Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-23 / 17. szám
17-ik szám GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal zott valahogy a MÉSz. Előre látható azonban, hogy a folyó évben 20.000 vaggonra vagy még azonfelül fog emelkedni a forgalom, amelynek 8op/0-át két hónap alatt lebonyolítani csakugyan nem lesz lehetséges Saját érdekében cselekszik tehát mindenki, ha műtrágyaszükségletét hónapokkal előbb rendeli meg s azután inkább elraktározza néhány hét vagy hónapra, semhogy a szuperfoszfát esetleges késedelmes megérkezése folytán őszi vetéseivel elkéssen. Kérdés. Emberi ürülék felhasználása trágyázásra. Mily egyszerű módon menthetném meg falunkban az emberi ürüléket trá- gyázási célra ? P. I. Felelet. • Az emberi ürülék egyéb anyagokkal keverten komposztirozva különösen kertészetekben, szőlőkben kiváló trágya. Keverésre legjobb tőzeget, de lehet fűrész- port, sőt egyszerűen földet is alkalmazni. Legegyszerűbb eljárás egymás mellett két megfelelő vermet készíttetni s a kihordásra kerülő ürüléket ide gyűjteni, a nevezett anyagokkal rétegezve. Ha a verem megtelt, át kell forgatni a másik verembe. Ily eljárás mellett egy év alatt porrá, komposzttá alakul, amikor is könnyen kezelhető tovább és kihordható. P. Hasznos tudnivalók. Az alma mint tápszer. Alig van hazánkban oly növény (kivéve a gabona- nemüeket), mely annyi tápanyaggal szolgáljon az emberi szervezetnek, mint az alma. A burgonya is sok tápszert tartalmaz ugyan s igy a nagyobb felkarolást méltán megérdemelte, de a burgonyával sokszor az alma is kiállja a versenyt. Sőt ezenkívül oly gyenge savakat, úgynevezett almasavakat, tartalmaz, melyek az egész szervezetre jótékonyan hatnak. Az alma megszünteti az emésztési zavarokat, sőt torokfájásról sem fog panaszkodni, aki vele él. A nagyon sokat ülő és szellemi munkával foglalkozónak melegen lehet ajánlani az almát rendes táplálószerül, mert ezen tulajdonságán kívül még erősi- tőleg is hat, mivel sok foszfort tartalmaz. Ezenkívül táplálja az agyat, a májra pedig majdnem nélkülözhetetlen. Németországban már régi idők óta burgonya helyett almát tesznek a kenyérbe, nem általánosságban ugyan, de mégis az almának ez a használata nagy elterjedésnek örvend. Az almával sütött kenyér ízletes, kellemes, édes, ezenkívül a tészta jól kel és könnyen kisüthető. A készítése a következő: az alma meg lesz hámozva és reszelve; azután 4 kiló almára 6 kiló kenyérlisztet veszünk, melyhez a szükséges mennyiségű vizet véve, összesen 10 kiló kenyeret sütünk. Amint látjuk, ugyanaz az eljárás, mint a burgonyával. Az almával készített kenyér i4 napig is élvezhető. Ízletes marad, nem savanyo dik meg, sem pedig meg nem penészesedik. Miképpen nyerünk sima zellert? — Augusztus hava a legalkalmasabb idő arra. hogy a növekedésnek induló zellergumókat még jobban fejlesszük gondos, megfelelő ápolás által. Mint a piac kedvelt zöldsége, a zeller csak úgy keresett cikk, ha szép sima, nem érdes s belül szép fehér, kemény. Hogy a zellernél a simaságot elérjük, azért nem kell a levelétől megfosztanunk; szokás szerint a zeller alsó leveleit elszakítjuk, azt hívén, hogy ezáltal simasága előmozdittatik. Ez téves felfogás ! Ha szép zellergumókat akarunk, akkor a földet a gumó mellől felényire a gumó magasságához képest el kell távolítani s a jelenlevő oldalgyökereket kell elmetszenünk. Azután a föld újra a gumóhoz húzatik. Nagyon helyes s a gumó nagyságát fokozza, ha vízzel kevert trágyalével öntözünk. Vasárnap borfejtési és feltöltési munkák végeztetése tiltva van. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi i35. sz. határozata.) S. város közönsége K. Károly ellen, mivel pincéjében munkásaival vasárnap borfejtési munkát végeztetett, az 1891. évi XIII. t-cz. 1. §-a alapján kihágási eljárást indított. Az Ítélet a vádlott fellebe- zése folytán felülvizsgáltatván, a belügyminiszter a következő harmadfokú Ítéletet hozta: A város tanácsának 1908. évi 9934. sz. alatt, a rendőrkapitány elsőfokú Ítélete indokainál fogva annyival is inkább hely- benhagyatik, mert a bor fejtése és fel töltése nem sorozható a kereskedelemügyi miniszter 1903. évi junius hó 13-án 28559. szám alatt kelt rendelete t., 2, pontjában jelzett „javítási munkák* közé. HÍREK. •ím<A földmivelésügyi minisztérium uj államtitkárai. A király Kazy József miniszteri tanácsost a földmivelésügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki, Bar- tóky József miniszteri tanácsosnak pedig az államtitkári címet és jelleget adományozta. A Gazdatisztek Országos Egyesülete saját hivatalos helyiségében tartotta meg a f. é. április 10-ének délelőtti 10 órájára kitűzött választmányi ülését. Tárgyaltatott az a kérdés, hogy a gazdatiszti nyugdij ügyének előbbrevitele oká- ből nem-e volna szükséges most — bizonyos kedvező alkalmak felhasználásával — am. kir. földmivelésügyi miniszterhez ez iránt küldöttség utján kérelmet előterjeszteni ; tárgyaltatott továbbá a Darányi volt földmivelésügyi miniszter által merőben jogtalanul és méltánytalanul megvont egyesületi címnek ügye. Az igazgató jelentést tett a folyó évi április 3 ón Szombathelyen s április 4-én Székesfehérvárott megtartott gyűlések lefolyásáról; valamint, hogy a Szeszgyárvezetők Országos Egyesülete testületileg óhajt az egyesületbe belépni. Szőlő- és — gyümölcskiállltás Désen. A Szolnokdobokamegyei Gazdasági Egyesület ősszel, Désen gyümölcs-, szőlő- és konyhakerti kiállítást rendez. Széleskörű mozgalmat indított az Egyesület ebben az ügyben, midőn az egyleti értesítő utján részvételre szólítja fel a vármegye gyümölcstermesztő gazdáit. Részletes felvilágosítással szívesen szolgál a titkári hivatal. Papírgyár Máramarosszigeten. A kivándorlás megakadályozására Mára- marosszigeten egy papírgyár felállítását vették tervbe, amelyben 2000 munkás nyerne foglalkozást. Magyar kir. szab. Osztály sorsjáték. A 26. sorsjáték uj sorsjegyeit immár kibocsátották s azokat mint eddig is régi tulajdonosaik lefoglalják. A külföldön már több évszázad óta bevált rendszere az osztálysorsjátéknak nálunk is kitünően bevált s a szerfölött reális és körültekintő vezetés folytán közönségünk évről-évre mind nagyobb bizalommal viseltetik az osztálysorsjáték iránt. A tóbai parcellázás. Róbert pármai hercegnek a torontálmegyei Tóba község határában levő uradalmát egyik jelentékenyebb fővárosi pénzintézet megszerezvén, azt most parcellázza. Tóba község lakóinak saját földjük alig van, a legtöbb gazda a hercegi uradalomtól bérelt eddig földet 1864 óta változatlanul 32 korona holdan- kinti bérösszegért, amelyet a parcellázó pénzintézet most egyszerre 48 koronára emelt föl, a parcellák holdjának vételárát pedig 1300—iőoo koronában szabta meg, amely ár még akkor is túlságosnak volna mondható, ha az ugyanolyan minőségű egyik szomszédos gróf Karácsonyi-féle birtokot a közelmúltban nem parcellázták volna el holdanként 940 korona, a gróf Csekonovics-fóle ugyancsak szomszédos birtokot 700 korona átlagárban. Tóba község gazdái igy most két eshetőségnek néznek elébe. Vagy nem vásárolnak e patikai áron, vagy pedig vásárolnak. Ha vásárolnak, anyagi bukásuk biztos, ha nem vásárolnak uj megélhetési forrásról kell gon- doskodniok. Rövid idő alatt ez a harmadik eset Torontálban, hogy a parcellázás révén két nagy birtok hasznosítása gyökeresen megváltozik s ezzel együtt változási szenvednek azok megélhetési viszonyai, kik a nagybirtokkal való összeköttetésben nyugodt viszonyok között tudtak élni. A Házinyultenyésztők Országos Szövetsége, Budapest (Csillaghegy) e héten tartotta közgyűlését a Köztelek gyü- léstermében. Évi jelentéséből megismertük a Szövetség rendkívül gazdag közgazda- sági tevékenységét, amelyből csak a következőket kívánjuk kiemelni: 1. A „Házi- nyultenyésztő“ cimü könyvecskéjét 50.000
