Gazdák Lapja, 1910. február (9. évfolyam, 6–9. szám)
1910-02-12 / 7. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA 7-ik szám szoros értelemben véve szénává tépett kukoricaszár. A gépet úgy kell felállítani, hogy az egészen annak a gödörnek a szélén álljon, ame'ybe a megtépett szárat be fogjuk savanyítani. Mielőtt tehát a kukoricaszár tépését megkezdenék, annak mennyiségének megfelelő gödröt kell ásnunk. Legcélszerűbb a gödröt hosszúkás alakban megásni, egy köbméter területre mintegy 8—10 méter- isázsa tépett szárat számítván. Ha közép termést veszünk alapul, egy kataszteri hold kukoricaszár termésének befogadására mintegy 3 köbméter területet kell számítanunk. Amint a gép működését megkezdi, a ki- ömlő kukoricaszár-szénát a gödörben réte- genkint meg kell vízzel mérsékelten loesolni, amire a közönséges kerti locsolót is használhatjuk, Ezenkívül tanácsos még alaposan le is tiportatni. Mire a gödör teljesen megtelt, a föld színétől számított még mintegy másfél méter magasan töltjük meg a gödröt. Ezután jön a legfontosabb munka, a gödörnek földdel való betakarása. Itt nem szabad a munkát sajnálnunk. A gödörnek a tetejére szalmát terítünk és legalább 70—80 cm. magasan földréteget kell hánynunk, de ugyan- iiy magas réteget kell a gödör oldalára is alkalmaznunk. Nagyon kell vigyáznunk, egykét nap múlva megnézvén azt, hogy repedések ne képződjenek az üllepedés folytán. — Amint ilyenek jelentkeznének, azokat azonnal be kell tömnünk, mert a besavanyított takarmányhoz levegőnek jutni nem szabad. Az igy kezelt takarmány 2—3 hónap múlva etethető lesz, mert az a vegyi folyamat, amelyen ennek végbe kell mennie, ennyi idő alatt bevégződik s egy savanyu szagu, megbámult, teljesen hasonló a savanyított káposztához, takarmányt kapunk, amit a marha igen szeret és mohón fal. Ebből a marha semmi izéket nem hagy, nem úgy, mintha a knkoricaszárból csak szecskát vágtak volna. Épen ez által tűnik ki ennek előnye. Ha most tekintetbe vesszük, hogy hazánkban a kukoricatermések rendesen sikerülni szoktak, mindig nagymennyiségű szár áll rendelkezésre, ezzel már takarmányszükségletünk majdnem fedezve van. Ehhez járul most, hogy rendesen csalamádét is termelünk, csupán e két takarmánynövényből annyi takarmányunk lehet, hogy egy 8—10 holdas kisgazda már e két növény után 6—8 drb szarvasmarhát tarthat. De van nekünk még egy takarmány- növényünk, amelyet, ha csak némi csekély gondot fordítunk is annak termelésére, nagy tömegben vagyunk képesek termelni: ez a j takarmányrépa. Ez mély művelést igényel. A mély művelést a kisgazda — ha- csak nem lenne tagja egy gőzekeszövetkezetnek, ami még, sajnos, hazánkban nincsen, pedig lehetne - nem képes földjének megadni, a következő módon adhat meg földjének. Azt a földet, amelyet répamivelésre szánt, ami ilyen kisgazdának nem lehet több, mint legfeljebb 800 négyszögöl, egyszerűen ásóval maga mivel meg. Ez legfeljebb 7—4 napját veszi igénybe s mindenesetre lesz oiyan jó a megmivelése, mintha azt gőzekével szántotta volna meg. Az igy elkészített földben egy fél holdon 150—200 métermázsa répát biztosan termelhet. Ha most ezt a répatermését a kukoricaszártépő készülék segítségével leveleivel együtt, szintén vermekbe savanyítja és azt rétegenkínt törekkel keveri, olyan nagymennyiségű takarmányra tesz szert, amit egész éven át etethet és állatait csekély szemestakarmány hozzáadásával nemcsak állandóan jó húsban tartani képes, hanem azokat meg is hizlalhatja. Ehhez azután nem kell egyéb, minthogy még egy fél vagy egész holdon lucernát is termeljen s 8 —10 drb jószága számára egész éven át elegendő takarmánya leszea. Addig tehát, mig kisgazdáink utm fognak az imént ismertetett