Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-26 / 9. szám
9 ik szám 4-ik oldal GAZDÁK LAPJA kérzotet, másrészt a szuperfoszfát részére megnyi suk a talajt, hogy az könnyebben, jobban hatolhason abba bele. Ezen eljárással 2—3 évre terjedő nagyobb tertméshozamokat érünk el, mely busásan megtéríti a befektetett műtrágya árát. K-------a, Mi keli nekünk? Az ország gazdasági viszonyai az utóbbi időben visszafejlődtek. Ennek oka részben a beállott rossz termésekben keresendő, részben pedig a földárak igen magasra való emelkedésében. Ehhez még hozzájárult a munkabérek rohamos emelkedése is. A gazdasági viszonyok visszafejlődésének talán a legfőbb oka azonban — szerintem — az lehet, hogy nálunk még mindig a külterjes gazdálkodás dominál; vagyis nálunk különösen á kisgazdák nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy nekik a régi gazdálkodási rendszerrel szakítani kell, s a búza- és tengeritermelés mellett ki kell terjeszkedniök a cukorrépa , kenden , len-, sőt a gyógynövények termelésére is, továbbá, nagyobb gondot kell fordítani a szőlőre és gyümölcsre, úgyszintén a nemesfüzre is. Sok vidéknek van vízzel elárasztott területe, hol a gyékény és sás termelését igen nagy haszonnal lehetne felkarolni és kultiválni, sőt ahol a tó egész évben meglehetős mennyiségű vízzel rendelkezik, ott be lehetne a mesterséges haltenyésztést is vezetni, ami az illető községnek tetemes hasznot biztosítana. Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséhez elsősorban minden községben vezető gazdára lenne szükség, ki a kisgazdákat a belterjes gazdálkodás üdvös voltáról és előnyeiről meg tudná győzni, illetőleg eme gazdálkodással megtudná őket barátkoztatok Ellátná őket tanácscsal és útbaigazítaná őket a kultúrnövények termelésére szükséges eljárásokban ; gondoskodnék a termelésére szükséges eljárásokról ; gondoskodnék a termelt növények értékesítéséről; szerződéseket kötne az illető kereskedőkkel és gyárosokkal előre, hogy a ‘ kisgazdának biztos vevője legyen az általa termelt kereskedelmi növényekre, cukorrépára stb-re nézve. Útbaigazítást adna mindenféle gépek beszerzésénél, kölcsönök kötésénél, az élőállatok eladásánál. Sőt mindenféle községi és egyházi dolgokban is tanácsadójuk volna a kisgazdának. Ezeknek a fontos dolgoknak a keresztülvitelére kell a kisgazdáknak törekedni és oda kell hatni, hogy a gazdapárt, amely pártnak most is van már a parlamentben szószólója, eme fontos ügyek megvalósítását vegye fel programmjába, de e párt minden tagjától követeljék meg egyszersmind a leghatározottabban, hogy a kisgazdák érdekeit nocsak ígéretekkel, hanem tettel is elősegítsék és aunak érvényt szerezzenek. Ha ez megtörténik, akkor a kisbirtokos osztály nehány év múlva a mostani nagy adósságok terheitől megszabadul és a boldogulás útjára lép. Mert csak igy lehet boldog és megelégedett a magyar ! Marza Márton. Patkányirtás baktériummal. Dr. Anjeszky Aladár. Midőn az a fényes eredmény, a melyet Löffler 1892. tavaszán az általa ismertetett és az emberi tífusz bacillusahoz való hasonlósága következtében egértifusz-bacil- iusaak nevezett baktériummal Thesszália szántóföldjein, a mezei pocok (Arvicola ar- valis) ellen elért, közhírré lett és az értői- tett baciliust egerek pusztítására másfelé is több kevesebb sikerrel a lka mázták ; természetszerűen felmerült a- kérdés, vájjon nem lehetne-é a patkányt is ilyen baktériumok segítségével irtani s ily módon a méreggel való patkányirtással jaró veszedelmet elkerülni ? A Löffler féle egértifusz brcillus azonban, mely a greifswaldi egyetem közegészségtani intézetében, 1890 ben, a kísérleti célra tartott fehér egerek közt önként keletkezett járvány alkalmával, rövid idő alatt ezeknek az állatkáknak 69% át elpusztította, a pa-kányra teljesen ártalmatlannak bizonyult. Hasonlóképp} nem mutatkozott fogékonynak