Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-12 / 11. szám

6-ik oldaí «szí. túr. aJónál adóalapot már nem ké­pezhet. Nem változtat a dolgon a magyar- < rszáui ag. és ref. egyházak alkotmányá­nak 235. fejezete, mely szerint a javadal- mas a biriaktáhan levő ingatlauek összes í iizterheit viselni tartozik, mert ámbár az adók jjelyenkmt az egyházak terhére irat­nak is elő, a dolog lényege az, hogy a te­lekkönyvi tulajdonos egyházközség csak er­kölcsi szavatossággal tartozik az adókért, tényleges birtokos azonban a haszonélvező lévén, ha ezek IV. oszt. kereseti adójánál az ingatlan jövedelem is beszámíttatnék, kétszeres megadóztatás esete állana be. A 8zesz-danaturálás módosítása. A pénzügyminiszter 1909. évi 105.317. sz. rendeletével a szesz-denaturálási eljárást ekként módosította: Az uj általános szesz- denaturáló eljárás tárgyában 1907. október 22-én 109.295 f-z. a. kelt rendelet C mel­lékletét képező és a benzol megvizsgálá­sára vonatkozó utasítás 2. pontját az oszt­rák pénzügy miniszterrel egyetértőleg, kö­vetkezőképpen módosítom : „2. Fajsuly. A benzol fajsúlyú 15 Celsius foknál 0.875— 0 905 közötti legyen.“ Jelen rendelet 1910. évi február 16-áa lép hatályba. A liptói túró hamisításának ellen­őrzése céljából a földmi ve lésügyi miniszter átlal kiadott rendelet tárgyában a kassai kereskedelmi egyesület arra kérte a kassai kamarát, hogy a miniszterhez intézendő fel- terjesztésében oly értelmű javaslatot tegyen, mely szerint a gyáros legyen köteles a turógyártás alkalmával vegyelmeztetni gyárt­mányait s az igy ellenőrzött túró ellenőrzési bélyegzővel ellátott bődönökben legyen for­galomba hozva. A túrónak minta után való beszerzése már azért is sok vesződséggel járhat, mert a turókereskedő csak kis v'&e#pyiségben szokott túrót tartani raktáron, -'.£í&2.V\ »vtßbb helyről vásárolja. A testület ^é^tp^ySg^n^-.tehát a rendelet ellenőrző ^jnté^ij^dés'! akkor szerezne sok balt,'. íta . a turogyáros. a mintaturóval egy '^sf'ugpáil^óh M&Wégii' 'tufít'Vem küldene. Gyümölcsértékesitő részvéhyt'ábsá ‘«'AgV^ág^fenjt§.tifll?ie?>ttefti^ííkl(li^á|^ egye- ÖtyOéO'O'K.'!tíáfl{ők^'s '•^eMftn%feib^yTáréasS^^'t/áíá^itdfef,liI'Íti'ély ‘■32,()0ty kbí^HakoH^éw^í'fekfárbá'ákt épített J f ;A' rák'tárház; Közvétl^iiül ’áf 'vákiíi' möH'étVíibj "■Ä1 Külön •&&?{?''"fes V-Miíiden'^é'gyHék ':g^ytíitiöltískl6\;*r' *-áí %Ü,h,ál2b,ólj kapcsolódik be' á’'¥dnátHókrh'C'ili;1 "Í,'!M >' é. 'Gyürtrölc*éazéti íanftplyamO'íík in. kir. fíöldtti'veléíiügvi: iíiiniSfcter'ielkéázéfc> éödgblz- >"fd Hí ipéíszówi1 RaádpeáteúiésuKotózgvíin’tt ■©<« 6 «^marpV)s-{ ■ tanióók* éhei i Sk zt he lyány TöÄu .'i és fJjőieséa'e lön;áaipoiiuájfytitnÖteSéb»éti •htantVityámvk >öj>áíy,Uzatrotíihviidetii (A /pátyiázati bffeitétfclek' ti saelgkbiröiihiwta4okfeaü^Hi4gll!Wd- V.batóR»i> .ovo! «»ítáíiiöxo'/ióuox^iuí & ioi&m “"'futf'-ynüSiM1? ]F oj ^ ;féj é' ?' é z ék r é k e eu váto ? ^'Vérízfé’^én^a^jr''isaíáfdjátAin Vtófetíí ? *' Nb"ha^á:mtÖif k léfttMjóífé^i­1 téüi. ^BéüaÉrljé1'1' még-' :aö,‘Brády^félb'Vállídi gyemidi'csejVpék'é?' S^j^i«i^kä',liz%rltoI‘jht, amblj^'é' bkjólf‘'bá^melyffiét^í,§yŐrSá,ü Äs>4flzt vtosán sttäbkflft’jb 