Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-22 / 4. szám
4- ikszám GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal nálást trágyázással és fűmagvetéssel kell összekapcsolni, akkor sikeres lesz. A moha vagy árnyéktól, vagy nedvesség 51 származik s rendesen ott terem, hol a talaj sovány és a növényzet gyér, azért a moha irtásánál első sorban meg kell szüntetni az okot, melynek következtében a moha elszaporodott. Így a nedves részeket le kell csapolni, ha nagy az árnyék, a fákat ritkítani kell, stb. Ősszel azután feibo- ronáljuk az egész területet és istálló- vagy műtrágyával meghordjuk, tavasszal ismét hosszában és keresztben boronáluok, a mohát összeszedjük és vagy elégetjük, vagy elhordjuk, azután pedig bevetjük a területet fűmaggal. Legsikeresebb, de egyúttal legdrágább módja a gyomirtásnak a terület feltörése, annak 1—2 évi szántóföldi használata kapások alá, trágyázás akár a vetést megelőző ősszel, akár az élönüvény alá és tavasszal fűmagvetés. Ami a többi gyomok irtását illeti, erre vonatkozólag a következőket jegyzem meg: Első sorban meg kell tudni, miért terjedt el a gyom s akkor meg kell szüntetni a gyomosodás okát; igy pld. a savanyufüvek, a zsurló (bábaguzsaly), boglárka stb. nedves talajon teremnek, azért itt legelőbb le kell vezetni a felesleges vizet, azután ősz- j szel thomassalak és kálisóval, vagy érett j istállótrágyával trágyázni, esetleg tavasszal fűmaggal bevetni s igy rövid idő alatt jó ; legelőt nyerünk, mert a nedves talajt ked- : velő füvek és gyomok elpusztulnak. Ilyen ; körülmények között jó szolgálatot tesz az őszi meszezés is. Az ebtej és kecskeszakáll sovány talajon terem, itt tehát trágyázni kell, ha azonban az ebtej túlságosan elszaporodik, nem marad más hátra, mint a gyep feltörése, trágyázása és fűmaggal való bevetése. A csalán jó talajon terem, azt le kell a nagyobbis bornyu marját, amitől az szépen begörbítette a hátát és akkurátosat nyekkent, azután köszönt András gazdának : — Adjon isten, — Adják magának is. — Eladó ? — El a. — Hogy adná ? — Hatvanért a kettőt. — Ötvenötöt adok érte. — őtvenhét ötvenért a magáé. — Az ötven pénzt engedje el kend. — Hát Ajtai uramnak odaadom. Másnak nem adnám, de Ajtai uramnak olcsóbban adom, mint másnak, mert nem ma látjuk egymást először, meg tán nem is utoljára. Kezeltek az emberek, Ajtai uram leolvasott a Tóth András markába 5 kékhasu kaszálni, a gyökeret a mennyire lehet kiszedni, a földet felkapálni és fűmaggal bevetni; különösen a herefélék alkalmasak a gyomok kiszorítására. A többi, különösen a szúrós gyomok u. m. acat, bogáncs, szerbtövis, magyar király- dinnye stb. csakis kiszedéssel pusztítható vagy ha az nem lehetséges, virágzás előtt kaszáljuk, igy megakadályozzuk, hogy magot hozzanak s igy néhány év alatt saját nedvükben fulladnak. A szerbtövis és acat irtását mezőrendőrségi törvény is előírja. Végül pedig meg kell ^akadályozni, hogy a gyom a legelőn helyet találjon, azért első sorban széthuzandók a vakondtúrások, buckák stb. s helyük fűmaggal veteudő be; hasonlóképen kell cselekedni, ha a legelőn bárhol a gyep ritkul, vagy üres foltok keletkeznek, mert ezek mind a gyom fészkei. Azonkívül a legelővel szomszédos rries- gyék, utárkok szintén fészkei a gyomoknak, azért ezeket idejekorán, a gyomok virágzásakor, le kell kaszálni, a szántóföldeken szorgalmasan acatolni s a vetésekben mutatkozó gyomfoltokat aratáskor le kell vágni. Nem kell sajnálni a kaszát, mert legtöbb helyen úgy tesznek, hogy a gyomfoltokat gondosan kikerülik, azon a gaz magot hoz s a szél és a madarak széjjelviszik, Mindez természetesen munkát és gyakran költséget is igényel, de nem kell tőle sajnálni, megéri. A gyomok irtásánál legtöbbet tehetnek a pásztorok, mert legjobban érnek rá, elő