Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-30 / 18. szám
18 ik szára GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal csontlisztet is. Ennek az eljárásnak tulajdonítja, hogy az állatok az istállóban tartózkodást kedvelik s lopva félre nem rakosgatják tojásaikat, hanem a tojófész- kekbe. Mo A földieper műtrágyázásáról. A földieper vagy szamóca a Fragaria vesca Linné nemesbitett fajai legkedveltebb kerti termékeink közé sorolhatók. Az a temérdek bötermő, zamatos eperfaj, amely ma világszerte kultiválás tárgyát képezi, tanúskodik arról, hogy a fóldieper népszerűségével alig vetekszik más egyéb bogyótermő gyümölcsünk. Elég, ha a közismertebb fajok közül a nagygyümölcsü Ananász-remontant eprekre, az igénytelen, de dustermésü Constante-Féconde-ra, a föltűnően zamatos Oregon-ra és Louis Gaut- hier-ra, Rohonczy-Ananászra, az értékesebb uj fajták közül pedig a Saint-An - toin-re, a hónapos Góliáth-ra, a legnagyobb remontant Ananász-ra, a La Perie re stb. utalunk. Ha azt akarjuk elérni, hogy földieper kultúráink dús hozamot adjanak, gondozásukhoz ugyancsak kora tavasszal kell hozzálátnunk. A megfelelő epergondozás egyik főkövetelménye az, hogy a növényt kora tavasszal elegendő trágyaszerrel lássuk el. Ahol módunkban áll, minden egyes növény körül vont árkocskában istálló- trágyalével, sőt tözegkorpával a növény tápszükségleteiről gondoskodni, mindenesetre sokban hozzájárultunk az eperkul- turák létfeltételeinek biztosításához. Ám ezzel még nem tettük meg mindazt, ami az epertáblák dús hozamát messzemenően biztosíthatja. Hogy ezt elérhessük, mulhat- lanul szükséges a megfelelő műtrágyázás is, amely nemcsak a növény tápigényeit hivatott bőségesen fedezni, hanem egyben hozzájárul ahhoz, hogy a gyengébb fejlettségű epernövény kellően elbokrosod- jék és megerősödjék, ami végeredményében egyértelmű a termőképesség biztosításával. A földieper leghasznosabb műtrágya- szere a chilisalétrom, amelyből aránylag keveset kell elszórnunk; éppen ezért azt egyenletesen elhinteni bajos dolog s igy azt legcélszerűbben közömbös fürészporral, homokkal, esetleg tőzegkorpával keverik. Utóbbi a földiepernek egymagában is előnyére szolgál. A keveréshez felhasználandó egyéb anyaggal a chilisalétromot alaposan át kell lapátolni, hogy igy aztán az együttes keveréket teli marokkal szórhassuk a növény alá. A tekintetben a trágya- szóró gépek jó szolgálatokat tesznek. A mütrágyázási eljárások során az egyenletes elszórást Cserháti Sándor általában jobbnak tartja, mint a sói bahintést, miután a talaj igy egyenletesebben ivódik át az adott műtrágya, mint növényi tápanyaggal. A chilisalétromot általában célszerűbb két részletben adni. A részletben adott műtrágyázásnak az az előnye, hogy tartós esőzések idején kevesebb salétrom mosódik a talaj mély rétegeibe, a növényzet tehát nem indul tulbuja fejlődésnek, amire az epernél nincs is szükség; már pedig ez az állapot okvetlenül bekövetkezik, ha a növény egyszerre kapja a túlsók nitrogént tartalmazó műtrágyaterméket. A chilisalétrom mellett jó szolgálatokat tesz az epernél a baromfitrágya is; ámde bárminő trágyaféléről legyen is szó, vigyáznunk kell arra, hogy a trágyázás műveleteit tüstént abbahagyjuk, mihelyt a gyorsan fejlődő eper termése az éretlen zöld szinből átmegy a világosabb, tehát az érést jelző színárnyalatba. A finom aromájában oly karakterisztikus földieper rendivül kényes e tekintetben, úgy hogy az elkésetten vett trágyatápszerfélének éppen nem kellemes mellékizét könnyen magába szedi. A korai műtrágyázásnak is az célja, hogy a növény annak tápanyagait kellően feldolgozhassa olyan időpontban, amidőn a gyümölcsminöségre az egyes idegen anyagok befolyást még nem gyakorolhatnak. Hogy a földieper műtrágyázásával megfelelő eredményt érhessünk, bokronként mintegy 40 gr. chilisalétromot kell számítanunk. Tápéríékben ez a mennyiség fél kiló jó komposzt, háromnegyed kiló ganéjlével itatott tőzegkorpa és 4o gramm jól kezelt baromfitrágyával egyrangu. A műtrágyához vont árkoláskor ügyelni kell arra, hogy a földieper amúgy is kényes gyökérzetét meg ne sértsük. Gyulai Károly. Hasznos tudnivalók. T W I A mezei közös dülőutak visszerzése. Felmerült konkrét tényből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a mezei közös dülőutak megszükitése másfelé irányítása, elszántása, vagy megrongálása esetében az eljárás a közigazgatási hatáskörébe tartozik ugyan, de ebbe a hatáskörbe nem tarozik bele oly magánosok birtoklásában lévő ingatlanok vitás tulajdonjoga feletti döntés, mely ingatlanok már régóta nem szolgálnak nyilvános közlekedési célokra. Az ilyen ingatlan, ha eredetileg valóban közterületet képezett is, a foglalóktól csak bírói utón szerezhető vissza. A tej érzékenysége a takarmányszaga iránt. Dr. Klein, a proskai tejgazdasági kísérleti állomás vezetője, következő esetet közli : Egy földbirtokos egy sajtolt takarmánypróbát küldött az állomáshoz azzal a kérdéssel: vájjon ez lehet e az oka, hogy a vaj minősége egy idő óta szembetűnően rosszabb lett? A próba olyan savanykás szagu volt, mint a jó sajtolt takarmány szokott lenni s megvizsgálva, teljesen kifogástallannak bizonyult. Ezekből bizvást lehetett következtetni, hogy ez a takarmány, átmenve az állat emésztő-szervein, nem lehet oka a vaj rosszabbodásának. Minthogy azonban a beküldött próba szabad savat mégis tartalmazott, az állomás azt tanácsolta, hogy a sajtolt takarmányt ne etessék fejés közben, vagy közvetlen a íejés előtt, hogy minden lehetőség ki legyen zárva a tej és a takarmány közti érintkezés tekintetében s azonkívül az istállót — amennyire csak lehetséges — szellőztessék. Ez az eljárás teljes sikerre vezetett. A sajtolt takarmányt továbbra is etették s a vaj pár nap múlva már teljesen megjavult. Ugyanez történt egy másik majorban is. Ezek az esetek ismét bizonyítják, amit régóta tudunk ugyan, de amit még sem vesznek kellőképpen figyelembe: hogy a tej idegen szagu anyagokat mohón felszív magába, és hogy az istálló szellőztetése kiváló fontossággal bir. Mert a sajtolt takarmánynak a vajra gyakorolt rossz hatása tényleg arra vezetendő vissza, hogy bizonyos erjesztöanyagok a takarmánynyal az istálló levegőjébe s abból a tejbe juiottak; a tejben olyan khemiai változásokat idéztek elő, hogy a tejből készített vaj megromlott. Ez a példa is igazolja az istálló tisztántartását és szellőztetésének fontosságát. HÍREK. Roosevelt — a Mezőgazdasági Múzeumban. Roosvelt budapesti látogatásának egyik legnevezetesebb mozzanata a Mezőgazdasági Múzeumban tett látogatása. Roosevelt gróf Szapáry Pál automobilján, gróf Széchenyi László, báró Hengel- müller nagykövet s felesége és Láng Lajos társaságában érkezett meg a múzeumba, hol a földmivelésügyi miniszter nevében Kazy József államtitkár néhány szives szóval üdvözölte a volt elnököt. Roosevelt ezután Széli Kálmánnal fogott kezet, aki a magyar gazdaközönség nevében jelent meg. Roosevelt-et különösen érdekelték Kisbér, Bábolna, Mezőhegyes és Fogaras állami méneseinek kitünően sikerült lószobrai, melyre vontkozólag részletes felvilágosítást kért, különösen a lovak rendeltetéséről és a hadsereg részére rendelt lovakról. Megjegyzéseiből kitűnt, hogy e téren is mily szakavatott. Roosvelt kirándulása Bábolnára. Folyó hó 19-én előkelő társaság kíséretében rándult ki az Unió volt elnöke Bábolnára, a legérdekesebb magyar ménesbirtok megtekintésére. Nagy érdeklődéssel nézett mindent s a telepen látott lovak minőségéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Roosvelt és a vele lévő társaság este 7 óra húsz perckor érkezett vissza Bábolnáról a fővárosba a keleti pályaudvaron.