8bÍ. JSgy tíMál^Wra SO fillér; kapható minden gyógyszertárban. A sétabot — és esernyönyél — ter­melés önálló termelési ággá fejlődött s különösen Horvátországban sok munkás­kéznek ad kenyeret. A megtermelt áru csak félgyártmány s végleges megmunkálás oél- ! jából a külföldre, főleg Németországba ex­■ portáltatik. A nagytermelők között 1907-ben j kartel létesült, de sok gyár (Sziszek, Giisna, Petrinja stb.) nincs benn a körteiben. Az 1909. évi árak az előző évieknél 40° o-kal magasabbak s ez sok német vevőt a vásár­lásnál tartózkodásra bírt, úgy, hogy a ter­melt nagymennyiségnek a fe!o eladatlan maradt. Az 1908/9. idényben Horvátország­ban és Szlavóniában mintegy 8 millió da­rab botot és esernyőnyelet termeltek ca. 1 millió korona értékben. A piaci árak 40 -190 korona között váltakoztak. A szakbeii leg­nagyobb vállalat Breganaban van Samobor mellett, a báró Aínochs — féle, mely 250 munkást foglalkoztat és termékeit Német­országba, Angliába, Oroszországba, Belgi­umba, Svájcba és Romániába exportálja. Gazdasági kiállítás. A csehországi köz­ponti mezőgazdasági társulat 1910. évi má­jus 14-étől május 22 éig Prágában kiállítást rendez, amelyen minden uj vívmány, amely a mezőgazdaság terén létrejött, képviselve lesz. A tej-, szesz-, cukor- és sörfőzési ipart képviselő csoportban, valamint a bo­rászati, méhészeti és selyemtenyésztési osz­tályban magyar kiállítók is részt vehetnek, s ezen csoport bíráló bizottsága jelentékeny dijjutalmakkal rendelkeziK. — A kiállítás, mely Schwarzenberg Frigyes herceg elnök­lete alatt áll, igen; nagy tért foglal el s ott a magyar kiállítók részvételét nagyon szí­vesen látnák. Tejespalackok és tejessannák hite­lesítése. A kereskedelmi miniszter a tejes- palackok és tejes kannak hitelesítéséről intéz­kedő 1908. évi 107 228 sz. rendeletének ki­egészítése tárgyában 1346/910. sz. a. a követ kező rendeletet bocsátotta ki: A tejespalac | kok és tejeskannák hitelesítéséről intézkedő | 1908. évi 107.228 számú rendelet 10 és : 11 §-ainak kiegészítése iránt — a Horvát 'Szlavón országok bánjával egyetértőleg — % következőket rendelem : Hitelesíthetők a ^éfc SMiférBs űrtartalom tejespalackok is. 'ft jiiílÖekokfiál1 áV űrtartalom megjelölésében ''■fi&í Bltéi^^hgbdhetö meg, hogy ,;a Vájták jbiéV&tt ?téW%át<taI‘ögyeilő folyadék ■jtíiéfln^isfegét bét'ültvéá^^ií'Tiílyhdék1 félszine 'és "sí1 áfoéVtékjéí !g5vöbl?afWä Ägyfete A föfíf? iié$éít?s8^'BeTet; fé^yéfe; tRiW rífettti'ó^'id-' fifínftbt féWfiító . rla*Gazdasági népi'6!kli/^’,^8giátyÍel^s4’.üA ' gazdasági népiskolák tanítói és helyi TSató-i “s! ŐtóViHt^l'^ÓWsSM “bb esetben az illetékes vármegyei kir. tanfel- ÍS^eiő'^áSílérüigSévetsbíözvtíVtótítáx^ föld- áf^veíőái^ípvb^í-tóSifeífmn»'sál^íiuiah#*'rtÜr- njét«tfeít«Sü fdfisf/mskÓflrósy#6léi3fa ihlető mlÉfestctóiirl ^rdiftJüsM Lft- 4aWfesd ét)J ktftWk- Jt^ttóü^i'effliíli^tfPiWfrtWíí 4&ftk<St délemé- '•feyeíés^Wg&ttj ófe $i> #S«t)iít»ia(qkft<.