Gazdák Lapja, 1910. június (9. évfolyam, 23–26. szám)

1910-06-25 / 26. szám

GAZDÁK LAPJA 26 ik szem. 6-ik óidul és a Jász-Nngykun-Szolnok vármegye Turkevt* város területére Hajdú János turkevei lakost. Kolozs vármegyében Lázár Gábor nagybérlő', uzdiszentpéteri lakost a nagysármá-i, Beokö József állami tanító, mezövásárhelyi lakost gyulai, Mudra Alajos gazdatiszt, gyu­lateleki lakost a móri és Jósa Gyula földbirtokos, incseli lakost a bánffy- hunyadi járására, Pozsony vármegye dunaszerdahelyi járására Goldberger Ignác beketfai lakost, Torontál vár­megye alibunári járására Grób Lajos alibunári lakost, Veszprém vármegye enyingi járására Schlakker Károly mezökotnárotni lakost, Torontál vár­megyében Müller Péter gazdasági in­téző, nagygáji lakost a bánlaki, Niesz Péter gazdatiszt, törökbecsei lako-t a törökbecsei, László Miklós tiszttartó, beodrai lako-t, a törökbecsei Funk Mihály igazgatótanitó, dobricei lakost az alibunári, llirschler Ernő nagybir­tokos, magyarpádéi lakn-t a nagyki- kindai, Stefler Dezső uradalmi intéző, fényi lakost a párdányi, Mehner Henrik érseki jószágfelügyelő, billédi lakost a csenei, Parmantye Pál gazda, néinetécskai lakost a nagybecskereki, Biala. Szilárd gazdasági intéző, ujszent- péteri lakost a pi-rjátnosi járásra nézve; Arad vármegye pécskai járá­sára Bors Ignác Béla magyarpécskai lakost, Bihar vármegye székelyhídi járására Bay Sándor álmosdi lakost, Bihar vármegye szalárdi járására itj. Ungváry Imre hegyközkovácsi la­kost, Fehér megye adonyi járására Majláth László érdi lakost, a gazdasági tudósi tói riszttel bízta meg. Gazdagyülés Nyíregyházán. A „Magya r Gazdaszövetség“ az idén Nyíregyházán tartja nagygyűlését szep­tember 20-án Darányi Ignác elnöklé­sével. A gazdagyülés, hasonlóan az előző éviekhez, a szokásos impozáns keretek között fog lefolyni, amennyi­ben már eddig is számos gazdaköy és szövetkezet jelentette be részvételét az ország legkülönbözőbb vidékeiről. A nagygyűlés előkészületeit már meg­kezdették s legközelebb körlevelekben keresi meg a szövetség a gazdaköröket és szövetkezeteket, továbbá a vidék összes lelkészeit, jegyzőit és tanítóit, hogy a nagyszabású gyűlés felől már előre tájékoztassák a népet. A hegyvidéki gazdasági ak­ció köréből. A Bereg vármegyei Latorczafő községben fellépett tífusz­járvány terjedésének főképpen az lévén az oka, hogy a községen keresztül folyó patak vize meg van fertőzve, a hegyvidéki kirendeltség a járvány terjedésének gátat vetendő. 2400 ko- I róna államsegély engedélyezését eszkö- ! zölte ki, hogy annak igénybevételével ; a község két egészséges ivóvizü köz- kutat építhessen. Gyapjuvásár Miskolcon. Fo­lyó hó 16-án tartatott meg Miskolcon a XVllI-ik gyapjuvásár, amelyre mint­egy 1500 zsák gyapjút küldtek fel a j termelők és kereskedők. Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. Gróf Serényi Béla földmivelésiigyi miniszter az olyan községeknek, hol nagyobb gyümölcs­termést várnak és a hol a gyümölcs friss állapotban való értékesítése nehéz­ségekbe ütközik, a legkülönbözőbb gyümölcsfeldolgozó gépeket néhány heti ingyen használat engedélyezi A gépekért rövidesen folyamodni kell. A fiatal boijuk védelme. A földmivelésügyi miniszter körrendele­tében szigorúan meghagyja újból a hatóságoknak, hogy úgy a közegész­ség. mint közgazda>ág érdekében a négy hetesnél fiatalabb borjuk levá- gatását tiltsa és ellenőrizze, s minden ily szabálytalanság megtorlása céljá­ból a büntető eljárást folyamatba tegye. A marhaárak emelkedése. Három év előtt olasz kereskedők és ügynökök valósággal ellepték a hazai állatvásárokat s a fiatal piros-tarka marhát. Különösen az üszőt vették, úgy hogy 70.000 darab üsző s 130.000 darab hizó és egyéb tenyészállat jutott külföldre. Hazai állattállomány unk ilyen tekintélyes részének elvonása olyan következményekkel járt ame­lyeknek hatása most válik érezhetővé. A marhaárak rohamosan emelkednek. Különösen észlelhető ez a sovány marhánál. Fiatal ökörtinók, még pedig­len nem a legjavából, 400 forinton alig kaphatók. Ökrök java páronkint egész 620 forintig. Ugyancsak felszök- tek a tehenek árai is. Valamire való jó pirostarka tehenet 270—300 forin­ton alól alig lehet kapni. Az üszők átlag 60--65 forintjával keltek el, most pedig a tehenek 4-szeres árakon vásárolhatók. A múlt héten a Wien- Sí.-Marx-i marhavásáron újabb 2 ko­ronával emelkedtek. Budapesten ugyan­annyival estek Jelenleg a sovány ürii párja 19 forinton alul nem kapható. Az ürii pedig a szegény nép eledele. A szerbiai termés veszedel­me. Szerbia kitűnő terméskilátásait egyes vidékeken nagy veszedelem fe­nyegeti. Egy kártékony fehér lepke faj sok helyen annyira eLzaporodott, hogy a gyenge gabonatermést teljesen tönkre teszi. Este és reggel amikor a lepkék a földre szállnak, a mező olyan mintha sűrű hó boritana. A lakosság o tehetetlen a csapással szemben Ezüst Bzőrmenyulak kiosz­tása. A nemes faju ny ultenyésztés emelése érdekében mely egyrészt a kisgazdák jövedelmének fokozását, másrészt hussai való ellátásukat cé­lozza, a, felvidéki kirendeltség a ha­táskörébe vont vármegyék területén 100 darab ezüsfszörü nyultörzser. osz­tatott ki. A nyultörzsek egy hitn, két nőstény, valamint egy ketrec részben egyes gazdák, részben a vasúti örök között osztattak szét. A kirendeltség figyelemmel volt arra, hogy ezen nyultörzsek oly helyekre kerüljenek, ahol a szaporulat a községi lakosok között eredményesen szétosztható lesz, s egyúttal gondoskodni fog arról, hogy az eziistszörii fajnyulak gereznájának értékesítése biztosítható legyen. A peronoszpora terjedése. A m. kir. Ampelológiai Intézet junius 17-éröl közli, hogy a peronospora az elmúlt hét folyamán Arad, Békés, Borsod, Moson, Pozsony, Szatmár és Verőcze vármegyékben is fellépett, ahol ezideig még nem jelentkezett. Budapesti piac. Gabona vásár. Készáru üzlet. A búza árak 10—20 fillérrel leszálltak. Rozsban némi szilárdulás érezhető. — Ár: 14.30—14 40 K. Zab ára 14'40—14-50 K. Árpában nem volt Üzlet­Tengeriben az üzlet határidő áraihoz igazodik 10'85—10 90 koronával fizetik. ffliagyar Sangerfiauseni gépgyár részv.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám. szeszgyárak és szeszfinomitók ........ .. , teljes gépészi fiÉPtiliB- elesztőgyárak l . , ___________ keményito-syrup- és dextrin-gyárak \ l)61t6UdeZ6S6. Al akit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitő- és erjesztéipar-kiállitás Becs 1904.—Nagy állami érem.—Legnagyobb kitüntetés.

Next

/
Thumbnails
Contents