Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-30 / 18. szám

18 ik szára GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal csontlisztet is. Ennek az eljárásnak tulaj­donítja, hogy az állatok az istállóban tartózkodást kedvelik s lopva félre nem rakosgatják tojásaikat, hanem a tojófész- kekbe. Mo A földieper műtrágyá­zásáról. A földieper vagy szamóca a Fragaria vesca Linné nemesbitett fajai legkedvel­tebb kerti termékeink közé sorolhatók. Az a temérdek bötermő, zamatos eperfaj, amely ma világszerte kultiválás tárgyát képezi, tanúskodik arról, hogy a fóldieper népsze­rűségével alig vetekszik más egyéb bo­gyótermő gyümölcsünk. Elég, ha a köz­ismertebb fajok közül a nagygyümölcsü Ananász-remontant eprekre, az igénytelen, de dustermésü Constante-Féconde-ra, a föl­tűnően zamatos Oregon-ra és Louis Gaut- hier-ra, Rohonczy-Ananászra, az értéke­sebb uj fajták közül pedig a Saint-An - toin-re, a hónapos Góliáth-ra, a legna­gyobb remontant Ananász-ra, a La Perie re stb. utalunk. Ha azt akarjuk elérni, hogy földi­eper kultúráink dús hozamot adjanak, gon­dozásukhoz ugyancsak kora tavasszal kell hozzálátnunk. A megfelelő epergondozás egyik főkövetelménye az, hogy a növényt kora tavasszal elegendő trágyaszerrel lás­suk el. Ahol módunkban áll, minden egyes növény körül vont árkocskában istálló- trágyalével, sőt tözegkorpával a növény tápszükségleteiről gondoskodni, minden­esetre sokban hozzájárultunk az eperkul- turák létfeltételeinek biztosításához. Ám ezzel még nem tettük meg mindazt, ami az epertáblák dús hozamát messzemenően biztosíthatja. Hogy ezt elérhessük, mulhat- lanul szükséges a megfelelő műtrágyázás is, amely nemcsak a növény tápigényeit hivatott bőségesen fedezni, hanem egyben hozzájárul ahhoz, hogy a gyengébb fej­lettségű epernövény kellően elbokrosod- jék és megerősödjék, ami végeredményé­ben egyértelmű a termőképesség biztosí­tásával. A földieper leghasznosabb műtrágya- szere a chilisalétrom, amelyből aránylag keveset kell elszórnunk; éppen ezért azt egyenletesen elhinteni bajos dolog s igy azt legcélszerűbben közömbös fürészporral, homokkal, esetleg tőzegkorpával keverik. Utóbbi a földiepernek egymagában is elő­nyére szolgál. A keveréshez felhasználandó egyéb anyaggal a chilisalétromot alapo­san át kell lapátolni, hogy igy aztán az együttes keveréket teli marokkal szórhas­suk a növény alá. A tekintetben a trágya- szóró gépek jó szolgálatokat tesznek. A mütrágyázási eljárások során az egyenle­tes elszórást Cserháti Sándor általában jobbnak tartja, mint a sói bahintést, miu­tán a talaj igy egyenletesebben ivódik át az adott műtrágya, mint növényi táp­anyaggal. A chilisalétromot általában célszerűbb két részletben adni. A részletben adott műtrágyázásnak az az előnye, hogy tartós esőzések idején kevesebb salétrom mosó­dik a talaj mély rétegeibe, a növényzet tehát nem indul tulbuja fejlődésnek, amire az epernél nincs is szükség; már pedig ez az állapot okvetlenül bekövetkezik, ha a növény egyszerre kapja a túlsók nitro­gént tartalmazó műtrágyaterméket. A chilisalétrom mellett jó szolgálato­kat tesz az epernél a baromfitrágya is; ámde bárminő trágyaféléről legyen is szó, vigyáznunk kell arra, hogy a trágyázás műveleteit tüstént abbahagyjuk, mihelyt a gyorsan fejlődő eper termése az éretlen zöld szinből átmegy a világosabb, tehát az érést jelző színárnyalatba. A finom aro­májában oly karakterisztikus földieper rendivül kényes e tekintetben, úgy hogy az elkésetten vett trágyatápszerfélének ép­pen nem kellemes mellékizét könnyen ma­gába szedi. A korai műtrágyázásnak is az célja, hogy a növény annak tápanyagait kellően feldolgozhassa olyan időpontban, amidőn a gyümölcsminöségre az egyes ide­gen anyagok befolyást még nem gyako­rolhatnak. Hogy a földieper műtrágyázásával megfelelő eredményt érhessünk, bokron­ként mintegy 40 gr. chilisalétromot