Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)
1910-04-09 / 15. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA 15 ik szám Piros császárszilva. — Régi faj. Elsőrendű csemegegyümölcsnek ugyan nem nevezhető, de óriási nagysága és rendkivüli termékenysége miatt igen érdemes a termelésre. Pécsett augusztus közepén érik. Pond-magonca. — Angol eredetű faj; világszerte el van már (erjedve. Nagysága, alakjának és színezetének szépsége eléggé megmagyarázza okát széles elterjedésének. Igen nagy, 7—8 cm. hosszú, 4—5 cm. vastag ; tojásdad alakú, bíborvörös, kékesfehéren hamvazott. Érni kezdő gyümölcsökkel megrakott fája kertjeinknek, — gyönyörű színezetű, igen nagy gyümölcsei érett korukban csemegeasztalainknak valódi ékességét képezik. Prince Engelbert. — Igen nagy, sötét bíborvörös színezetű angol szilvafaj. Kitűnő csemegegyümölcs, cukorban éltévé pedig felséges izű. Érik szeptemberben; fája igen bőtermő. Washington-szilva. — New-York környékéről származik, ahol 1818-ban termett először s csakhamar utat nyitott magának az egész világon. Tyúktojás nagyságú, sárgás-zöld színű s oly vékony héjú, hogy rajta át húsának rostszálait is észre lehet venni. Levele tulömlő édes és sajátszerüen finom zamatu. Fája korán és bőven termő. E fajokat nyugodt lélekkel merem a besztercei szilva mellett a gazdáknak termelésre ajánlani, mert meg vagyok róla győződve, hogy fáradságuk nem fog kárba veszni. JSowotarski Miksa, keresk. kertész. esze. Hiába kérdeztem mit akar ügy é? Bánom, hogy hallgattam kendre.“ Szeme szikrát hányt, ökölbe szorította a kezét, szerette volna megverni az öreget, de látva annak vidám nevető arcát, huncutul hunyorgató szemeit, nem bántotta, azt hitte megbolondult csakugyan. Az öreg meg nem is haragudott a kifakadásaiért, egy sokat mondó mosoly- lyal fordult hozzá: „Na ládd, mégis becsaptuk a zsidót.“ Azután várt egy kicsit, látva a másik bambán rábámuló szemeit. Kerülgetted volna-é a falut 100 pengőért, ha neked szekered, lovad lett volna? Nem addig akartál-é csak szógálni, amig erre valót összekapargatsz ? Lásd most megvan a 90 pengőd, vehetsz ami kell, magad gazdája lehetsz, nincs szükséged rá, hogy hivatalt viselj. „De hát a kőcsönt mikor adom vissza ?“ „Micsoda kőcsönt ? Hát nem a fizetésedre adta azt a Mózsi ? Hát add oda neki most a fizetésedet, ami nem lesz I“ Most kezdte csak belátni Miska, hogy még sem bolondult meg az öreg. Medák Ilona. Czukorrépa és szuper- i foszfát. A cukorrépa az a növény, mely a mütrágyafélék használatát általánosan (ismertté tette. A külföldön, ahol a cukorrépa termelésével sokkalta régebben és nagyobb kiterjedésben foglalkoznak mint hazánkban, cukorrépát szuperfoszfát alkalmazása nélkül egyáltalán nem is termesztenek, de sőt a legtöbb helyt meg vannak győződve, hogy e növénynyel kellő terméseredményeket csak úgy lehet elérni, ha a szuperfoszfát mellett chilisalétromot is alkalmaznak fejtrágyául. Ezen a réven vált azután e két műtrágya általánosabban ösmertté s terjedt át használata hazánkba is. Nálunk azonban tnég máig sincsenek a gazdák általánosan meggyőződve arról, hogy a cukorrépatermesztés sikerének biztosítására okvetlenül műtrágyákat is kell használni, amely körülménynek az az oka, hogy a cukorrépát rendesen a legjobb talajon termelték, amely őserejénél fogva elegendő foszfort és nitrogént is tartalmazván, a mesterséges trágyaféléket nem mindig hálálta meg kellőleg. Ma már azonban túl vagyunk azokon az időkön, midőn a talaj ősereje egymaga biztosítaná a legnagyobb terméseredményeket, mert ez az őserő már is sokat fogyott s napról-napra fogyóban van. Miként az újabb keletű kísérletek mutatják, a cukorrépa mindenütt