módon eljárni, nem fognak boldogulni, mert tessék csak elaépzelni, mire lesz képes ilyen módon az a 8 —10 holdas kisgazda, aki 6—8 drb állatállomány mellett földjéből takarmáuytermelésre legfeljebb másfél holdat szán, de a földjét 3-4 éven- kint már dúsan megtrágyázni képes lesz, mert a rend sen termeszteni szokott kukoricaszár bevonásával takarmányát oiyan mennyiségre emelheti, ami ennyi marhának elegendő lesz. A szemtermeléstől tehát ilyen módon semmit el Lem von, sőt arra még többet fordíthat, mint eddig tehette, de a dús trágyázás mellett annak terméshozamát évröl- évre fokozni képes. Egy-egy kisgazda egy nagy szártépőt be nem szerezhet, arra való tehát a társulás, a tömörülés. Tessék erre a célra szövetkezeteket alkotni. Higyjék el nekem r kisbirtokosok, hogy az a csekély töke, amit egv ilyen szövetkezet megalakítása igényel, rövid idő alatt busásan meg fog térülni. De a gép fenntartása sem fog nekik sokba kerülni, mert pénzért még másoknak is dolgozhatnak és azért ők fogják a jövedelmet élvezni. A kukoriciszártépő készülék ára 1700 korona, a hozzávaló motor alig kerül többe 4000 koronánál, vagy ha a faluban lenne kete, selymes fátyolon keresztül villanó varázsfények iobbanásai — sokszor vissza fogják vezérelni királyi hercegünket a pusztára. Nem egyedül őt ejtette meg ez a varázslat. így például a budapesti egyetem egyik tudós tanára, Bocskor Károly, már évtized óta egyik legszenvedélyesebb vad- libavadász a Hortobágyon. Évről-évre olyan pontos, hogy szinte az első falkával együtt érkezik meg a Hortobágyra ... Jekelfalussy táborszernagy is briga- öéros korában sok kedves órát töltött ezen a pusztán. Egész bokor vadlibának megrövidítette az életét. Mágnásaink is szívesen időznek ilyen alkalmakkor a Hortobágyon. A Semsey-vö Chisso-Norris gróf Crouy-Dulmen herceggel állandóan jártak hortobágyi libalesre. De a vadászszenvedély dolgában és a puszta iránt való rajongásával mindnyájokat fölülmúlja az egyik különcködő Kállay urfi, a ki vadászával képes volt hetekig sátorban j lakni a pusztán, a hol pedig nemcsak a j nóta szerint, de valóságban is állandóan fuj a szél . . . Soha nem szűnik meg a Hortobágy folyó nádligeteinek mélabus zizegóse. A vadászszerence gazdagsága természetesen nem mindig függ össze a vadász urnák előkelőségével és legkiválóbb angol puskájává), mert mig most a méltán mester- ! vadász József királyi herceg csak hét vad- | libát terített le, más alkalommal két egyszerűbb puskás debreceni vadász egy hajnali és egy esti húzáson negyvenkét darab vadlibát puskázott le . . . Mert sok függ a leshely meválasztásától és a madarak járásától is. A vadliba-vadászat különleges gyönyörűségén kívül még egy ősibb, magyarosabb szórakozással is kedveskedik ez a felséges puszta. Ez az alkalom akkor következik ei oúdőn nehéz aranyboglárokkal rakott, vör- henyeges selyempalástját teregeti az ősz. És a mezőség szorgos pókjai lengedező, a levegőben uszongó fehér fátyolfoszlányokkal kötik körül a bogáncskórók buksi fejét. Aranyvörösre játszik át a pázsit színe és estendet még a vezérürü ko.ompja is mélább szóval kondul. Az ilyen gyönyörű őszi napok újabb szórakozás varázsát szabadítják föl a hortobágyi rónára, Olyik esztendőben ilyenkor rendezik itt a több vármegyére hires aga- rász-versenyeket. Itt, a Hortobágyon, neki nyujtózkodhatik Szab. „Rekord II“ sorvetöpp „LOSONCZI GAZDASÁGI GÉPGYÁR GYÁRTMÁNYA.“ fjßST“ Sorba vet — sorba trágyáz ! ‘’ÜH „ Allamgépgyári legújabb szerkezetű gőcséplőkészletek, benzinmotorok, resicai acélekék, Kalmár-féle rosták és egyéb talajművelő eszközök. “ Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezerügy nő sége Budapest, V., Váci-körut 32. szám.
