Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19–22. szám)
1910-05-14 / 20. szám
6-ik oMal GAZDÁK LAPJA 20 ik Szám jegyzékét az érdeklődők levelező-lapon közölt kívánságára a pincemesteri tanfo lyarn igazgatósága megküldi. Ugocsa vármegye iparfejlesztő bizottsága folyó hó 2 1 én tartja meg évi rendes közgyűlését, melyen az 1909 évi működés eredményéről teszi meg jelentését a bizottság titkáraGyógynövények gyűjtése. A föld miveiésügyi miniszter a kolozsvári gazdasági akadémián lelkészek és tanítók számára julius 31-től kezdődőleg nyolc napos tanfolyamot rendez oly célból, hogy azok a tanfolyamon a hazánkban vadon termő gyógynövényekkel, azok gyűjtésének, szárításának és értékesítésének különböző módjaival megismerkedvén, állandó lakhelyükön a gyógynövények rendszeres gyűjtését és értékesítését szervezhessék. A résztvevők a kolozsvári gazdasági akadémián ingyen lakást és ezenkívül 64 korona átalányt kapnak. A felvétel iránti kérelmek a miniszterhez címezve, az akadémia igazgatóságához, esetleg a hegyvidéki, az erdélyrészi, vagy a felvidéki miniszteri kirendeltséghez nyújtandók be. Azok a folyamodók, akik az említett kirendeltség területén működnek, valamint akik gyógynövény szedéssel már foglalkoztak, a felvételnél előnyben részesülnek. Ez tehát a kérvényben lehetőleg igazolandó. Akik a segélyösszegre igényt nem tartanak, azok a megállapított létszám letelte után is felvehetők. Méhészeti, gyümölcsészeti és szőlészeti kiállítás Szerajevóban. A boszniai és hercegovinál központi méhészeti egyesület arról értesít bennünket, hogy f. évi szeptember hóban Varesanin Marian generális kormányzó protektorátusa alatt az első méhészeti, gyümöicsészéd és szőlészeti kiállítását rendezi. A méhészeti kiállításon külföldiek is vehetnek részt, mig a többieken csak az egyesület tagjai. A kiállítás célja egyrészt bemutatni Bosznia és Hercegovina e fontos mezőgazdasági ágainak előhaladását, másrészt a termelőknek alkalmat nyújtani, hogy cikkeiknek vevőköröket szerezzenek. A kiállítás céljára 600 arany- és ezüstérem áll rendelkezésre. Bejelentések a szerajevói méhészeti egyesülethez küldendők be legkésőbb augusztus i-éig. Bortörvény Svájcban. A svájci szövetségi gyűlés elé március 22-én egy a szövetségi tanács által kidolgozott bortörvényt terjesztettek, amelyen még egyet- mást változtatni fognak. A törvény alapeszméi a következők: műbort és műmustot csak házi használatra szabad előállítani. A kereskedők, akik ilyen italokat a saját használatukra elő akarnak állítani, tartoznak azt az illetékes egészségügyi hatóságnak bejelenteni; mÜ- és természetes bort nem szabad ugyanabban a helyiségben raktározni; továbbá azokat a hordókat, amelyek műbort tartalmaznak, meg kell jelölni. A szövetségi tanácsot fel fogják hatalmazni, hogy azt a műbormennyiséget fixirozza, amelyet egyes kereskedők előállíthatnak. Irodalom.-§HK~ Ciroktermesztés. Irta K. Ruffy Pál. A seprő-cirok termesztésével foglalkozó j gazdák száma évröl-évre emelkedik, jeléül ; annak, hogy ezen ipari növény termesz- j tése jövedelmező és hogy a magyar áru i mindinkább biztosabb és nagyobb piacra talál úgy idehaza, mint a külföldön*. Biztos piacra talál s keresett árut képez abban j az esetben, ha jó minőségű, a kereskedelmi és ipari feldolgozás igényeinek meg- | felelő cirokszakáit állítunk elő, mert jövedelmező értékesitése elsősorban ettől függ. Ruffy Pál könyve ebből a szempontból ismerteti a cirok termesztésénél követendő helyes eljárásokat, még pedig saját tapasztalatai alapján, mint aki már évek óta foglalkozik a seprőcirok nagybani termesztésével és még a legkedvezőtlenebb j termesztési évben (1908-ban) is 111 K Ó2 fill. tiszta jövedelmet nyert kát. holdanként. Ruffy munkájának azonban nemcsak a kezdő, hanem a már tapasztaltabb j ciroktermesztő is hasznát veszi, mert töb- ! bek között a cirok értékesítési módjairól, j a kereskedelmi viszonyokról és a külföldi piacok speciális igényeiről és kivánságai- j ról oly tájékoztató képet nyújt, melyeknek | ismerete a gazdákra nézve igen fontos, mert a jövedelmezőség kérdése nem egy esetben a gazdák ily irányú tájékozatlanságán múlik. A 47 oldalas füzet — melynek bolti ára 1 K —- következő fejezetekben tárgyalja a ciroktermesztés kérdéseit: 1. A ciroktermesztés mezőgazdasági fontossága. 2. A cirok mivelése. 3. A cirok aratása. 4. A cirok mesterséges szárítása. 5. A cirok bálozása. 6. A cirok osztályozása. 7. A cirok ellenségei. 8. A cirok jövedelmezősége. 9. Cirokkereskedelem. Ruffy Pál könyvét elsősorban azért ajánlom gazdatársaim figyelmébe, mert érdemes elolvasni és sok uj kérdésre találunk benne szakszerű feleletet és magyarázatot. Ajánlom azonban a munkát belső értékén kivűl még azért is, mert a tiszta jövedelem jótékony célt van hivatva szolgálni, amennyiben a Cserháti Sándor emlékalap javára fordittatik. A gazda tehát a könyvecske megvételével nemcsak saját érdekeit szolgálja, hanem jótékonyságot is gyakorol. Ruffy Pál többek között következő sorok kíséretében küldte be könyvét a szerkesztőségnek ismertetés végett: „Ha gyengének találja a biráló a munkát, csendes részvétet kérek a temetésnél, de várjon az elföldelésével addig, mig a Cserháti-emlékalapra nem gyűlik össze a terjesztéséből egy koszorúra való, amely célból Íródott e munka.“ Megnyugtatom a szerzőt. Munkája jó és tanulságos, a gazdák érdeklődéssel fogják olvasni. Épp azért reményiem, hogy a tiszta jövedelem a Cserháti-emlékalaphoz nem egy koszorúra valóval, hanem jóval többel fog hozzájárulni. Kerpely Kálmán. Mit imák az újságok? A király 9-én aláírta az országgyűlés összehívására vonatkozó királyi kéziratot, mely junius 24-ére hívja össze a parlamentet. Khuen g-én egy óra hosszat volt a trónörökösnél, aki egy cseppet incs megelégedve a Tisza szereplésével. A trónörökös teljesen hive az egyenlő és titkos választó jognak. A király 11-én este Budapestre érkezett, körülbelül 3 hétig marad, ahonnan még a választások megkezdése előtt Boszniába utazik. A miniszterelnöki palotában 12-én miniszter tanács volt, mely után Khuen gróf kihallgatáson jelent meg a királynál. Edvard az angolok hatalmas királya meghalt. Khuen Héderváry részvét jtávira- tot küldött az angol kormánynak, királyuk halálából kifolyólag. Kostarika földjén heves földrengés pusztított, mely Kártágót teljesen romba döntötte. Állítólag 500 ember halt meg. A lakosság földönfutó lett. 12-éről [3 ára virradó éjjel Becsben is heves földrengés volt észlelhető. Budapesti piac. Gabona vásár. Készáru üzlet. A búza árak 10 fillérrel olcsóbodtak. Rozsban változás nem fordult elő. — Ár: 16-90 K. Zab ára 14-60 K. Árpában stagnál az üzlet Ár : 12-70 K. Tengeriben a forgalom elég élénk. 12 20— 12 45 koronával fizetik. Határidőáruk. Búza 1910. májusra — — — — — 23-44 K. „ 1910. októberre — — — — 20-64 „ Rozs 1910. májusra — — — — — —•— „ 1910. októberre — — — — 16-24 „ Zab 1910. októberre — — — — 1288 „ Tengeri 1910. májusra — — — .— 11-32 „ Repce 1910. augusztusra — — — — 27-80 „ Liszt, őrlemények és abraktakarmányok. 100 koronánként Budapesten elegysuly tiszta súlyként zsákostól : Búzaliszt: Szám : 0 1 2 3 4 5 6 7 Ár K : 37-60 36-40 35 60 34 80 34-— 82-40 3080 27-20 7.Y?.. 7% 8_ 22-80 18‘— 12 — Rozsliszt: Szám ; 0 0/1 1 WR. II. II/B III. Ár K: 27-60 26 60 25 60 24-60 2T60 19-60 16 40 Abraktakarmánycikkek árai a következők : Budapesten zsákkal, teljes vaggonrakomány vételénél 100 kg.-ként: Finom korpa azonnali szállításra — 8-80— 8"90 Finom korpa 1910. ápr. máj. száll. — 8-80— 8*90 Finom korpa 1910. szept. dec. száll. — 9'20 — 9-30 Goromba korpa 1910. ápr. máj. száll. 10 40—10-50 Goromba korpa 1910. szép. dec. száll. 10-20—10-30 Rozskorpa — — — —■' — — 10'10—1020 Árpadara és árpaderce — — — 11-50—11-60 Malomkonkoly — — — — — 10’-10-10 Bu dapesti gyári repcepogácsa ápril. máj. szállításra — — — — 18'80'—1390 Derby-melász ab Hatvan vagy Pozsony 10-60—10-70 Szárított moslék zsák nélkül — — 18’60—13-70 Szárított répaszelet ab állomások — 13-10—18-20 Szörplé hordó nélkül ab cukorgyár 7-60— 7-70