nagyon is meghálálja a célszerűen alkalmazott műtrágyaféléket s ma már mi is eljutottunk ahhoz az időponthoz, amikor nagy cukorrépaterméseket csak műtrágyák alkalmazásával érhetünk el. Baross László végzett az elmúlt évben érdekes mütrágyázási kísérleteket cukorrépával s dacára annak, hogy néhány évvel előzőleg végzett mütrágyázási kísérletei nem elég kedvező eredménynyel végződtek, jelen kísérleteink eredményével teljesen meg volt elégedve, amelyek alapján cukorrépáját ezentúl állandóan műtrágyába fogja vetni. Kísérleteink eredményét a következőkben ösmertetjük. A XLVII. táblán 23 hold trágyázat- lan termett 220Ó8 kg. répát. A XLVII. táblán 23 hold 150 kg. szuperíoszfáttal 23343 kg. -f- 1275 kg. A XLVI. táblán 30 hold trágyázat- lan termett 21734 kg. répát. A XLVI. táblán 30 hold 150 kg. szuperfoszfáttal 22496 kg. -j- 762 kg. A XXXIX. táblán 30 hold trágyá- zatlan termett 20846 kg. répát. A XXXIX. táblán 30 hold ióo kg. szuperfoszfáttal 23864 kg. -j- 3oi8 kg. A műtrágya ára elszórással együtt 14 50 kor. volt, a répáért szeiet, Stammer és cukorárkülönbözet mellett 170 fillért kapott, de ezekkel annak értéke 190 fillérre tehető s igy a szuperfoszfát javára esik a nagyobbmennyiségü melléktermények értékétől eltekintve : a XLVII. táblán -(-9 K 72 fül. holdanként a XLVI. „ — o „ 03 „ a XXXIX. „ -f-42 „ 84 „ A különbség tehát igen jelentékeny. Ezek közül a XLVI. és XLVII. táblák szeptember végén lettek gőzekével 32 cm. mélyen megszántva. Ezt megelőzőleg augusztus hó folyamán a már megtár- csázott tarlóra teljesen érett istállótrágya lett kihordva s újra letárcsázva; a XXXIX. tábla csak november elején lett eléggé szalmástrágyával meghordva s utána 3o cm. mélyen szántva ; a szuperfoszfát pedig egyenlően november végén hintetett el a szántás tetejére. Érdekes Barossnak az a tapasztalata is, hogy az ökörfogatokkal végzett és mütrágyázott szántás nagyobb terméseket adott ismételten is, mint a műtrágyázott gőzekeszántás. Kedvező eredmény elérése céljából a szuperfoszfát kiszórásának idejét minél korábbra kell tenni ; tehát hóolvadás után azonnal ki kell szórni a szuperfoszfátot, sőt sik területeken jobb azt még a tél folyamán eszközölni abban a pillanatban, amikor hómentes a terület, avagy csak igen kevés hó fekszik azon. Kérdés. A rosszul érett gabonának milyen a vetőmag értéke, s lehet-e abból helyes kezeléssel jó vetőmagot nyerni ? K. L. A fürészport szénporrá alakítani hogyan lehet, hogy az szűrő anyagul használható legyen ? B. I. Felelet. A rosszul érett gabona vetőmag céljára csekélyebb értékű. Az ilyen gabonát mindenekelőtt nem szabad zsákokban állaríi hagyni (éjjelen át sem) és felmelegednie, hanem halmokban friss levegőnek állandó hozzájutása mellett kell feküdnie. Ha a gabona ily módon kiszáradt, akkor teljes csirázóképességét elérheti. Minden körülmények között azonban a tavalyi gabona, ha azt jól eltartottuk, a fiatal, nedvesen aratott gabonánál előnyösebb, mint vetőmag. A fürészport a gazdaságban megsze- nesitve szűrő anyagul használjuk. Elszenesedett fürészpor a kellemetlen Íznek vagy szagnak valamely folyadékból, pl. a borból való elvonására sokkal jobban használható, mint a közönséges faszén, melynek ára azonfelül évről-évre emelkedik,. Elszenesedett fürészpor az időegység alatt 40-szer annyi szeszt szűr át, mint amennyit saját térfogata kitesz. A megszenesitésnél a keménylából származó fürészport elkülönítve kell kezelni a lágyfából származó fürészportól; mert mig az elsőnek e célra 700 C° melegre van szüksége, ez utóbbi már 500 C°-nál készen van. A szenesitést, mely egy órai időt vesz igénybe, tűzálló agyagból vagy öntöttvasból készült retortákban esz