kell számítanunk. Tápéríékben ez a mennyiség fél kiló jó komposzt, háromnegyed kiló ganéjlével itatott tőzegkorpa és 4o gramm jól kezelt baromfitrágyával egyrangu. A műtrágyához vont árkoláskor ügyelni kell arra, hogy a földieper amúgy is kényes gyökérzetét meg ne sértsük. Gyulai Károly. Hasznos tudnivalók. T W I A mezei közös dülőutak visszerzése. Felmerült konkrét tényből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a mezei közös dülőutak megszükitése másfelé irá­nyítása, elszántása, vagy megrongálása esetében az eljárás a közigazgatási hatás­körébe tartozik ugyan, de ebbe a hatás­körbe nem tarozik bele oly magánosok birtoklásában lévő ingatlanok vitás tulaj­donjoga feletti döntés, mely ingatlanok már régóta nem szolgálnak nyilvános közleke­dési célokra. Az ilyen ingatlan, ha erede­tileg valóban közterületet képezett is, a foglalóktól csak bírói utón szerezhető vissza. A tej érzékenysége a takarmányszaga iránt. Dr. Klein, a proskai tejgazdasági kísérleti állomás vezetője, következő ese­tet közli : Egy földbirtokos egy sajtolt takar­mánypróbát küldött az állomáshoz azzal a kérdéssel: vájjon ez lehet e az oka, hogy a vaj minősége egy idő óta szembetűnően rosszabb lett? A próba olyan savanykás szagu volt, mint a jó sajtolt takarmány szokott lenni s megvizsgálva, teljesen ki­fogástallannak bizonyult. Ezekből bizvást lehetett következtetni, hogy ez a takar­mány, átmenve az állat emésztő-szervein, nem lehet oka a vaj rosszabbodásának. Minthogy azonban a beküldött próba sza­bad savat mégis tartalmazott, az állomás azt tanácsolta, hogy a sajtolt takarmányt ne etessék fejés közben, vagy közvetlen a íejés előtt, hogy minden lehetőség ki le­gyen zárva a tej és a takarmány közti érintkezés tekintetében s azonkívül az istállót — amennyire csak lehetséges — szellőztessék. Ez az eljárás teljes sikerre vezetett. A sajtolt takarmányt továbbra is etették s a vaj pár nap múlva már tel­jesen megjavult. Ugyanez történt egy másik majorban is. Ezek az esetek ismét bizonyítják, amit régóta tudunk ugyan, de amit még sem vesznek kellőképpen figyelembe: hogy a tej idegen szagu anyagokat mohón felszív magába, és hogy az istálló szellőz­tetése kiváló fontossággal bir. Mert a sajtolt takarmánynak a vajra gyakorolt rossz hatása tényleg arra vezetendő vissza, hogy bizonyos erjesztöanyagok a takar­mánynyal az istálló levegőjébe s abból a tejbe juiottak; a tejben olyan khemiai változásokat idéztek elő, hogy a tejből ké­szített vaj megromlott. Ez a példa is iga­zolja az istálló tisztántartását és szellőzte­tésének fontosságát. HÍREK. Roosevelt — a Mezőgazdasági Múzeumban. Roosvelt budapesti látoga­tásának egyik legnevezetesebb mozzanata a Mezőgazdasági Múzeumban tett látoga­tása. Roosevelt gróf Szapáry Pál automo­bilján, gróf Széchenyi László, báró Hengel- müller nagykövet s felesége és Láng Lajos társaságában érkezett meg a múzeumba, hol a földmivelésügyi miniszter nevében Kazy József államtitkár néhány szives szóval üdvözölte a volt elnököt. Roosevelt ezután Széli Kálmánnal fogott kezet, aki a magyar gazdaközönség nevében jelent meg. Roosevelt-et különösen érdekelték Kisbér, Bábolna, Mezőhegyes és Fogaras állami méneseinek kitünően sikerült ló­szobrai, melyre vontkozólag részletes fel­világosítást kért, különösen a lovak ren­deltetéséről és a hadsereg részére rendelt lovakról. Megjegyzéseiből kitűnt, hogy e téren is mily szakavatott. Roosvelt kirándulása Bábolnára. Folyó hó 19-én előkelő társaság kísére­tében rándult ki az Unió volt elnöke Bábolnára, a legérdekesebb magyar ménes­birtok megtekintésére. Nagy érdeklődéssel nézett mindent s a telepen látott lovak minőségéről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Roosvelt és a vele lévő tár­saság este 7 óra húsz perckor érkezett vissza Bábolnáról a fővárosba a keleti pályaudvaron.

Next

/
Thumbnails
Contents