Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-16 / 3. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA lambok fürdésére; a tálak naponta kétszer i tisztittatnak. Az etetés automatikus etetővel történik, mely hetenkint kétszer lesz töltve és minden galamb csak annyit szedhet, amennyire szüksége van, miáltal az eledel nem vész kárba. Miután sem hazánkban, de tudtommal I sehol a kontinensen ily mértékben a gálám- í bot, mint piaci árut nem tenyésztik, | nem-e tehetnének kisérlétet vele tenyésztőink nemcsak a hazai szükséglet fedezésére, de még külföldi szállításra is ? Maga Mr. Rice évről-évre csak haszonra dolgozik és deficitje sohasem volt. Horváth Ottóné. A szőlő tágyázasáról. Irta : Grabner Emil. Az újabb nitrogéntrágyák, a mésznit- rogén és mészsalétrom, szőlőben még nincsen kipróbálva, ennélfogva a nitrogéntrágyák közül is kettő jön figyelembe. Ezek: a chilisalétrom és a kénsavas ammóniák. A chilisalétrom nagyon jó arra, hogy a szőlő- venyige növekedését vele gyorsítsuk. Ez a trágya úgyszólván azonnal hat, de csak módjával kell vele bánni, mert nagyon meghajtja a szőlőt és ha a tavasszal túl buján fejlődik, akkor a nyári szárazságban, különösen a homokon, könnyen kisül. A chilisalétrom hatása csak egy évig tart. Ez a trágya homoktalajokban könnyen alámo- satik a talaj legalsó rétegeibe, ezért és a fenti okból legjobb, ha a trágyázásra szánt chilisalétromot nem egyszerre, hanem különböző időszakban, két-három részletben szóratjuk ki. A kénsavas ammóniák lassan változik át a talajban salétrommá és igy egyenletesebb a hatása, de csak olyan talajban jut érvényre, amelyben mész is van. A kálitrágyák közül csak a 40 százalékos kálitrágyát használjuk, mert a kainit- ből körülbelül háromszor annyit kell adni és igy a vasúti fuvarköltsége drágább. Ezek volnának a rendelkezésünkre álló trágyák, kérdés már most, milyen módon használjuk fel azokat? A használandó trágya mennyisége. Kétségtelen, hogy a szőlőnek erős trágyázás kell, ha csak mutatjuk neki a trágyát, azzal vajmi keveset érünk, azért — feltéve, hogy megfelelő áron kapjuk — nem kell a trágyával takarékoskodni, annál bőségesebben térül vissza ez a befektetés a szőlő termé- sében. Ezért az istállótrágyából 250—300, a komposztból vagy szeméttrágyából 300—400 vagy még ennél is több, a szárított sertés- trágyából 20, a szárított szarvasmarhatrágyából 40—60, a száraz fekáltrágyából 35—50, ha nedves, 70—100 q-t számíthatunk egy 1600 négyszög öles holdra, az utóbbiakhoz ezenkívül még foszforsavtrágyát is adva. A mesterséges trágyafélék közül a szuperfoszfátból 2—300, a Thomas-salakból 3—400, a chilisalétromból 80—100, a kénsavas ammóniákból 70—90, a 40 százalékos kálitrágyából 80—100 kg.-ot adhatunk egy kát. holdra. A hazai szőlőtrágyázási kísérleteknél a műtrágyákból rendesen a fenti legkisebb trágyamennyiségeket használtuk, azonban az újabb tapasztalatok szerint jobb, ha nagyobb mennyiséget alkalmazunk. Ha többféle trágyát kell használnunk, úgy mint a mesterséges trágyáknál arra szükség van, akkor azt, hogy melyik trágyából adjunk nagy és melyikből kisebb mennyiséget, a szőlő féjlődése alapján határozzuk meg. Ha a szőlő erősen fára hajt, akkor csak kevés nitrogéntrágyát adjunk, vagy egyáltalán semmit sem, de annál inkább foszforsav- és esetleg kálitrágyát is; ha ellenben a hajtások gyengék, akkor egy úttal a nitrogén trágyákkal is bővebben bánhatunk. Fajbort termő szőlőben, ahol a minőség kérdése a lenyeges dolog, a nitrogéntrágyázás mérséklendő és a foszforsav-káli- umtrágyázás adandó erősebb mértékben. Mikor és hogyan trágyázzunk? Ősztől kezdve a szőlő kifedéséig bármikor trágyázhatunk, ha az időjárás engedi, de