Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-21 / 21. szám
21-ik szám GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal lére is különös gondot kell fordítanunk. Szükséges, hogy a permetező finoman oszlassa el a folyadékot, azaz harmatsze- rüen lepje el az oldat a vadrepcét. Ha nagyobb területet akarunk permetezni, akkor fogatos permetezőket kell használnunk, mig kisebb területek permetezésére a különböző szisztémájú háti permetező gépek használata a legmegfelelőbb. Nagyon fontos dolog a permetezés idejének megválasztása. Ha a kis vadrepce növényeknek már 3—4 levelük van, a permetezés ideje elérkezett. Korán reggel permetezni nem szabad, mert a vasgálic oldattól csakis akkor várhatunk biztos hatást, ha a vadrepce levélzetének felülete teljesen száraz, mig ellenben harmatos, nedves növények permetezése csak költséggel jár, de haszonnal nem. Esős időben ne permetezzünk, mert az eső lemossa a vadrepce levélzetéröl a vasgálic oldatot, természetesen ez esetben a permetezésnek haszna sem lesz. Ha helyesen választottuk meg a permetezés idejét, akkor, különösen ha a permetezés után meleg, száraz az időjárás, a permetezés hatása rövid időn belül szemmel látható lesz. Kedvező időjárásnál már a permetezés után néhány óra múlva láthatjuk, hogy a vadrepce levelei kezdenek fekete színűek lenni, később a levél össze- sugorodik, életműködését megszünteti, a minek következtében a vadrepce elpusztul, vagy legrosszabb esetben annyira visszamarad a fejlődésben, hogy az erő- teljesébben fejlődő gabona között többé lábrakapni nem tud, tehát magot nem érlel. Nagyon szeles időben permetezni nem szabad, mert az erős szél folytán a permetezett anyag eloszlása nem' lesz egyenletes, egyes helyekre felesleges mennyiség kerül, mig más növénykékre jóformán semmi sem jut az oldatból. Schneider igazgató azt tapasztalta, hogy a vasgálic oldat még a fiatalabb acat-növényekre is káros hatású, de az idősebb acatnövényeknek a permetezés nem ártott, ezek vigan fejlődtek tovább. Ugyancsak Schneider számításai szerint egy hektár nagyságú terület petmetezése ösz- szesen 25 koronába került, mikor a permetezés fogatos permetező géppel történt. A fogatos permetező gép vonzó szükséglete 1 ló, azonkívül 2 munkás kell a gép mellé, ezek közül az egyik a lovat vezeti, a másik munkás pedig a gépet kinyitja, elzárja, továbbá a gép mögött járva ellenőrzi annak munkáját. Olyan fogatos permetező géppel, amelyjel két méter széles sávot lehet permetezni, naponta 1 8/4 hektár, tehát három katasztrális hold terület permetezését lehet elvégezni. Ügyelni kell arra, hogy minden nap a permetezés befejezte után a gép vízzel alaposan kimo- sassék, mert a lerakódott vasgálic különben hamar tönkre tenné a gépet. MezAgazdasági Szemle. Kopár területek erdősítésére adományozott állami segély. A földmive- lésügyi miniszter a kopár, futóhomok és vízmosásos területeken az 1909. évben teljesített 51.010 kát. hold terület erdősítési költségeire 761 birtokosnak 117.389 korona államsegélyt utalványozott. A légy. Általában a legyet csak mint tűrhetetlen, kellemetlen szobavendéget ismerik, s róluk alig szólnak valami rosszat, valóságban azonban a legyek a legveszedelmesebb betegségek csiráinak terjesztői. Minden betegség, mely az ivóvíz, étel vagy emberek által való érintkezés utján keletkezik s átvihető, az említett tényezőkön kivül a legyek e betegségek terjesztői s a különféle epidémia csak a légy hozzájárulása által keletkezik. Ismert tény, hogy a kolera, typhus, fekete himlő és más fertőző betegség épp nyáron legveszedelmesebb, midőn legtöbb légy van. Amint a légy őszkor eltűnik, a különféle epidémia is hatályát veszti, s csak a többi fentebb megnevezett tényező szerepel, mint a betegség terjesztője. Dr. G. Nicholas már 1849-ben megállapította, hogy csupán csak a légy volt az, mely annak idején Malta szigetén a kolerát terjesztette s az akkori még csekélyebb fokú orvostudomány vajmi nagy nehézséggel küzdött a rémes bajjal. A Superb nevű csatahajón a kolera azonnal eltűnt s a legutóbbi háborúban teljes biztonsággal megállapították a légy betegségterjesztő voltát. Az Egyesült-Államokban az orvostudomány sokat foglalkozott a légy életével és lényével s ennek alapján a házilegyet az emberi egészség legveszélyesebb ellenségének bélyegezte. A légy a betegség anyagát részben azáltal terjeszti, hogy rajta könnyen tapad a különféle betegség baktériuma s igy átvitetik, másrészt a leginkább azáltal, hogy a légy a betegség anyagát megemésztve az ürüléket ismét életképes állapotban más testre átviszi. Ismeretes továbbá, hogy a meleg égalj alatt az epidémia jobban terjed mint hidegebb égaljban; a tudomány bebizonyította, hogy nem a melegség a betegség oka, hanem a légy, mely a meleget szereti. A következőkben erre nézve nehány érdekes adattal szolgálunk mily roppant szaporasággal bir a légy. Egy nőstény 120 tojást tojik, miből a fele 60 nőstény utód keletkezik. Már most 60X60=3600 nőstény és a 10-dik nemzedékben e szám oly horibilis összegre szökik — hatszázezerbillió — 6—|—17 nulla, melyről alig alkothatunk magunknak fogalmat. De a természet arról is gondoskodott, hogy az óriási szaporodás korlátoltassék, úgy hogy a szaporodásra csak 2—3 százalék marad s a természet e gondoskodása dacára némely évben mégis csapásként hat az emberiségre s miután az ellen magunkat védenünk kell, a legyek irtását kötelességünkké kell tennünk ! Az irtásra használhatjuk a különféle ragadós anyagokat, légymérgeket (papír), porokat, rovarfogó üvegeket, puassia-főze- tet síb., de mindenekelőtt a legszigorúbb tisztaság tartandó a házban. Minél nagyobb a tisztátalanság, minél több szemét, hulladék hever szanaszét ott annál több hely kínálkozik a légynek, hogy petéit lerakhassa; ha a hulladékot elpusztítjuk, akkor a légy petéinek ezreit tettük tönkre. Azért mindenkinek azt ajánljuk, tartsa kötelességének a légy irtását 1 Räde Károly. Hasznos tudnivalók. A meszezés. A mész nem trágya, csak oldószer. Arra való, hogy pl. nehéz agyag talajt, mely valóságos, de nehéz oldódásu tárháza a növényi tápláló anyagoknak, serkentsen a tnegérés, a sófeloldás munkájában. Nem való tehát homokra, vagy más gyenge talajra, csak erősen kötött agyagra. Elhintése őszre való munka. Legokosabb darabos meszet venni, mert ez vízmentes; a mészpor súlyáig megszi- valkodik vízzel, tehát benne a vizet is mészül fizetnők és cipelnők. A meszet méter- mázsánkint kupacokba rakjuk pici gödörbe, elég egy holdra tiz ilyen kupac. Ezeket rakásonkint harminc liter vízzel megnedvesitjük s aztán behányjuk földdel. Két heti poriadás után szétesik lisztté; ekkor egyenletesen szétszórjuk szélmentes időben s rögtön sekélyen alászántjuk. A mész nagyon fokozza a földben levő tápsók föloldását, azért tartja róla a német gazda, hogy : „Vagyonos, apákat, koldus fiukat nevel“. Persze, ha oktalanul bánunk velel Általában minden műtrágyát le kell sekélyen szántani s nem elég beboronálni vagy befogasolni, mert igy sok kint marad. Névszerint a csontliszttel is igy kell bánni, azért, mert az ő nitrogénje oldhatatlan kötésben van benne jelen; kell tehát, hogy a föld képezte savak átalakítsák oldhatóvá. Kálit és foszfort szabad együtt s egybeszórás előtt egybekeverve behinteni a földbe; de a nitrogén trágyát mindig külön adjuk és pedig tavaszkor, a tenyészet erős megindulása előtt, hogy nyomban felhasználódjék a növények zöld részeinek gyors táplálására. A borjuzási láz oka. Kevesen tudják, hogy a vemhes állatoknál a borjuzási lázt legtöbbször az életrend hirtelen megváltoztatása okozza. így főleg, ha a tehenek közvetlen az ellés ellőtt a legelőről az istállóba állíttatnak be. Az ily esetek tehát gondosan kerülendők, s ha az efféle változások szükségesnek mutatkoznak, akkor is az állatokat lassan kell rá előkészíteni. A lovak sóéhsége. A lovak sóéhsége néha igen világosan észrevehető. Az állatok elsőbben is nyaldossák a falat, azután igyekszenek az almot, amely vizelettel van átitatva, felszedni; ennek folytán azonban kólikát kaphatnak. Megfigyelhetjük azt is, hogy azok az állatok, amelyeknek a T“