‘ilt(ínfel- b^y'Mlöi;i^Steb^iyfeb,'lk'iVöáta tfetifMiuMöfez ■'Vbti fdb#; 1 ó g e ló u &iJát«0káübtt Qf. eaenfeiül ■’m ^yueseftF'VWltlötie^féídló'JhfflbenAtljfitáz­■ <4etŐ, ^'VfttTásJéfi'fiiiz'Akb.dmgisétGéBűöetí/hög. j sz. a. elrendelte, hogy jövőben a gazdasági népoktatási intézetek akár a földművelés­ügyi, akár a kereskedelmi miniszterhez in­tézett kérvényüket az illetékes vármegyei kir. tanfelügyelő utján kötelesek beterjesz­teni, a tanfelügyelőket pedig felhívta, hogy ezeket a kérvényeket, tekintet nélkül arra, hogy melyik minisztériumhoz iutéztetnek, vélcményes jelentése kíséretében mindig közvetlenül hozzá terjeszszék fel. Bor- és szeszkiállitás. A Szegedalsóta- nyai gazdakör febiuárban saját egyesületi székházában bor- és szeszkiállitást rendezett, melyen ötvenhét gazda száznegyvenhat üveg bort és pálinkát állított ki. Kosár- és fonottbutorgyár Periakon. A Perlaki takarékpénztár it. Muraközi kosár- és fonott bútoripar rt. cég alatt uj iparvál­lalatot létesit Perlakon. A részjegyzés teljes sikerrel végződött, amennyiben a 100,000 korona részvénytőke már jegyezve van és ennek 30 százalékát a nevezett takarék- pénztárnál már teljesen lefizették. A szatmári bikavasar, mely évek óta a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület rendes tavaszi program ínja, folyó hó 9-én rett meg­tartva elég nagyszámú, sajnos gyengébb minőségű felhajtás mellett. A vásár iránt az érdeklődés, valamint a forgalom a ren­des volt. Lópatkó-gyár Debrecenben. Debrecenben lópatko gyár létesül s az üzemet folyó évi április hóban kezdi meg. A gyár szabadal­mat nyert egy ujrendszerü sajtolt lópatkóra. Uj gépgyár részvénytársaság A dévai báró Kemény féle gyópgyárból, mely főleg, motorok gyártásával foglalkozik, legköze­lebb részvénytársaság lesz. A részvénytár­saság a vállalatot lényegesen kibővíti. Nyíregyházán és környékén igen örven­detes mértékben halad a gyümölcskertészet. A gyümölcsfa neveléssel mindössze csak 15—20 éve foglalkoznak e vidéken, Az el­múlt évben aztán az ágostai hitv. evangé­likus egyház elhatározta, hogy minden tanító­jának kertjét gyümölcsössé alakíttatja át~ Ez az intézkedés mintegy 100 uj gyümöl­csös létesítését jelenti, amelyek legfőbb hi­vatása az lesz, hogy a gyümölcskertészke- dést a vidéken általánosan megkedveltessék. Szénkenegraktár. A földmivelésügyi mi­nisztérium Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­ben lévő Maglód község részére szénkéi^;- raktárt engedélyezett, s annak bizományi -kezelésével a község elöljáróságát bízta meg,-őse ,í;A<hegyvidéki akció. A földmivelésügyi i iminjíszl^riuia j fői# 91 Mssteő- Jfeiad sá-py akö - AŰStójjíii! ArhegXP.d^ÍygMfÍfl- ■ tea4$i'i«feepbil988>;.Ari' anätködisiw;to­tósé. A számos statisztikai tábláiáííftj-j/fi- -osfeóoeátiiütoka Jieg$sidéi^ nHutejztgei kiren- dáett|ég' uikküdaii - jp'rébeaiíifíjtíéfctkafímány- j íakcj&óTaé jéM jíaiíi^fc liiSÖSJüfyí: ■eniényeincel fogílalkeaik. Az.ftkwőfe ilsáiájstej'üléMejfteltyafo a^vállám iM?s­ligaiglák részére iéreiíáfellíüsbíirjr nteW,^iadftiSae|'infcs!^P39o.bpfe A ^4ft4#py -iszerkt; jé! eí'edmépuv^ii.jáft^k j%j.há^®ar rtf<öj(WsztésevgéiídeJíöbpu fihóttp .ilfiOBétós linápiiiSs tep^ffqsitóu orfuglyakáöiüyi-. kpsávf<»ó hely, 5 seprükötő és abroncsfagáS? 3 fafaragó szövetkezet, 2 vászonszövő, 2 GAZDÁK LAPJA Il ik szóm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents