Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10–13. szám)

1910-03-05 / 10. szám

Szerke ztőség és kiadóhi­vatal : Sz&tmár, Kazinczy-utca 7. sZe m. Telefon I4-. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK- ÉS KISBIRTOKOSOK SZAKKÖZLÖNYE. M —n——n—■ ■» I I _________'■ j ji_ mii M ■ »■■■J1. »J.. — GA ZDASÁGI Előfizetési ára; egész évre 10 kor. Közlemények csak a for­rás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem ada.nak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvez­ményes áron kapják. A bankok hivatása. f'P) Most, midőn a folyton gomba­módra szaporodó bankok sorra előál- Janak nagy nyereségű mérlegeikkel, ■aktuális a lapok pro és kontra kriti­kája. Állandóan két vélemény alakul ki. Egyik, hogy bankjaink a termelést kellőleg nem segítik elő, amennyiben a vállalatok, — bele értve ,a mező- gazdasági iparvállalatokat is, — tá­mogatását csak a legszűkebb keretek •között eszközük, és foglalkozásuk: a pillanatnyi, magasabb kamatú váltó­hitel, valamint a lomha, de, biztos jelzáloggal biztosított hitel-igény kielé­gítésében merül ki. Megegyezik másodszor vélemé­nyük abban, hogy a bankok felette elszaporodása káros jelenség, mert ahelyett, hogy versenyt fejtenének ki a kamatláb tekintetében, a versenyt csupán a kölcsön összegek nyújtásá­ban veszik fel s igy a könnyelmű hi­telt segítik elő. Magunk részéről mindkét kritika jogosultságát elismerjük — egy kis mó­dosítással. Kifogásoljuk a másodikat, mert elismerjük az elsőt. Mi a bankok jogosultságát elis­mernénk, szaporodásukat s nyereség mérlegüket örömmel vennénk tudo­másul, — amennyiben tevékenységük irányában megtudnák találni azt a magas nemzetgazdasági hivatást, ame­lyet nemcsak az ipari részvénytársa- ■ságok, de bankjaink működéséhez is füzünk. A nemzetgazdaságtan felismeri a nagyobb tőke nagyobb termelő erejét. A kis emberek apró tőkéi nemcsak tulajdonosuk képesség és vállalkozás hiánya, de már magának a tő­kének csekélységénél fogva is korlá­tolt mértékben hasznosíthatók mig a kis tőkék összegyűjtése utján előálló nagy tőke nagyszabású, nagy nyere­ségű vállalatok létesítéséhez ad mó­dot. — A nagy tőke megbirja az in­tenzivebb kezelés, a magasabb szak­értelmű befektetés költségeit, elvisel­hetővé teszi a nagy nyereség koc­kázatát s nagy nemzetgazdasági célt szolgái, meri nagy f&TJItlő erejével | gyűjti a nemzet vagyonát, s fejleszti i a viszonyokat. Amig a kis tőkét összegyűjtő in- | tézmények egyoldalú hitelműveletek­kel foglalkoznak, ezek szaporodása káros. Ezt a közvetítő szerepet keve­sebb költséggel kevés bank is elvé­gezheti s a felesleges bankok szer­vezete már úgy a tőkét, mint hitelt igénylő társadalom nyűge. Ellenben, ha ezek az intézmények egészséges vállalatok utján gyümölcsöztetnék a reájuk bizott tőkét, egészséges ver­seny létesítésével magasabb hivatást töltenének be. Ez igen is tág hivatáskört szab nem csupán az egyoldalú ipari rész­vénytársaságok, de a bankok elé is, mert amig amazok a tőkének egy, megkötött irányban való értékesítését tűzi maga elé célul, a bankok vállal­kozásai korlátlanul, szabadabb szár­nyakkal kereshetik maguknak a tért, s igy tőkéjüknek gyümölcsöztetésére is korlátlan ütjük nyílik. Ha bankjainkat ezen az utón lát­juk majd haladni, a társadalom öröm­mel veszi tudomásul szaporodásukat s megelégedéssel nyereség számláju­kat, akkor a lapok nem fogják róluk azt írni, hogy: bankok virulása — nemzet pangása. Mezőgazdasági ter­mények értékesítése. A mezőgazdasági termények érté­kesítésének helyes szervezése az egész gazdatársadalmat érdeklő legégetőbb kérdések egyike. Nem szükséges külön hangsúlyoz­nom azt, amit mindnyájan egyformán érzünk és tudunk, hogy a gazda mun­kájának eredménye nemcsak attól függ, hogy szakértelmével, szorgalmával, munkájával és tőkéjével minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű terményeket állítson elő, a föld termő- erejét minél nagyobb hozadék előállí­tására kényszerítse, hanem főképpen attól függ, hogy az előállított termé­nyeket a termelési költséghez képest minél nagyobb árban értékesíteni is tudja. A mezőgazdasági termények érté­kesítése helyes szervezetének azon alap­elven kell felépülnie, hogy az értéke­sítő szervezet a termelőt a fogyasztóval minél kevesebb közvetítő kéz igénybe­vételével, lehetőleg közvetlenül hozza összeköttetésbe. Á termények értékesí­tésének helyes szervezése tehát nem pusztán a termelő érdeke, hanem ugyanolyan fontosságú az a fogyasztóra nézve is. És ha a mai értékesítési mó­dozatokat és rendszert vizsgálat alá vesszük, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy a termények értékesítésének irá­nyításába se a termelőnek, se a fo­gyasztónak elhatározó befolyása nincs, a legközvetlenebbül érdekelt ennek a szerkesztőségeéskíadóhlvatala POSZVék Nándor gazdasági Szakirodája 14. sz. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. —Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése

Next

/
Thumbnails
Contents