a patkány ama később fölfedezett némely ogérfajtára szintén veszedelmesnek talált és a Löffler-féie egértifusz-bacii- tussal nagyon közelrokon baktériumok iránt sem, amelyeket Laser (1892), majd Meresli- kowsky (1895) ismertetett. Issatschenko azután 1898 bán, később pedig Danysz (1900- ban) két különböző, de egymáshoz szintén rokon baktériumot irt le, amelyek nemcsak egerekre, hanem patkányokra is ártalmasnak látszottak. Issatschenko az ő baciilusát a laboratóriuma kísérleti patkányai között jelentkezett járványos betegség okának kutatása révén tenyésztette ki, Danysz pedig úgy akadt a róla nevezett b-icidusra, hogy azt tő oogesen pusztuló mezei pockok szerveiben találta meg. Danysz további kísérletei amellett szólották, hogy e bacilius iránt etetés utján a szürke patkány (Mus decu- manus) is némileg fogékony. Ezért tokát azt kutatta, vájjon bizonyos laboratóriumi eljárással nem volna e lehetséges e bacilius fertőző tulajdonságát akként fokozni, hogy a patkányt is biztosabb in megbetegitse. És valóban e baktériumnak szürke patkány hasüregében, valamint ez állatnak és az egérnek beleiben, nemkülönben húslevesben való ismételt tenyésztése arra az eredményre vezetett, hogy a bacilius fertőző voita fokozódván, Danysz Parisban elég kedvezőknek tetsző gyakorlati eredményekre is tett vele szert. Mások is több helyen kipróbálták hasonló célból; néhol bevált, másutt nem látták semmi, vagy csak csekély hasznát. A később más szerzőktől leirt, a Löffler- féie cgértifusz-bacillushoz ugyancsak hasonló baktériumok szintén nem bizonyultak a patkányirtás szempontjából megbízhatóknak. Iy Schilling bacillusa, melyet e szerző 1901- ben a berlini császári egészségügyi hivatal kísérleti patkányai között mutatkozó járványos és halálos hasmenés okának kutatása közbon talált és Bacilius pneumo-enteritidia mamim nak nevezett el, nagyon hamar elvesztette fertőző tulajdonságát. Ugyanezt mondhatjuk a Toyarna által ismertetett és egérre is csak kis fokban kérnem:-ő bacil- lusról is, nemkülönben azokról a pestis bacilar ához többé kevésbbé hasonló baktériumokról, melyekre több más szerző hívta fel a figyelmet. Ilyen pl. Elein Bacilius brist Ionsis-e, Neumann patkánybaeiilusa, Atnako patkánybaeiilusa, Saschivan Bacilius capsulatus mucosus-a stb. E sorok írójának is volt alkalma egy, az állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetének kísérleti (szürke) patkányai közölt 1903 bari jelentkezett fertőző betegséget észlelni és tanulmányozni, melyet mint a pestishez hasonló, tokos baktérium okozta patkánybetegséget ismertetett. Az c betegséget előidéző baktériummal végzett etetési kísérletek eredménye az volt, hogy az egerek nagyobbrészt megbetegedtek és elpusztultak tőle, de a patkányok közül csak kevés mutatkozott iránta ily fertőzési eljárással fogékonynak és ezek is csak több hétig tartó betegeskedés után mentek tönkre, vagyis mint jó „patkányirtó“ ez a baktérium sem jöhetett szóba. A „Kitin“ nevű „patkányirtó szer“ voltaképen sziutéu baktériumos anyag volna. A Ratin-bacillus, miként az Issatschenko-, valamint a Danysz bacilius is a baktériumoknak abba a csoportjába tartozik, amelyet mint „coli csoport*-ot említ a baktériológia s ha a Ratin-bacillus, valamint a Üanysz- bacillus talán nem is azonos, mint sokan állítják, mindenesetre közeli rokonok egymással, valamint Löffler féle egértifusz- bacillussal is. Ámde, inig ez utóbbi kellően felhasználva gyakran értékes szolgálatot tehet a gazdának az egérirtás szempontjaSzab. „Rekord II.“ sorvetőgép „LOSONCZI GAZDASÁGI GÉPGYÁR GYÁRTMÁNYA.“ jpjp‘ Sorba vet — sorba trágyáz ! „ Államgépgyári legú jabb szerkezetű gőcséplőkészletek, benzinmotorok, resicai acelekék, Kalmár-féle rostok és egyéb talajművelő eszközök.“ Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezerügynösége Budapest, V., Váci-körut 32. szám.
