Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)

1910-01-29 / 5. szám

Szerke ztőség és kiadóhi­vatal : Szaímár, Kazinczy-utca 7. sz m. Telefon 14 sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAK KÖZLÖNYE. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. Közlemények csak a for­rás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvez­ményes áron kapják. __ A boldogulás útja. (B. G.) Gazdasági bajaink egyik főokozója : népünknek saját sorsa iránt való közönye. Hogy a mi népünk nagy része csak hogy épen a mával törődik, de alig gondol a holnapra. A jövővel meg épen nem vet számot. Nagy baj ez, mert az ilyen közö­nyösség nem csak a munkakedvet támadja meg, de úgyszólván lehetet­lenné teszi a jobb jövő felé való ha­ladásnak még reménységét is. Az i1yon tény­leg zsibbadtá teszi a mi községeink egész sorait. Csendes ott minden, mintha csak temetőhely lenne, a hova a jólétnek utolsó maradványait han- tolgatják már. Mint késő őszszel itt-ott még ma­rad egy-egy lomb, egy-egy virág, egy- egy üde pázsit: úgy községeink nagy- nagy számaiban itt-ott látható még a régi jólétnek egy-egy nyoma, egy- egy tűzhelye . . . A többit mind behantolták az elő­rehaladott idő, az oktalan hitelműve­letek, a rossz gazdálkodás, a szívtelen uzsora, a takarékos élet félredobása, a rossz nevelés, az erkölcstelenség és a többi . . . És ezeken a hantokon, mint a si­rály madár ott ül a közöny, vára­kozván a jólét nyomorainak is az el­temetésére ... Ugy-e szomorú kép ? Szomorú, de való kép. El kell ismernünk azonban, — hogy ennek a siratni való állapotnak nem csak a nép közönye, illetőleg nem csak a nép oka. Mikor Magyarországon ötven esz­tendőkkel ezelőtt a jobbágyság, a földmives nép szabaddá lett . . . azok kik önkényt, jószándékból szabaddá tették ezt a népet, mintegy igy szól- lottak a népnek : — Szolgáim voltatok; most sza­badok vagytok. Menjetek, haladjatok a magatok utján, vezessen bennete­ket a saját józan eszetek, belátásotok és okosságtok. így szakadtak el egymástól azok, kiket az ős föld összekötött, úgyszól­ván lehámozták 'magukról' azt a "hiva­tást, melyet eddig teljesítettek : a kis emberek-, a föld népének ügyeivel való íoglalkozást, bajoskodást . . . Közö­nyösek lettek a nép iránt. A töld népe meg elkezdette a szabad, a nem jobbágyi életet és öt­ven éve halad ezen az utón. És ez ötven év tulbőven elégséges volt arra, hogy bekövetkezzék az, amit csak aggódó lelkek sóhajtoztak, hogy 1. i. a nagyobb birtokok természetes össze­köttetésben keli, hogy álljanak a ki­sebbekkel, a földes urak vezető kezére, irányitó jóakaratára épen olyan szük­sége van a föld népének, mint a nap melegére, fényére a többi égi tes­teknek. íme, el kellett érkeznie az időnek, mikor a természetellenes elszakadás megboszulta magát. Mikor az egy­mástól való messze . . . messze tá­vozás után ismét egymást keresik : a nagyobb birtokosok és a föld népe. Mikor a gazdasági állapot felétek sir, ti földünk urai és esengve kér: — Ne késsetek, itt az idő, hogy töltsétek be régi szerepeteket, melyre nagyobb vagyonotok, összeköttetése­tek, tudásotok után hivatva vagytok. A jobb jövőnek tehát, édes magya­rom, két útja van: Az egyiken ti nektek kell halad­notok. Es ez utón kell, hogy józan gondolkodás, a bizalom vezessen ben­neteket. Ébredjetek fel tehát a közöny­ből és siessetek erre az útra ! A másik utón pedig a földbirto­kosoknak, a müveit embereknek kell felétek sietni, hogy segítségetekre le­gyenek.-Tehát ezeknek-’ is4e kell rázni a megszokott közönyt, a néppel való nem törődést. E két utón haladva a vezető osz­tály és a verejtékkel dolgozó emberek szövetsége fog létesülni. A jobb jövőnek, a boldogulásnak ez az egyedüli biztos útja. A baromfitenyésztő kisgazdák szövetkezeteiről. A baromfitenyésztés fontosságát, ép- ugy országos közgazdasági tekintetben, mint kiváltkép a kisgazda helyzetének javítását illetőleg, ma már minden gazda jól ismeri. Ha erről akarnánk szólni, j úgy csak a már sokszor elmondottakat j lehetne ismételnünk ; azért, amidőn a baromfitenyésztésnek mezőgazdasági ter­melésünkben való kiváló jelentőségét akarjuk feltüntetni, röviden csak arra hivatkozunk, hogy baromfitenyésztési : feleslegünk kivitele az utóbbi években vetekedik buzakivitelünk értékével. Népies baromfitenyésztésünknek azon­ban még nagy szüksége van a fejlő­désre, úgy az állomány nagyobbitása, mint az anyag javítása és a.jobb érté­kesítés tekintetében. A földművelésügyi szerkes^teteége és kiadóhivatala Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Kazioczyff“dL 14. sz. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. — Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése ; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése.

Next

/
Thumbnails
Contents