Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-21 / 21. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1910. május 21. 21-ik szám. GAZDAK LAPJAi Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Kazlnczy-utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZÖGAZDASAGI HETILAP. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI Közlemények csak a fór______„ rás megnevezése mellett SZ AKKÖZLÖKYE. vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi ti korona kedvezményes áron kapják. A mezőgazdasági értékesítés szervezése. Minden gazdának érdeke, hogy a mezőgazdászi termények értékesítése szervezve legyen. A gazda munkájának eredménye s jövedelme nemcsak attól függ, hogy minél nagyobb mennyiségű és minél jobb terményt állítson elő, hanem attól is, hogy az előállított terményeket jól tudja értékesíteni. Ma az értékesítés terén szervezetlenek vagyunk. A termények értékesítésének irányításában se a termelőnek, se a fogyasztónak kedd befolyása ni^r^ea •_..miadk£l..fé 1 ki van szolgáltatva a terményeket for- galombahozó közvetítő kereskedőknek. Innen van aztán, hogy mig a fogyasztó drágán vásárol, addig a gazda olcsó árakkal kénytelen beérni. A termelő gazdának az üzleti szokások terén általánosan ismert tájékozatlansága, a piaci és értékesítési viszonyok ismeretlensége mind olyan tényezők, melyekkel a termelőt igen sokszor előnytelen eladásra lehet bírni. Legnagyobb ereje azonban a közvetítő kereskedőnek abban van, hogy a gazdák között állandó a pénzszükség s előlegek adásával, kivált a kisgazdákat könnyen ráveszi arra, hogy terményeiket a hitelnyújtó kereskedőnek olcsó áron adják el. Ez az állandó hitelszükséglet a szülőoka annak a terményuzsorának, melynek súlya alatt kivált a kisgazda közönség országszerte sínylődik. Midőn tehát a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezéséről beszél az agrárprogrammá akkor két feladatot akar megoldani. Egyik az, hogy a termelőt a fogyasztóval, minél kevesebb közvetítő igénybevételével, minél közelebbi összeköttetésbe hozzuk. A másik feladat pedig az, hogy a termények értékesítését kapcsolatba kell hozni a gazda hiteligényének kielégítésével. Ez a feladat úgy oldható meg, ha értékesítő szervezetet létesítünk, j mely a gazdák kész terményeire és meglevő felszerelésére előleget ad. Az értékesítésnek ily módon való szervezését szövetkezeti közraktárak utján érhetjük el. A falusi közraktárak a gazdák terményeit beraktározzák • s azokra a,: érték bizonyos százalékáig előleget adnak. A falusi közraktár építését, üzemük vitelét irányítani, felügyelet alatt tartani és a szükséges hitelt ellátni, egy erős központi intézet van hivatva. Ennek a központnak feladata volna az anyagi eszközökön való gondoskodáson kívül az értékesítés lebonyolítása, ártudósitá- sok közlése a falusi közraktárakkal, hazai és külföldi piacok felkeresése, a katonaság ellátása, sőt még a termelés irányítása is. Hogy ez a központ feladatának megfelelhessen, olyan nagy tőkével kell rendelkeznie, melyet a gazda társadalom ez idő szerint saját erejéből előteremteni nem képes. De hiszen a külföld sokkalta hatalmasabb államaiban, igy Németországban, Angliában és Franciaországban is a gazdatársa- dalom hasonló szervezetei mindenütt állami támogatást élveznek. Nagymértékben élvezik az állami támogatást a szomszéd Ausztria gazdái, kik a termények és állatok értékesítésének szervezésére törvényes alapon g éven át 6 millió koronát kapnak. Az osztrák gazdáknak tehát összesen 56 millió korona áll rendelkezésükre mig mi, kik teljesen ugyanazon viszonyok között küzdünk a vámterületen belül, teljese» szervezetlenül állunk a versennyel szemben és a saját erőnkre vagyunk utalva Ha tehát az értékesítés szervezésére már idáig is elkerülhetetlen szükség volt, úgy most az osztrák intézkedés után egyenesen létkérdés a magyar gazdákra nézve, hogy a kormány támogatásukra siessen. Mert immár az osztrák gazdák velünk szemben óriási előnyhöz jutottak és ha mi nem dolgozunk hasonló hatalmas eszközökkel, ha nem szervezzük az értékesítést úgy, mint ők teszik, kétségtelenül be fog következni az, hogy az államilag támogatott osztrák gazdák saját piacunkon vernek le bennünket. Ennek a biztos vereségnek nem szabad kitenni a magyar mezőgazdaságot. Ezért követeljük, hogy a kormány legalább is olyan mértékben támogassa a magyar mezőgazdaságot, mint Ausztria tette és az értékesítés szervezésének céljaira 9 éven át legalább évi 6 millió korona segítséget adjon. Csakis ilyen támogatással tudjuk az előttünk álló szervezkedési feladatokat megoldani és csakis igy bírunk helytállani a versenyben. Mert nemcsak katonai téren, de a gazdasági versenyben is feltétlenül veszteséget szenved az, ki gyengébb fegyverekkel harcol. Évi hat millió korona felhasználásával hatalmas lendületet adhatunk szerkesztősége és kiadóhivatala. Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközláse, konvertálások lebonyolitása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki •tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása
