Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-07 / 19. szám
19 -ik szám vágjuk 2 — 3 rügyre. Ezen bujtást nevezzük porbujtásnak, melynek meghajlított részén is, meg a földből kiálló rügyeiből is termést kapunk. Ezen porbujtásokat, valamint a rendes bujtásokat is a következő tapasszal az anyatőkéiől elvágjuk és a porbujtásokat felszedjük és esetleg más helyre ültetjük, a rendes bujtásokat pedig elvágott végüknél kibontjuk és a meg nem gyökeresedett részt egészen levágjuk. A bujtást alkalmazzuk azon amerikai anyatőkéinknél is, amelyeket nyáron zölden beoltottunk s az oltásokat esetleg az anyatökéhez akarjuk meggyökereztetni s csak azután ültetjük ki állandó helyeikre. Ezt természetesen csak olyan amerikai anyatőkéknél tehetjük meg, amelyek i J/2—2 méter távolságra vannak ültetve. Elterjedtebb az az eljárás, hogy a megeredt zöld oltásokat az anyatökékről levágjuk és azután eliskolázva gyökereztetjük meg. A bujtást szárazabb földeken és jó időjárás mellett végezhetjük ősszel is, sőt enyhe időjárás mellett télen is. Mégis ezt a munkát inkább tavasszal szoktuk nyitás után végezni, amely esetben célszerű a lebujtandó vesszőket télre letakarni úgy, hogy a végeik a földből kissé kiálljanak. Igen célszerű agyagos földekben az árkot még ősszel kiásni, hogy a gödör földje megjavuljon. Olyan fiatalabb (6 — 7—8 éves), vagy középkorú (15—20 éves) szőlőkben, ahol 3—4 tőkét is pótolni kell egy tőke vesz- szöivel, ott a bujtás helyett a döntést használjuk. A döntést azonban sok régi, elöregedett szőlőben arra is használják, hogy ledöntögetik nagy költség és fáradsággal a tőkéket és ezáltal a szőlőt megfiatalítani akarják. A szőlőnek ily utón való megfiatalítása téves nézet, mert ez, amellett hogy sokba kerül, nem ajánlható azért sem, mert a ledöntött töke vesszeiből nevelt uj tőkék néhány évig sokat teremnek ugyan, de hamar ki is merülnek, elvénülnek. Azért a döntést a szőlő megfiatalítása céljából nem ajánlhatjuk. A vén szőlőket legjobb több évre beosztva kidobni s azután az ilyen földet jól megtrágyázva 3—4 évig kapás növények, lucerna stb. alá felhasználjuk és ezután megforgatva, újra beültetjük gyökeres vagy sima vesz- szökkel. A döntéshez a vesszőket már előtte való nyáron elő kell készítenünk, ameny- nyiben egy tökén csak annyi vesszőt hagyunk meg jó hosszúra, amennyit le akarunk dönteni. A döntést ősszel, vagy tavasszal úgy végezzük, hogy a ledöntendő tőkét ásóval kibontjuk és akkora gödröt ásunk, amekkorát a ledöntendő vesszők s a hiányzó tőkék helyei kívánnak. Ekkor a tőke gyökereit elvagdossuk, kivéve a legalsó gyökereket s a tökét lefektetjük, vesszeit pedig felhúzzuk ott, ahol szükséges. Ha megtehetjük, igen ajánlatos a vesszők alá néhány ujjnyi vastagon erdei vagy gyepföldet teríteni, hogy a fejlődő, vagy uj gyökérzet bő táplálékot GAZDÁK LAPJA találjon. A gödör kiásásakor a felső jobb földet itt is külön hányjuk s ebből huzunlt alulra a vesszőkre s ezután huzzuk be a többi földet. A föld fölött a vesszőket 2—3 rügyre kell visszavágni s az ilyen tőkéket a döntés után következő évben jól érett trágyával meg kell trágyázni. Azon szőlőkben, ahol a vadszölöket állandó helyeikre ültettük s azokat ott helyben zölden beoltottuk, a megeredt oltványokat szintén ledöntjük meggyökereztetés és tőkenevelés végett. Ily esetben minden tőkén csak egy, a legszebb oltványt hagyjuk meg, a többit pedig tőben levágjuk és eliskolázva jó földben meggyökereztetjük s a következő évben a hiányzó tőkék helyeire, esetleg uj szőlőbe felhasználjuk. Ezen döntés is úgy történik, mint a hazai fajtáknál, tudniillik a tőke gyökereit, a talpgyökerek kivételével elvagdossuk s a tökét a gödör fenekére fektetjük, a vad- vessző rügyeit pedig levagdossuk, (?) hogy ki ne hajthassanak. Az oltványt a tőke helyén felhúzzuk úgy, hogy az oltás helye a föld színe fölé kerüljön. A többi munka épp olyan, mint a hazai szőlők döntésénél. Ezen döntést legjobb ősszel végezni, de ha ezt valamely oknál fogva nem