Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)

1910-01-16 / 3. szám

8-ik oldal. Kérdések. Terméketlen gyümölcsfák termé­kennyé tételére kaphatnék-e valami gya­korlatban bevált tanácsot? Ny. V. Az örökösödési illeték olyanképen való leszállítására, hogy bizonyos minimális örökség illetékmentes legyen, van-e csak­ugyan kilátás? Feleletek. Terméketlen gyümölcsfák termé­kennyé tétele. Gyakran előfordul, hogy egyes gyümölcsfáink erősen hajtanak, de gyümölcsöt nagyon keveset, vagy épen sem­mit sem hoznak. E körülményből arra lehet következtetni, hogy a talaj, amelybe fáink ültetve vannak, sok tápanyagot tartalmaz, minek következtében a gyümölcsfa inkább hajtásokat, vesszőket igyekszik fejleszteni és igy a gyümölcshozam elmarad. Ennek orvoslására egy oly eljárásra óhajtom a figyelmet felhívni, amelynek se­gítségével az erős hajtású fákat igen könnyen termékennyé lehet tenni. Áll pedig ez egy­szerűen abból, hogy a gyümölcsfák ágai és gyökerei közötti egyensúlyt az utóbbiak visszametszése által helyreállítjuk. Nagyon természetes, hogyha a gyökereket zavartalan fejlődni hagyjuk, az ágakat pedig rendesze- resen visszavágjuk, akkor csak hajtások kép­ződhetnek. A gyökerek visszametszése _ a következőleg eszközölhető a legjobban: Ás­suk körül a fát olyanformán, mintha a gyö­kerei körül levő földdel együtt át akarnék ültetni és folytassuk az ásást a törzs felé mindaddig, mig a legerősebb gyökerek kö­zül néhányat levághatunk, illetve megrövi­díthetünk. Ha a képződött árkot újból fel­töltjük és a jelzett operációt minden két- három évben ismételjük, de úgy, hogy az újonnan képződött gyökerekből 4—5 cm.-t mindig meghagyunk, igen kitünően termő fát fogunk nyerni. Á tanácsolt eljárás igen kegyetlennek látszik ugyan, azonban ne le­gyenek skrupulusaink, vágjuk a gyökereket bátran és csak arra vigyázzunk, hogy a fa állása ne gyöngüljön annyira meg, hogy esetleg valamely vihar könnyen kidönthesse. Esetleg karóval is lehet fát támogatni. A mondottak helyességéről mindenki meggyő­ződhetik, ha valamely gyümölcsösben a fákat megvizsgálja s azt fogja tapasztalni, hogy azok a legtöbbet termő fák, melyeknek leg­gyengébb gyökerei vannak. P. N. S, Örökösödési illeték. A pénzügymi­nisztériumban az örökösödési illetéki törvény megújításával foglalkoznak, ügy akarják megújítani az eddigi törvényt, hogy az a szegény nép javára szolgáljon, hogy főként a földmives öröklött gazdasága után ne fizes­sen valami nagy és terhes örökösödési ille­téket, hagyatéki adót. Eddig 200 korona ér­tékű hagyaték volt mentesítve az örökösödési illetéktől; a hagyatéki adótól. Most úgy ter­vezik, hogy 500 korona értékig ne kelljen hagyatéki illetéket fizetni. Ezenkívül arra nézve hoznak szigorú szabályokat, hogy a készpénzből és bútorokból, ékszerekből, mű­tárgyakból, ingó dolgokból álló hagyaték értékét ne lehesen eltitkolni. Ha pedig valaki ezt el akarja titkolni, keservesen lakoljon ezért. Ezenkívül üdvös intézkedése az uj törvénynek, hogy a hagyatéki illetéket foko­zatossá teszik akként, hogy bizonyos hagya­téki összegeken felül nagyobb lesz az illeték. Például 3000 koronáig fizetnek egy száza­lékot, 5000 koronától 20.000 koronáig két százalékot és igy tovább; a legmagasabb GAZDÁK LAPJA fokozat nyolc százalékos lesz. Ettől az uj törvénytől a kincstár 30 millió koronával több jövedelmet vár, mint amennyit eddig vett be a hagyatéki illetékből. Ezenkívül pe­dig a szegények hagyatékát 500 korona ér­tékig mentesitik. Hasznos tudnivalók. A természetes és műoító. A tejoltó a tejben levő sajtanyagot megakasztó hatá­sát annak a sajátságos anyagnak köszöni, mely a gyomor egyes mirigyeiben termelte­tik és ferment anyagnak neveztetik. Ezt az anyagot még nem tudják mesterségesen | előállítani, ezért igazi oltót csak gyo­morból — borjú bárány és malac oltó­gyomorból — lehet készíteni, amolyan kö­zönséges módon, mint ahogy a juhászok széliében készíteni szokták; — vagy pedig! gyárilag készítik az ugynevezet müoltót, amelyet por és folyadék alakjában is for­galomba hoznak. Á müoltó határozottan jobb a közönséges oltónál, főként azért, mert mindig egyenlően erős, azaz egyforma hatású, és mivel tartós, tehát nem romlik olyan hamar, mint a természetes oltó. Kü­lönösen a poralaku oltó marad hosszú ideig változatlan, ha száraz helyen tartjuk. Az oltó fermentanyaga elveszti azonban hatását, ha erős hidegben megfagy; a 0 fokra lehűtött tejet azonban hosszabb idő alatt ugyan, de mégis megolvasztja. A fo­lyadékos oltó hatása szembetűnően csökken, ha 10 C. foknál magasabb hőmérsékletre fölmelegitjük, holott ellenkezőleg a poroltót 100, sőt 130—140 fokra is fölmelegithetjük anélkül, hogy hatása gyengülne, de csak abban az esetben, ha a magas hőmérsék­letnek csak rövid, ideig egy, negyed vagy legfőlebb egy fél óráig lesz kitéve. Ez a körülmény is csak a poraiaku oltó jobb voltát igazolja. Közönséges, házilag készült oltót használva ne mulasszuk el megszűrni és jól bedugaszolt üvegben száraz hűvös helyen eltenni. Szüretien használva az ol­tót, a gyomor hártyáinak foszlányai is a tejbe kerülnek és a belőle készült saj­tot kellemetlen izüvé teszik s foltokat i okozva, a sajt színét rontják. Szüretien ol­tót ma már csak a legprimitívebb módon; dolgozó sajtosok használnak. Ilyen sajtok­kal azonban csak szégyent vall a gazda j és semmikép sem konkurrálhat azzal, aki müoltóval készíti sajtjait. Legmélyebb földfurás. A 900 mé­ter mélységű artézi kút fúrásainkhoz vi­szonyítva a rybniki bányák alján fúrt 2003 méter mélységű fúrásokat, csekélynek látjuk a hazai legmélyebb földfurásokat; pedig most dolgoznak ugyancsak azon a bányavi­déken, Cuchowban mélyebb fúrásokon, meiy- lyel lejutottak 2156 méterre a föld színe alá. A terv 2250 méter mélység elérése, ami lehetségesnek látszik az eddigi mun­kálatokból Ítélve. Bélyegmentes bizonyítványok had- seregszállitásoknál. Azok a bizonyítvá­nyok, melyek a hadsereg ellátására szol­gáló terményeknek és anyagjárandóságok­nak közvetlenül termelőktől való származá­sát igazolják, kizárólag erre a célra bélyeg­mentesen állíthatók ki és használhatók, szükséges azonban, hogy azokon a célt, melyre bélyegmentesen állíttattak ki, feltün­tessék. Irodalom. Gyógynövénykisérleti kertek ter­vezése Németországban. Tunman O. „A | farmakozfiziológia feladatai és céljai“ cimen 3-ik szám. terjedelmes értekezést közöl egyik németor­szági gyógyszerészeti szaklapban és ezen értekezése szerint sokat vár az élettanak a gyógyszerismeretre való alkalmazásától, úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból. Ámint mondja: „a farmakozfiziológia feladata lesz, hogy a gyógynövények termesztését fellen­dítse s hogy továbbá a gyógynövénytermesz­tés részére megteremtsük a kellő alapot, ahhoz tanácsos lenne kísérleti gyógynövény­kertet berendezni.“ A németek tehát most gondolkoznak annak a létesítésén, amit a magyar kormány már pár évvel ezelőtt léte­sített, mert nálunk már több éve folynak a kísérletek a gyógynövényekkel és pedig Kolozsvárt a gazdasági akadémián. Hírek. Kérelem. Lapunk első számait úgy előbbi előfizetőinknek, mint egyes uj címre megküldöttiik azon kéréssel, hogy akik megtartani azt nem szán­dékoznak, bennünket felesleges ki­adástól megkímélendő, azt ugyan­azon cimszallaggal visszaküldeni szí­veskedjenek. Minthogy azokat, akik lapunk ezen számát is elfogadják, úgy te­kintjük, hogy annak küldését kíván­ják s lapunkat folytatólagosan expe­diáim fogjuk, kölcsönös félreértés s esetleges hiába való kiadás elkerülése céljából ismételjük előbbi kérésünket s újból felkérjük azokat, kik lapunkat megtartani nem akarják, hogy már ezt a számot ugyanazon cimszallag alatt „nem fogadom el“ jelzéssel visz- szaküldeni szíveskedjenek. A Kiadóhivatal. Kedvezmény előfizetőinknek! Ez­után minden negyedévben kisorsolunk előfi­zetőink között egy-egy értékes tárgyat. Múlt évi előfizetőink között, kik az idén is előfi­zetőink s kik addig a folyó évre is rendezik előfizetéseiket, január hó 26-án nyilvánosan kisorsolunk egy Kondor J. és társa féle uj tojás keltető gépet. A folyó évi előfize­tőink között az újabb sorsolást március végén tartjuk meg és pedig kisorsolásra fog kerülni ez úttal egy 50 értékes gazdasági szakmunkákból álló könyvtár. A Kiadóhivatal. A földmivelésügyi minszterium uj ügybeosztása. A földmivelésügyi minisz­ter uj ügy- és személybeosztást létesített, mely 1910. január 1-én lépett életbe. Az uj ügybeosztás szerint Mezőssy Béla és Ottlik Iván államtitkárokon kivül Losonczy Mihály miniszteri tanácsos, a lótenyésztési osztály főnöke államtitkári hatáskörrel lett felruházva. Földmivelésügyi kinevezés. A föld­mivelésügyi miniszter a mezőgazdasági ter­mények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvénycikk értelmében szervezett állandó felülbíráló tanács elnö­kévé Szomjas Lajos dr. miniszteri osztály­tanácsost nevezte ki. A nagyváradi püspöki birtokok házikezelésben. Az .elhunyt Szmrecsányi Pál püspök, midőn a püspöki javakat át-

Next

/
Thumbnails
Contents