Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)

1910-05-07 / 19. szám

19 -ik szám vágjuk 2 — 3 rügyre. Ezen bujtást nevezzük porbujtásnak, melynek meghajlított részén is, meg a földből kiálló rügyeiből is ter­mést kapunk. Ezen porbujtásokat, valamint a ren­des bujtásokat is a következő tapasszal az anyatőkéiől elvágjuk és a porbujtásokat felszedjük és esetleg más helyre ültetjük, a rendes bujtásokat pedig elvágott végük­nél kibontjuk és a meg nem gyökeresedett részt egészen levágjuk. A bujtást alkalmazzuk azon amerikai anyatőkéinknél is, amelyeket nyáron zöl­den beoltottunk s az oltásokat esetleg az anyatökéhez akarjuk meggyökereztetni s csak azután ültetjük ki állandó helyeikre. Ezt természetesen csak olyan amerikai anyatőkéknél tehetjük meg, amelyek i J/2—2 méter távolságra vannak ültetve. Elter­jedtebb az az eljárás, hogy a megeredt zöld oltásokat az anyatökékről levágjuk és azután eliskolázva gyökereztetjük meg. A bujtást szárazabb földeken és jó időjárás mellett végezhetjük ősszel is, sőt enyhe időjárás mellett télen is. Mégis ezt a munkát inkább tavasszal szoktuk nyitás után végezni, amely esetben célszerű a lebujtandó vesszőket télre letakarni úgy, hogy a végeik a földből kissé kiálljanak. Igen célszerű agyagos földekben az árkot még ősszel kiásni, hogy a gödör földje megjavuljon. Olyan fiatalabb (6 — 7—8 éves), vagy középkorú (15—20 éves) szőlőkben, ahol 3—4 tőkét is pótolni kell egy tőke vesz- szöivel, ott a bujtás helyett a döntést használjuk. A döntést azonban sok régi, elöre­gedett szőlőben arra is használják, hogy ledöntögetik nagy költség és fáradsággal a tőkéket és ezáltal a szőlőt megfiatalítani akarják. A szőlőnek ily utón való megfia­talítása téves nézet, mert ez, amellett hogy sokba kerül, nem ajánlható azért sem, mert a ledöntött töke vesszeiből nevelt uj tőkék néhány évig sokat teremnek ugyan, de hamar ki is merülnek, elvénülnek. Azért a döntést a szőlő megfiatalítása céljából nem ajánlhatjuk. A vén szőlőket legjobb több évre beosztva kidobni s azután az ilyen földet jól megtrágyázva 3—4 évig kapás növények, lucerna stb. alá felhasználjuk és ezután megforgatva, újra beültetjük gyökeres vagy sima vesz- szökkel. A döntéshez a vesszőket már előtte való nyáron elő kell készítenünk, ameny- nyiben egy tökén csak annyi vesszőt hagyunk meg jó hosszúra, amennyit le akarunk dönteni. A döntést ősszel, vagy tavasszal úgy végezzük, hogy a ledöntendő tőkét ásóval kibontjuk és akkora gödröt ásunk, amekko­rát a ledöntendő vesszők s a hiányzó tőkék helyei kívánnak. Ekkor a tőke gyökereit elvagdossuk, kivéve a legalsó gyökereket s a tökét lefektetjük, vesszeit pedig felhúzzuk ott, ahol szükséges. Ha megtehetjük, igen ajánlatos a vesszők alá néhány ujjnyi vasta­gon erdei vagy gyepföldet teríteni, hogy a fejlődő, vagy uj gyökérzet bő táplálékot GAZDÁK LAPJA találjon. A gödör kiásásakor a felső jobb földet itt is külön hányjuk s ebből huzunlt alulra a vesszőkre s ezután huzzuk be a többi földet. A föld fölött a vesszőket 2—3 rügyre kell visszavágni s az ilyen tőkéket a dön­tés után következő évben jól érett trágyá­val meg kell trágyázni. Azon szőlőkben, ahol a vadszölöket állandó helyeikre ültettük s azokat ott helyben zölden beoltottuk, a megeredt olt­ványokat szintén ledöntjük meggyökerez­tetés és tőkenevelés végett. Ily esetben minden tőkén csak egy, a legszebb oltványt hagyjuk meg, a töb­bit pedig tőben levágjuk és eliskolázva jó földben meggyökereztetjük s a követ­kező évben a hiányzó tőkék helyeire, eset­leg uj szőlőbe felhasználjuk. Ezen döntés is úgy történik, mint a hazai fajtáknál, tudniillik a tőke gyökereit, a talpgyökerek kivételével elvagdossuk s a tökét a gödör fenekére fektetjük, a vad- vessző rügyeit pedig levagdossuk, (?) hogy ki ne hajthassanak. Az oltványt a tőke helyén felhúzzuk úgy, hogy az oltás helye a föld színe fölé kerüljön. A többi munka épp olyan, mint a hazai szőlők döntésénél. Ezen döntést legjobb ősszel végezni, de ha ezt valamely oknál fogva nem te­hettük volna meg, akkor