tehettük volna meg, akkor a tőkékről a fölösleges oltványokat ősszel levagdossuk, a meghagyottakat pedig télre lefektetjük, nehogy a szigorú tél vagy az ólmos eső az oltványokat tönkretegye. Az ősszel ledöntött oltványok nemes (szelíd) vesszeit télre betakarjuk s tavasz- szal a metszéskor két, vagy ha a vessző igen erős volna, három rügyre visszavágjuk s úgy kezeljük tovább, mint a fásol lások fiatal tőkéit. Szol. Bor. Lap. Hasznos tudnivalók. A dohányzás tűzveszélyes helyen, mint elbocsátási ok. A berlini kereskedelmi törvényszék előtt az a kérdés merült fel, vájjon a felmondás nélküli elbocsátásra okul szolgálhat e az, ha az alkalmazott a dohányzási tilalmat megszegi? Felperes alkalmazott hátralékos fizetését követelte egy kémiai gyártól azért, mert utóbbi őt felmondás nélkül elbocsátotta. Á cég azzal okolta meg az elbocsátást, hogy felperes a szigorú tilalom dacára égő szivarral lépett a gyár egyik helyiségébe, sőt egy tanú vallomása szerint felperes az illető helyiségében dolgozó munkásoknak szivarozva adta ki az utsúásokat és csak amidőn a munkások a dohányzás veszélyére figyelmeztették, tette le az égő szivart. Felperes azzal védte eljárását, hogy a többi alkalmazott is úgy tett, valahányszor a gyár igazgatója távol volt. A tárgyaláson az is megállapittatott, hogy felperes szolgálati kötelezettségét is nagyon könnyelműen vette. A kereskedelmi biró5-ik oldal ság a felperes terhére megállapított mellék- körülmények figyelembe vételével felmondás nélküli elbocsájtatását jogosnak ismerte el s őt keresetével elutasította. Az hogy a többi alkalmazottak az üzleti helyiségben szintén dohányoztak, nem menti meg felperes magatartását a mely már azért is súlyosan kötelességszegő volt, mert egy oly helyen való dohányzás mintegy vegyi gyár laboratóriuma, igen veszélyes. Költés utolsó napjában arra irányuljon minden figyelmünk, hogy az a kis csirke, amely szerencsésen elérkezett a kibúvásig, minden veszély nélkül kerülhessen napfényre. Szabály ugyan, hogy csak oly kot- lóst ajánlatos használni, mely nem túl nehéz, mégis mikor megpattant, tehát kisebb ellentálióképességü tojás, avagy a már félig kikelt csirke egy nehézkes, ügyetlen kotlós alatt van, bizony elég gyakori eset, hogy belőlük egypár agyonnyomódik. A tenyésztő tehát ne sajnálja ilyenkor az utánjárást. Sőt igen jó, ha tart készletben egy u. n. száritó kotlóst, mely alá a kikelt, tehetetlen apróság helyezendő s mely — mert e célra csak könnyű, mozgékonyabb kotlóst választunk — nagyobb garanciát nyújt, hogy a csirkék alatta épségben maradnak. HÍREK. írs^— Roosevelt és a magyar gazdák. Rooseveltnek budapesti látogatása alkalmával gróf Károlyi Mihálynak, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének ugyanis két ízben is alkalma volt érintkezni Rooseveittel és tolmácsolta a magyar gazdáknak azt az óhaját, hogy a legelső európai dryfarming kongresszus Budapesten tartassák meg. Felkérte Roose- veltet, hasson oda minden befolyásával, hogy erre az alkalomra a dryfarming kongresszus minél számosabb amerikai tagjai által képviseltesse magát Budapesten és Roosevelt készséggel megígérte, hogy honfitársai között részéről mindent megtesz a budapesti kongresszus sikere érdekében és ez annyival inkább lehetőnek Ígérkezik, mert mint Roosevelt megtudta, az idei Amerikában tartandó dry-farming kongresszusra a magyar gazdáknak egy nagyobb társasága szándékozik kirándulni gróf Károlyi Mihálylyal, kinek érdeklődését az amerikai gazdák kétségtelenül viszonozni fogják. Újhelyi Imre gazd. akadémiai igazgató. A király Újhelyi Imrét, aki tizenkét éven át tanára volt a magyaróvári gazdasági akadémiának, hazánk ezen legrégibb főiskolájának, igazgatóvá nevezte ki. Nagybirtokos és kisgazda, müveit és tanulatlan gazda tudja nálunk, hogy Újhelyi Imre ki és mit dolgozott. Hiszen munkájával átnyúlt hozzánk is; minálunk átértették és sokan követték az ő állat- tenyésztési elveit; szeretettel, önzetlenséggel és okos tanácscsal állt bármikor is
