Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-02 / 14. szám

2-ik oldal 14-ik szám dése felől már Dzierzon dr és Berlepsch báró részéről nyilván vallott elismerés fokozódjék irántunk; mert a német és osztrák méhészek annak a meggyőző­désnek a hatása alatt távoztak tőlünk mind a kétszer, hogy Magyarország méhészete a művelt államokéi között előkelő helyre sorakozott. Ennek, meg annak a körülmény­nek az intelméből, hogy a Bécsben 1903-ban rendezett nemzetközi méhé­szeti kiállítást megnyitó ünnepi beszéd közben német ajkakról elhangzott elis­merés Magyarországot tette a méhte- nyésztés gyakorlati művelésében és az ezt szolgáló intézmények szervezésében útmutató vezetővé: nemzeti becsüle­tünknek és jó hírnevünknek nemcsak a fönnmaradása, de növelése érdekében is hazafias kötelességünk, hogy az idei vándorgyűlésen és kiállításon méltó­képpen vegyünk részt De egyéb tekintetből is lelkesen kell buzgólkodnunk méhtenyésztésünk eme szépigéretü örömünnepének a fé­nyes sikeréért. A német és osztrák mé­hészek egyetérző viharos lelkesedéssel demonstráltak a két utolsó vándorgyű­lésen a Magyarországra szóló miniszteri meghívónak; mert méhészetünk megis­merésének az értéke becses előttük és mert kellemes tapasztalásból tudják, hogy ez a nemzet gavalléros előzékeny­TÁRCA. Ritka vadászzsákmány — felsüléssel. (A „Vadászat és Állatvilágából.) — Irta: Orosz Alajos. — Ezelőtt vagy négy évvel Dianna kegye egy kivételes szerencséhez juttatott, a mi­kor is egy albino sármányt sikerült lő­nöm (erről akkoriban tudósítást is küld­tem a Zool. Lapoknak), a mely ma a szat­márnémetit kir. kath. főgimnázium madár- gyűjteményének egyik becses darabja. A .múltkor kis húgaim nagy lelken­dezve rohannak be hozzám s a csodálko­zástól elfogódott hangon kérnek, hogy menjek ki az udvarra, mert ott valami furcsa veres madár van ; kimentem, de akkorra már eltűnt a csodaállat, magam meg abban a hitben voltam, hogy valami magtöröpinty lehetett, mert ilyesmi meg­szokott fordulni a hederabokrokon. GAZDÁK LAPJA séggel fogadja a kultúránk iránt érdeklő vendégeit. Legyen hát legalább is olyan kedves emlékezetű az idei ünnepség is a német és osztrák méhészeknek, mint a minő a megelőző kettő volt. Hogy tehát hazai méhészetünk fej­lődéséről, művelésének a helyes irá­nyáról, céltudatos iparkodásunk sike­reiről, a külföldön kedvelt méhtermé- keink kiválóságáról s a méhészet fej­lesztését szolgáló intézményeink és be­rendezkedésünk üdvös hatásairól épen azoknak az országoknak méhészei győ­ződhessenek meg ismételt közvetetlen- séggel, amely országok a mi termelési fölöslegeink legjobb piacai; hogy to­vábbá termékeink keresettségét is nö­veljük és biztosítsuk; hogy végre mé­hészeti ismereteink és tapasztalásaink bővüljenek és gyarapodjanak: minden hazai méhésznek már most kell ké­szülnie komoly törekvéssel azokra a méhészünnepségekre. Kérjük azért igen tisztelt méhész­társainkat, s a méhészet kedvelőit és barátait: szíveskednének a vándorgyű­lés munkálkodásaiban buzgón részt- venni és a kiállítás sikeréhez tevéke­nyen hozzájárulni. A vándorgyűlésen előadásra szánt értekezések tárgyának a bejelentését folyó évi április 2o.-ára, az értekezés kéziratának a beküldését pedig, — hogy Egy pár nap múlva magam is meg­láttam a sárgaveres madarat — a verebek között. Nagy sárga alakja, mozdulatai, mind verébre vallottak. Ejha! gondoltam magamban, ezt már csak megkaparintom s így lassankint vadászati specialitások lövőjévé küzdőm fel magamat. Nosza! ugróm a szobámba a flobertért, de mire kiértem, már megint hült helye volt. No, majd visszajössz te még! Meg­hagytam a gyermekeknek, meg az egész háziszemélyzetnek, hogy a ki meglátja a veres madarat, tartsa kötelességének, hogy azonnal jelentést tegyen. Egypár nap múlva csakugyan bejönnek a leánykák : itt a veres madár! Megragadom a flobertet s nyakrafőre rohanok kifelé, de a kint ma­radt őrszem jelenti, hogy „átrepült a nagymama kertjébe.“ Most már utána ; ha törik, ha szakad, a végsőig fogom ül­dözni. Én előre, a gyermekek utánam, igy haladt az elszánt csapat az édes anyám portájára. A gyermekeket megállitottam és figyelő állásba helyeztem, erősen szi­a német és osztrák méhészekre való tekintettel az ő nyelvükre szükséges lefordításról idejekorán gondoskodhas­sunk, — április 3o.-ára kérjük. A kiállítás 5 csoportra oszlik ; nevezetesen: I. csoport: élőméhek (méhfajok, méhcsaládok, anyanevelő népek, bené­pesített kasok és kaptárok); II. csoport: méhlakások (kasok, kaptárok, anyanevelők, dúcok, esetleg pavillonok) és ezek fölszereléséhez tar­tozó alkotórészek; III. csoport: méhészeti eszközök,, fölszerelések és tárgyak; IV. csoport: a méhek termékei (méz és viasz), s a méz és viasz föl­dolgozása ; V. csoport: méhészeti szakiroda- lom, preparátumok, tervek, rajzok,, képek, sat. kiállítása. A kiállítási tárgyak bejelentésének a végső határideje, — hogy a kataló­gussal elkészülhessünk, — folyó évi junius 30-a. Az azontúl bejelentett tárgyak a katalógusból is kimaradnak és az esetleges díjazásban sem része­sülhetnek. Bejelentőivet és egyéb tájékozta­tást készségesen küldünk mindazoknak, akik eziránt hozzánk fordulnak. A vándorgyűlésen és kiállításon résztvevők számára utazási kedvezmé­vökre kötvén, hogy meg ne mozduljanak s hangot ne adjanak ; én magam a legna­gyobb óvatossággal hatoltam előre s a kerti csatornában fürdő verebek között nagy örömömre megpillantottam az én rég­óta hajszolt áldozatomat, a mely a közel­ben ólálkodó halálról mitsem sejtve, ön­feledt kéjelgéssel fürösztötte tagjait a szennyes lében. Itt a nagy pillanat, egy „jól irányzott“ lövés s az áldozat lehullt. A lövésre a gyerekek s a lakók is mind összefutottak s én zsákmányomat magasra emelve, az összegyűltek csodálkozást nyil­vánító megjegyzései között diadalmasan haladtam a kis csapat élén hazafelé. A két házból csak az utcán át tör­ténhetik a közlekedés s itt szemközt jön velünk egy hentesinas. — Ni, a sárga veréb! na, szegény, ez sem fog már többet hozzánk jönni — szólott a fiú. — Hát te ismered ezt a madarat ? — kérdem ón. Rendkívül jutányosán, gyári áron alul eladók a következő teljesen használatlan------------------------------------------------------------------------------­-------------------------------------------------gazdasági gépek, és pedig : >3 darab bácskai ekefő, 1 darab 7-es és 2 darab 10-es nagyságú resicai acél eke, 2 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab réti csuklós kéttagú borona; répa vágó járgányhajtásra; 1 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz, alatt. ^ . Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazincy-utca 7. szám. ...........

Next

/
Thumbnails
Contents