Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-05 / 6. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA 5 -ik szám jával, a vetőgép kanalai ezzel együtt jól kivetik és ha a keverés tökéletes volt, a lóherevetés is hibátlan lesz. Ahol még nem igy vetik a lóherét, ott nagyon érdemes lesz ezt az eljárást kipróbálni. Időt, munkát és pénzt takarít meg ilyen módon a gazda. A vetések állása. Most tette közé a földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósítók jelentései alapján készült vetésjelentést. E jelentés szerint a múlt hó második és január első felében az időjárás általában szokatlanul enyhe, sőt veröfényes napokon néha tava- szias is volt; gyanori esőzések, köd és elvétve a havazás is fordult elő. A lehullott csekély hó az esős és fagyponton felüli időjárás következtében csakhamar eltűnt és csak a magasabb hegyi vidéken tartja magat. Az igen buja és erős őszi vetésekben, bár azok csaknem mindenütt hótakaró nélkül állanak, a helyenkint előfordult kisebb éjjeli fagyok kárt nem okoztak. Általában az őszi vetések állapotát a beérkezett jelentések túlnyomó része kedvezőnek, sőt helyen- kiut igen kedvezőnek jelzik, ügy az őszi rozs, mint az őszi búza és repce, valamint az őszi árpavetések az enyhe időjárás mellett erőteljesen és szépen fejlődnek, többnyire üde zöldek és tömör pázsitszerüek, sőt még a késői vetések is többnyire jól megerősödtek és bokrosodtak. Egér- és rovarkár felöl még becsesebb, ha hozzá, mellé járul az asszony okossága. A leányé is. Mert a leány okossága úgy mutatja a jövőt, mint a reggel .a napot. De nem az a túl okosság, amely férfi ésszel akar gondolkodni. Nem is az, mely uralkodni és zsarnokoskodni szokott. Nem is a makacsság, mely a gyenge fejek fegyvere. Nem is a politikai okosság, mely- ki tudja lopni szemünk fényét. Biz az okosság a nő egyénisége. Amely ■belát, amely kormányoz, anélkül, hogy ural kodnék. Amelynek leghatalmasabb fegyvere, a szeretet, a türelem. Amely nem avatkozik a féifi dolgába, de érdeklődik utána. Vele dolgozik némán, lélekben sokszor. De amelynek tudata a férfit boldoggá és kitartóvá teszi. Nem avatkozik Xuutippe módjára a férfi munkájába, de részvétének dicsőség érzetével megaranyozza azt. Oh be sok férfiúból nagy ember válik, ha ily okos nő él oldala mellett! És be sok nagy ember esett le dicsőségének zenitjéről, mert nem okos nő fogadta otthon és tartotta áldott, munkás kezével azon a magaslaton. Bodnár Gáspár. ezúttal kevesebb a panasz. A gabonaveté. seken elvétve rozsda jelenlétét is észlelték. A mennyire az időjárás lehetővé tette, a nagyon buja őszi vetéseket, leginkább a rozsot, továbbra is legeltették. A külső gazdasági munkálatok csaknem szünetelnek. A munkát nagyon megnehezíti a sok esőzéstől egészen felázott utak állapota. Amennyiben a talaj állapota lehetővé tette, szórványosan még szántással is foglalatoskodtak. Jelentékeny megtakarítást okozott a helyenkint szűk takarmánykészletben az a körülméuy, hogy az enyhe időjárás következtében a jószág csaknem az egész tél folyamán legelőkön táplálkozott, sőt a juhok nagyobbrészt még most is legelőn élnek. Takarmány hiánya miatt nem merültek fel komolyabb panaszok, ellenben nagy szükség mutatkozik az alomban és szalmában melyet sokféle tőzeggel, lombbal és homokkal pótolnak. Az állatállomány kitelelése jónak ígérkezik. Aratás kévekötő gépekkel a Bácskában. Günther Ferenc/. Bícsmegye közgazda- sági előadója az 1909. évről > zóló jelentésében a következőket írja a kévekötő aratógépek elterjedéséről: A termést aratókon kívül 985 aratógép végezte megyénk területén. Bátrán állíthatom azonban, hogy az egész Bicska területén 1100 aratógépnél is több dolgozott. A három évi gyenge termés és sok aratógép mellett munkásmozgalmak igy teljesen szüneteltek. De viszout kétségtelen, hogy ezen ezer darabon felül levő aratógépszám sok ezer munkáscsalád biztos keresetét semmi- sité meg. Bár el kell ismerni, hogy a gaz- [ dák teljes joggal alkalmazzák az aratógé- ! pékét, amidőn évekkel ezelőtt mesterségesen j felcsigázott munkabéreket már nem fizethették, ugyanakkor több ezer munkás keresete vált itthon kétségessé, igy az idegenbe való kivándorlás csak a fejlődő kultúra következménye, melylyel hazánk közgazda- sági viszonyainak fejlődése lépést tartani nem tudott. A munkásosztály nagyobb igényekkel lép fel, az államháztartás a gazdákat nyomja, igy tehát a, termelés költségeit inencsak hogy tovább nem emelheti, hanem minden eszközzel, igy a gépek használatával is leszorítania kell. Már pedig ezen aratógépekért is jó 7—8 százezer koronával, ha nem 1 millióval adózott Bicska a munkásainkat befogadó uj világrésznek. Mint egy sajátságos jelenséget kell megvilágítanom, hogy az aratógép >k nem tulajdonképeni nagybirtokokon, uradalmakban dolgoztak volt. Sem a futaki, sem a kisszállás!, sem a vajszaki uradalmak aratógépekkel nem dolgoztak, csakhogy a munkásoknak kenyeret adhassanak ; a topolyai uradalom birtokosa id. gróf Zichy N. János pedig egyenesen megtiltja aratógépeinek munkába állítását, csakhogy a szegénynép kereshessen. Tellát a nagy uradalmak nem idéztek elő megyénkben szociális kérdést. A középbirtokok helyzete már más. A középbirtok tulajdonosai viselik az összes közgazdasági és társadalmi terheket, ők tehát nem hozhatnak már ily nagy szociális áldozatokat, egyébként is a kimutatott aratógépek több mint háromnegyedrésze polgár kisgazdák kezén van, mert már a 30—40 holdas gazda is érzi a világverseny hatását, s igy neki is már gépekkel kell ara tnia. A sertéspestis ellenes védőojtásról. Közli: Borbás János állatorvos. W. A. és fia uradalmában a védőojtást | kisérletképen 86 drb sertésen eszközöltem j az állatorvosi főiskola járván,ytatii íabora- | tóriuma által Küldött anyaggal. I Az uradalom sertésállománya állott : 6 öreg kan, 58 öreg tnagkoca, 440 drb */* —1 éves süldő és 325 drb 2 hónapos választott malacból. * A süldőcsapatban 80 drb 60 kilós súlyú, a többi 40 kilogrammos volt. A betegség múlt év Julius 10-én lépett fel, előbb a 60 kilós süldők közt, majd négy u;ip múlva a 40 kilós süldők között, a hatodik napon pedig egy 100 kilós öreg kan is megbetegedett. Az ojtás napjáig, julius 23-ig megbetegedett összesen 77 drb és elhullott 24 drb sertés. A fertőzött süldőfalka ekkor állott 238 egészséges és 44 beteg sertésből. Beojtatott 70 egészséges és 16 beteg sertés, ojtatlanu! maradt — csak a fertőzött süldőfalka számit — 108 egészséges és 38 beteg sertés. Az egészséges 40 kilós sertések 20 ! kém., a betegek 25 kcm., 30 egészséges 60 kilós 25 kcm., a betegek közül 4 drb 30 és 2 drb 35 kcm. és 1 drb 120 kilós beteg 35 kcm. anyagot (defibrinált vért) kapott egyszerre a comb bőre alá. A betegen beojtottak között voltak nagyon súlyos és kevésbbé súlyos betegek s épen úgy nagyon súlyos és kevésbbé súlyos beteg egyedek ojtatlanul hagyattak. Szab. „Rekord II“ sorveiögep ==^ LOSONCZI GYÁRTMÁNY =-—— Sorba vet — sorba trágyáz ! Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezeriígynösége Budapest, V., Váci-körut 32. szám.
