a Balaton vidékére, a Magas- tátrába és az Aldunára. Megjegyzés. A fogadó és elszállásoló­bizottság augusztus 19. 20 és 21. napjain a vasúti pályaudvarokon és hajóállomáso­kon minden vonat és hajó érkezésénél várja a vendégeket. A várakozás helyét „A méhészek vándorgyűlése“ fölirás föl­tűnően jelzi. A vándorgyűlésre érkező t. vendége­ket a jelvények föltüzésére kérjük. A kirándulázokat rendező bizottság a vándorgyűlés helyiségeiben föltűnő föl- irással jelzi a kirándulási helyeket és az indulás idejét. Ki-ki könnyen tájékozódhat, hogy melyik kiránduló csoporthoz csatla­kozzék és hol jelentkezzék. Augusztus 21-én délután a Margit­szigetre, 22-én délután Budafokra és iránt, sőt maga is összefüggésbe ho­zott egyes dolgokat ezzel, s igy jósolt, merített reményt e jövendőre. Erre nézve azonban nem csupán természeti tünemények szolgáltak alapul, hanem egyéb dolgok is, amelyek látszóan semmi­féle összefüggésben sincsenek a természet e szeszélyes játékával. Itt már a nép kép­zeletének nyomaival találkozunk ismét, tehát nem szűrhetünk le az időjárás e neméből semmi gyakorlati hasznot. A legáltalánosabb népies időjóslás, amely a Tisza melléken van különösen elterjedve, a Luca-napjától, december i3-ától december 24-éig számított tizenkét nap időjárásának megfigyelése és följegy­zése. A milyen volt az időjárás e tizenkét napon, olyan lesz a következő esztendő tizenkét hónapjának időjárása. Általáno­san elterjedt a vöröshagyma-naptár készí­tése is. Egy fél vöröshagymát tizenkét egyenlő részre vágnak s megjelölik min­degyiket a hónapok nevével. E hagyma- szeletkéket, mielőtt az éjféli misére elmen­nének, sorjában elhelyezik az asztalon s mindegyikre szórnak egy csipetnyi sót. Mise után megvizsgálják a hagymaszelet- kéken levő sót s amelyen a só nedves lett, az a hónap esős, amelyiken pedig

Next

/
Thumbnails
Contents