Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-23 / 17. szám
17-ik szám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal késői fagyok, esetenként kárt tesznek ugyan és tettek is ismételten a zsenge dohánykul- turákban, ámde ezek a klimatológiai eshetőségek vissza nem tarthatják az előrelátó dohánytermelő gazdát a koraültetés mindenkép nagyobb eredményeket Ígérő és fölmutató tényétől. Meteorológiai följegyzések egész sorozata tanúskodik arról, hogy egy egy májusi megkésett fagykáros éjszaka, ha talán egy-egy évtizedben egyszer-két- szer meg is tizedelgette a koraültetések bizonyos hányadát, utóültetésekkel a kár rendszerint pótolható volt, másrészt pedig, a megmaradt palánták, általában pedig a veszedelmesebb fagykártételektől mentes évek korai időpontban ültetett dohánytermésének hozadéka, minden tekintetben bőségesen kárpótolja a dohánytermelő gazdát azokért a csekélyke fáradságokért és időbeli áldozatokért, a melyeket a koraültetés miveleténél buzgalommal megtenni el nem mulasztott. A korai ültetésnek hazánk sajátságos kiimája mellett, rendkívül fontosságot kell tulajdonítanunk már csak azért is, mert akárhány olyan esztendőnk akad, a midőn a dohánynövény teljes kifejlődésére hátráltatóig ható zordabb, kedvezőtlen időjárás szokatlanul gyors bekövetkezte néha oly időpontban éri a dohányt, a midőn a végkifejlődés oly igen kényes utolsó stádiumában levő dohánynövény, minőségében is súlyosan megsínyli az elkésett ültetést. iSleitanilag szólva, a dohány növény teljes kifejlődésére az elültetéstől számított aránylag rövid 3 havi idő, mulhatlanul szükséges. Három hónapnál rövidebbre szabott fejlődési időponton innen, a dohánynövény levele teljesen megérni nem képes, minek következtében a termelő gondos fáradozásai mellett sem jöhet abba a kedvező helyzetbe, hogy a dohánybeváltás révén, kielégítő olyan eredményeket tudjon felmutatni, a melyek a termelésre forditott költségekkel, munkával és fáradozásaival csak, némileg is összhangban állanának. Kedvező tavaszi napok esetén, a dohánymag kikelése után, rendszerint öt-hat hét múltán hozzákezdünk a dohánypalánták kiültetéséhez. Ha a kínálkozó kedvező időjárás kihasználásával igyekezetünket abban összpontosítottuk, hogy minél korábban ültessük ki a megnövelésre szánt növényt, úgy egyben gondosan ügyelnünk kell arra is, hogy a hazánkszerte itt ott szokásos ültetési távolságok helyett, az eddiginél sűrűbb ültetést végezzünk. Hosszas tapasztalatok igazolják azt világszerte, hogy a későn, e mellett pedig tulritkán ültetett dohánynövény levele, a kívánt ruganyos, finom bordázat helyett rendszerint durva, vastag, tehát csekély értékű és minőségű levélb:>rdázatot ad. Azzal, hogy sűrűbben ültetünk, nemcsak többet termelünk, hanem egyben jobb minőségű, tehát mindenkép értékesebb dohányanyagot fogunk be szolgáltatni. A növény táplálkozása s igy erősbö- dése és fejlődése szempontjából is nagy előnyt nyújt a sürü ültetés, a mennyien az egyebekben is kellően gondozott növény hihetetlenül rövid idő alatt növekedésnek indulhat s igy hamarosan beárnyékolja a hazánkszerte oly gyors kiszáradásra hajlandó talajt, minek következtében a talaj, az oly igen szükséges nyirkosságot megőrizheti. Ilyen talajban a fejlődő növény is egyenlően finom levélszövetképződést s igy éghetőségében is jobb, kellemesebb terméket fog szolgáltatni. Az egymástól aránytalanul nagyobb távolságra ültetett dohánynövény példányok egyike-másika, kétségtelenül hatalmas növésű leveleket ereszt; csakhogy a szelek és csapadéknemek roncsoló erejének kiszolgáltatott ilyen nagy levelek szegélye csipkézett, szakadozott, rongyos lesz e'Őbb- utóbb, úgy hogy töréskor aránylag kisebb térfogat marad abból hasznavehető, mint az egymást kölcsönösen oltalmazó, sürü ültetések finomabb alkatú dohánylevél termékeiből. A korai ültetéssel szemben mindenesetre nem éppen alaptalan a dohánytermelő gazda szakadatlan aggodalma, á mennyiben gondos munkáját Hgy-egy tavaszi éjszaka fagykártétele hamarosan csúffá teheti. A dohánymiveléssel foglalkozók fölötte egyszerű eljárással sikeresen védekeznek az elkésetten beköszöntő ki- sebb-nagyobb fagykártételek veszedelmeivel szemben. így egyes vidékeken a széláramlat irányában, gyomnemüből, tőzegből, vagy egyéb, sürü füstöt adó éghető anyagból tüzeket gyújtanak. A dohányföldet ellepő sürü füstréteg eléggé kipróbált óvószer a fagy erejével szemben. Még ennél is egyszerűbb eljárás az, ha a palántákat fabmbbal, tormalevéllel, rongy- darabokjsal stb. éjjelre mindannyiszor letakarjuk olyankor, a midőn a tavaszi éjjelek hősülyedese a gyakorlott gazdában aggodalmakat kelt. A dohányföld palántáinak letakargatására mindenkor akad nehány dohányos gyerkőc, a kiknek csekély bére számításba se jöhet ama kártétellel szemben, a melyet a bennünket készületlenül találó tavaszi fagy a dohánykulturák- ban okozhat. Igyekezzünk tehát a dohány melegágyak elkészítésében és az elvetés munkálataiban kellő időben mindenkép akként berendezkedni, hogy a kikeli palántákat hat hetes korukban, legalább is Szent- györgy napja után mindjárt kiültethessük. A korán kiültetett dohánynövény, május első felének jókora nyirkosságu földjében hamarosan olyannyira megerősödik, hogy a hazánkszerte állandóan fenyegető későbbi szárazság veszedelmeivel szemben, mindenkor sikeresen lesz képes helyt is állani. M. DOHÁNYUJSÁG. A hangyák pusztítása a kertészetben és a méhészetben. Azt hiszem, legalkalmasabb időben közlök kertésztársaimmal egy oly eljárási módot a hangyáknak pusztításáról, amelyre éppen 9 évi keserves próbálgatások után 4 éve egész véletlenül jöttem rá. Kertemben roppant sok hangya ütötte fel rejtektanyáját, úgy hogy melegágyam, veteményesem, törpefával beültetett gyümölcskertem és egyes diszbokraim, melyek főleg a zöld levelészek állandó tanyái szoktak lenni, az eddig ismert összes védekezési módok dacára sehogy sem voltam képes a hangyái kipusztitani, sőt annyira mentem bosszúságomban, hogy egy 3 méter magas teljes virágú galagonya disz- bokrot csak azért vágtam ki a parkomból, mert a kis zöld levelészek millióitól többszöri permetezése dacára sem tudtam megvédeni, mert nemcsak a korompenész lepte el azonnal, de egy kis eső után a hangyák is megjelentek és hűségesen istápoltak egy- egy épségben maradt kis levelészt. Nemcsak a gazdasági és kertészeti növények káros ellenségeit pusztító összes méregkeverékeit megpróbáltam, de Öreg kertésztársaimtól való tanácskérések, valamint külföldi szaklapokban is tettem többször kérdést, miként lehetne a kertekből a hangyát kipusztitani ? Bizony ők sem tudtak okosabb és jobb tanácsot adni, mint amiket én már tanultam, vagy a m. kir. rovartani áll. utasításaiban olvastam. ffliagyar Sangerfiausenigépgyár részv.-társ. Budapest, V., Csáklya-utca 3. szám. teljes gépész! berendezése. SPECIALCíÉPttYÁR: szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak 259 o %j keményitő-syrup- és de*trin-gyárai 9—26 V Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékcsitő- és erjesztői^ar-kiállitás Becs 1904.—Nagy állami érem.—Legnagyobb kitüntetés.