is van ez írva a pásztorokra vonatkozó szabályzatokban, de hiába, nem ellenőrzi azokat senki. Hogy a pásztorok a gyomirtásra kedvet kapjanak, azt ajánlom, hogy ezért külön jutalmat tűzzenek ki a a legelőtulajdonosok pl. 10—15 koronát s a legeltetési idény alatt többször és annak végén is győződjenek meg bankót, még azon friss, gyüretlen volt, szinte ropogott, mint a frissen esett hó, adott rá 7 ezüst koronát, megint kezeltek. — Na sok szerencsét adjon isten a bornyulioz. — Magának is bátyám a pénzhez, Ki jobbva, ki balra. Hát kellett volna is bizony a szerencse a pénzhez Tóth András uramnak, amint ez mindjárt kitudódik. Nagy örömmel vitte haza a bankót András gazda, merthogy rossz ára van a jószágnak, a Somi szomszéd még most is ott tartja a malac lábához kötött kötél végét a vásárba, nem tudja eladni, oszt ehun e, ő meg 50 pengő helyett ötvenhetet kapott a bornyuért. Hát gavalér vevőre akadt, szent igaz. Meg is ivott három útbaeső korcsmában az érdekeltek, hogy a pásztor mennyire teljesítette kötelességét s a szerint adják oda neki a jutalmat. E célból a pásztorok acatoló vasakkal és a trágyaszétszórásra kis kapákkal szerelendők fel. Itt ugyan sokan attól fognak tartani, hogy ezáltal fegyvert adnak a pásztor kezébe, melylyel az állatokat kínozza, de arról büntetéssel le lehet a pásztort szoktatni. Lachman József. A galambok gilisztái. A galambok beleiben előforduló gilisztához hasonló gömbölyű féreg nem más, mint a „galambbélgiliszta,“ tudományos elnevezése Heterakis maculosa. Nem oly ártatlan féreg ez, mint amilyennek első jelentkezésekor gondoljuk ; sőt nagyon is veszedelmes, mert végtelen gyorsan szapo- ■ rodik s mint ilyen, képes egész galambte- i nyészdéket elpusztítani, ha összetett kéz- I zel nézzük csak, hogy miként szaporodnak ; a férgek s mint hullanak el tőlük a leg- ; kedvesebb tenyészállataink. Egy-egy elhullott galamb belében nem is ritkán 4—500 ily gilisztát is lehet ! találni. Gyógyszerül ellene ajánlják: 3 csepp ánizs-olaj, 1 gramm arék dió, megfelelő mennyiségű irós-vajjal labdacscsá gyúrva adandó egy-egy galambnak, vagy pedig egy kávéskanálnyi aixi olajat négy csepp tiszta benzinnel vegyitve adagolunk naponta és fejenként a fertőzött galamboknak.! Azonkívül a galambok elesége közzé ! ánizsmagot vegyítünk, melyet a galambok igen szívesen felszedegetnek. A galambok ürüléke szorgosan gyűjtendő nap-nap mellett s lehetőleg azonnal tűz által meg is semmisítendő. A galambok helyisége min- ! den másodnap gondosan kitisztítandó s egy-egy kupica pálinkát az Ajtai István egészségére, aki valahun Mátészalka felé járt már a bornyuval. Nem szaporítjuk a szót, mert mindez nem fontos, elég abból annyi, hogy otthun kirakta a pénzt András gazda az asztalra, az egyik oskolás pulya meg, aki nagy betü- falásában még a tarisnya oldalán levő rovátkákból is betűket akar kiolvani, elkezdte a szép, komoly, fekete belüket oh ásni, — K-ő- í-i-g Á-r-m-i-H. — Mi a fene ? Ebbe osztán beleszólott asszony; — Kénik, kénik, azt se tudja kend ? Mikor jánykorombau a zsidónál szolgáltam, meg hogy szombaton járok tűzre raknifele, hát annyit má megtanultam, hogy kénik az király. A pénz meg a királyé, nahát. — Jó, jó, de a király nem Ármin. f Sertéshizlalók! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák ; hogy sertései jól és hamar hízzanak : — hogy sertései akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők ; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak védjegygyei valódi V i t á I i s-féle és adagolja utasítás szerint. Igen csekély költségért nagy haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt 150—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e ebnen : Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 • 52—32 sertestapport
