Gazdák Lapja, 1910. április (9. évfolyam, 14–18. szám)

1910-04-02 / 14. szám

"Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZÓGAZDASAGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizeti évr Köziem rás meg Szerkesztésért és kiadásért felelős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 korona kedvezményes áron kapják. (B. L.) Az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület íöldmivelési és növény- termesztési szakosztályában dr. Degen Árpád egyetemi magántanár, a buda­pesti megvizsgáló állomás vezetője, nagyérdekü előadást tartott a gazda­közönséget oly közelről érintő aranka­kérdésről. Első sorban ismertette az előadó az országunkban különösen a herefélé ken károsan fellépő arankafajokat, ki­mutatta, hogy a mezőrendőri s az 1895. évi XLVI. t.-cz. intézkedéseinek egyoldalú, csakis a magkereskedelmet sújtó végrehajtása nálunk a heremag- kereskedelem terén milyen ferde hely­zetet teremtett, midőn a törvény csakis arankamentes vetőmagot enged forga­lomba hozni, holott a gazdaközönség évről-évre nagyobb mennyiségben hoz a piacra olyan lóheremagot, melyet a benne lévő nagyaranka miatt nem le­het arankamentesiteni. Ennek a követ­kezménye az lett, hogy jelenleg 40—50 koronányi árkülönbözet mutatkozik a tisztitható s a nem tisztítható heremag között. Mivel nálunk újabban behur­colt nagyaranka magját semmiféle gép­pel a magból kitisztítani nem lehet, az előadó sürgős követelménynek mondja, hogy a gazdaközönség és a hatóság a legerélyesebben lásson hozzá, hogy az arankát ott, ahol fellépett, a földön .kiirtsa ami a legcélszerűbben az arankád ~val megfertőzött folt lesarlózásával s ezt követő felkapálásai s a megtá­madott növénynek jó mélyen a föld -alá való temetésével történhetik. Az irtási költségek oly csekélyek, hogy a tiszta mag után elérhető magasabb árban bőségesen megtérülnek s szinte érthetetlen, hogy a gazdaközönség miért hanyagolta el ezt eddig is. A magyar lóheremag ellen indí­tott külföldi hajszára pedig az előadó azt válaszolja, hogy kapható nálunk még mindig elég kifogástalan tisztaságú és kiváló jó minőségű lóheremag, csak­hogy ennek az ára magas, a külföl­dön pedig csakis az olcsó magot kere­sik, amely természetesen nem lehet olyan tiszta. A magvizsgáló állomáson számos olyan tudományos kísérletet vé­geztek, melyek annak az eldöntésére szolgálnak, vájjon a vetőmagban kilón­ként hány szem aranka lehet, anélkül, hogy a vetésben kár támadjon. E kí­sérletek az első évben azt az ered­ményt adták, hogy kilogrammonként 1 — 2 szem nagy aranka még nem okoz kárt. De kimutatták a kísérletek még azt is, hogy a heremagvaknak va­lamivel mélyebben való elvetésében valószínűleg egy igen hatalmas fegy­vert kapunk az aranka okozta károk ellen. A budapesti állomás pontos kísér­letei bebizonyították még azt is, hogy a jelenlegi ólomzárolás mellett a gazda­közönség oly tiszta vetőmagot kaphat, mely átlag körülbelül hatszor kevesebb nagy aranka magot tartalmaz annál a mennyiségnél, a melynél a külföldön végzett kísérletek szerint az aranka folt fellép. Az arankának a földön való irtá­sával és kizárólag csakis tisztított ve­tőmag forgalomba hozatalával sikerült Franciaországnak az arankát, amely ott nagyon el volt terjedve, az utóbbi években csaknem teljesen leküzdeni. Ehhez Magyarországon sem .kell egyéb, csak a gazdaközönség jóakarata s egy intelligensebb, független mező­rendőri kar s a heremagkereskedelem- nek hatósági engedélyhez való kötése. Magyar német és osztrák méhészek 55. vándorgyűlése. A magyar, német és oszrák mé­hészek 55. vándorgyűlésüket és ezzel kapcsolatos méhészeti kiállításukat — a nagyméltóságu földmivelésügyi magy. kir. miniszter ur mephivására, s József kir. herceg ur Ő fensége fövédősége alatt — hazánk székesfővárosában, Bu­dapesten, folyó évi augusztus 19.—23. napjain tartják meg. A vándorgyűléshez történt csatla­kozásunk óta harmadszor gyülekeznek össze Magyarországon a magyar, né­met és osztrák méhészek, a végett, hogy a méhtenyésztés művelését tovább fejlesszék, a gyakorlatban elért ered­ményeket bemutassák és a továbbha­ladás irányát jelezzék. Mind a két megelőző alkalommal, nevezetesen az 1892. évben Budapes­ten és 1902-ben Temesváron tartott ilyen vándorgyűlés és kiállítás erkölcsi sikerei méltók voltak a magyar méhé­szek haladásra törekvő ama igyekeze­téhez, hogy a hazai méhészetünk fejlő­- A „GAZDÁK LAPJA“ « szerkesztősége és kiadóhivatala. Poszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR m Kazinczy-utca 7. — Telefon 14. sz. Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolitása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása. a-ra-2^.fea.]^ércLés.

Next

/
Thumbnails
Contents