a tőkékről a fölösleges oltványokat ősszel levagdossuk, a meghagyottakat pedig télre lefektetjük, nehogy a szigorú tél vagy az ólmos eső az oltványokat tönkretegye. Az ősszel ledöntött oltványok nemes (szelíd) vesszeit télre betakarjuk s tavasz- szal a metszéskor két, vagy ha a vessző igen erős volna, három rügyre vissza­vágjuk s úgy kezeljük tovább, mint a fásol lások fiatal tőkéit. Szol. Bor. Lap. Hasznos tudnivalók. A dohányzás tűzveszélyes helyen, mint elbocsátási ok. A berlini kereskedelmi törvényszék előtt az a kérdés merült fel, vájjon a felmondás nélküli elbocsátásra okul szolgálhat e az, ha az alkalmazott a dohányzási tilalmat megszegi? Felperes alkalmazott hátralékos fizetését követelte egy kémiai gyártól azért, mert utóbbi őt felmondás nélkül elbocsátotta. Á cég azzal okolta meg az elbocsátást, hogy felperes a szigorú tilalom dacára égő szivarral lépett a gyár egyik helyiségébe, sőt egy tanú vallomása szerint felperes az illető helyiségében dolgozó munkásoknak sziva­rozva adta ki az utsúásokat és csak ami­dőn a munkások a dohányzás veszélyére figyelmeztették, tette le az égő szivart. Felperes azzal védte eljárását, hogy a többi alkalmazott is úgy tett, valahány­szor a gyár igazgatója távol volt. A tár­gyaláson az is megállapittatott, hogy fel­peres szolgálati kötelezettségét is nagyon könnyelműen vette. A kereskedelmi biró­5-ik oldal ság a felperes terhére megállapított mellék- körülmények figyelembe vételével felmon­dás nélküli elbocsájtatását jogosnak ismerte el s őt keresetével elutasította. Az hogy a többi alkalmazottak az üzleti helyiség­ben szintén dohányoztak, nem menti meg felperes magatartását a mely már azért is súlyosan kötelességszegő volt, mert egy oly helyen való dohányzás mintegy vegyi gyár laboratóriuma, igen veszélyes. Költés utolsó napjában arra irányuljon minden figyelmünk, hogy az a kis csirke, amely szerencsésen elérkezett a kibúvásig, minden veszély nélkül kerülhessen nap­fényre. Szabály ugyan, hogy csak oly kot- lóst ajánlatos használni, mely nem túl nehéz, mégis mikor megpattant, tehát kisebb ellentálióképességü tojás, avagy a már félig kikelt csirke egy nehézkes, ügyetlen kotlós alatt van, bizony elég gyakori eset, hogy belőlük egypár agyon­nyomódik. A tenyésztő tehát ne sajnálja ilyenkor az utánjárást. Sőt igen jó, ha tart készletben egy u. n. száritó kotlóst, mely alá a kikelt, tehetetlen apróság he­lyezendő s mely — mert e célra csak könnyű, mozgékonyabb kotlóst válasz­tunk — nagyobb garanciát nyújt, hogy a csirkék alatta épségben maradnak. HÍREK. írs^— Roosevelt és a magyar gazdák. Rooseveltnek budapesti látogatása alkal­mával gróf Károlyi Mihálynak, az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület elnöké­nek ugyanis két ízben is alkalma volt érintkezni Rooseveittel és tolmácsolta a magyar gazdáknak azt az óhaját, hogy a legelső európai dryfarming kongresszus Budapesten tartassák meg. Felkérte Roose- veltet, hasson oda minden befolyásával, hogy erre az alkalomra a dryfarming kongresszus minél számosabb amerikai tagjai által képviseltesse magát Budapesten és Roosevelt készséggel megígérte, hogy honfitársai között részéről mindent meg­tesz a budapesti kongresszus sikere érde­kében és ez annyival inkább lehetőnek Ígérkezik, mert mint Roosevelt megtudta, az idei Amerikában tartandó dry-farming kongresszusra a magyar gazdáknak egy nagyobb társasága szándékozik kirándulni gróf Károlyi Mihálylyal, kinek érdeklő­dését az amerikai gazdák kétségtelenül viszonozni fogják. Újhelyi Imre gazd. akadémiai igazgató. A király Újhelyi Imrét, aki tizenkét éven át tanára volt a magyar­óvári gazdasági akadémiának, hazánk ezen legrégibb főiskolájának, igazgatóvá ne­vezte ki. Nagybirtokos és kisgazda, müveit és tanulatlan gazda tudja nálunk, hogy Újhelyi Imre ki és mit dolgozott. Hiszen munkájával átnyúlt hozzánk is; minálunk átértették és sokan követték az ő állat- tenyésztési elveit; szeretettel, önzetlenség­gel és okos tanácscsal állt bármikor is

Next

/
Thumbnails
Contents