minél korábban hordjuk ki a trágyát a szőlőbe, annál biztosabb, hogy már az első évben is nagyobb lesz a termés és igy a trágyázás költségei hamarabb térülnek vissza. Az ősszel vagy tél folyamán kihordott trágyát az eső és hóié belemossa a talajba, igy az jobban eloszlódhatik, ezért gyorsabban érvényre jut, mint a tavasszal kihordott, melynek az első évben gyakran alig van hatása. Különösen áll ez a műtrágyákra, kivéve chilisalétromot. Ezt csak kifedéskor célszerű kiszórni, mert télen át könnyen kimosódik a talajból. A trágyázás legjobb módja az, ha nem a tőkék körül tányérokba, hanem a : sorközöket kapával kiméiyitve, barázdákba trágyázunk. A szőlő tápszivó gyökerei nem a tőkék körül vannak, hanem messzire elágaznak és a trágya annál jobban érvényre jut, minél közelebb juttatjuk azt a gyöke- !rekhez és ugyanezen okból szükséges az is, hogy ne rakjuk a trágyát a talaj felső rétegébe, hanem lehetőleg mélyre. A szerves trágyákat (istállótrágya) nem | szabad tulmélyre elhelyezni, mert ezeknek | levegőre is szükségük van, hogy korhadjanak, azért ezeket átlagosan 15—20 cm. mélyre rakathatjuk, a műtrágyákat azonban 30 cm. mélyre is lehet elhelyezni, mert ezek tápanyagait a gyökerek átváltozás nélkül azonnal felvehetik. Kivétel a kénsavas ammóniák, amely az istállótrágyához hasonlóan sekélyebbre rakandó, a chilisalétrom pedig — hacsak nem lejtős a szőlő, hogy a lemosatásától kell tartanunk — a talaj I felületére is szórható. Különösen a műtrágyáknál nagyon fontos dolog, hogy a trágyát ne csomókban, hanem a lehető legtökéletesebben elosztva szórassuk a barázdákba. A csomók3-ik szám. bán kiszórt műtrágya évekig kihasználatlanul hever a talajban, azt a növénygyökerek nem képesek felszívni és igy az kárbavész; tehát minél jobban szétosztjuk a trágyát, annál jobb eredményt fogunk utána nyerni. A trágyázási kísérletekről. A fent elmondottakból kitűnik, hogy trágyahiányról jogosan nem panaszkodhatunk, mert van trágya, de pénzbe kerül és azért lényegbe vágó kérdés az, hogy milyen trágyát használjunk. Erre a fentiekben sok támpontot nyújtottam és ezen alapon a legbiztosabb tájékozást úgy lehet szerezni, ha trágyázási kísérletet végzünk, vagyis kisebb területen kipróbáljuk a felhasználásra kiszemelt trágyát, összehasonlítva az igy nyert termést ugyanolyan nagy trágyázatlan terület termésével. Ez a mérleg, amely megmutatja, hogy az adott viszonyok között melyik trágya a legjobb, de csak akkor fog ez hibátlan eredményre vezetni, ha a kísérletet valóban megfelelően hajtjuk végre. Sokan próbáltak már sokféle trágyát, de kísérleteik meddők maradtak, mert a trágyát vagy nem megfelelően alkalmazták, vagy keveset adtak belőle, vagy csak egyféle műtrágyát adtak és olyant, amelyre a szőlőnek nem volt szüksége, az ilyen eset a fent elmondottak figyelembevétele esetén nem fordulhat elő, de vannak még más hibák is, melyek a kísérletező szőlősgazdát téves eredményre vezethetik. Ezen hibák a trágyázási kísérlet technikai keresztülvitele körül merülnek fel. Ha azt akarjuk tudni, hogy valamelyik trágya vagy trágyakombináció a szőlőnkben hasznothajtó-e, a trágyázatlan területet ugyanolyan nagyra, ugyanolyan talajú, fajtájú és korú szőlőterületből kell kihasítani, mint amilyen a trágyázott területé, mert csak igy következtethetünk a két terület termése között mutatkozó különbségből arra, hogy mennyivel többet termett a trágyázott szőlő; de ha kicsinyre vesszük a kísérleti táblákat, akkor véletlenül az egyik területbe több szőlőtőke esik, mint a másikba, az nagyon téves eredményre vezethet, ezért legjobb a kísérleti parcellákat legalább egy fél, vagy egy hold nagyságúra venni. Így a termés lemérése is kevesebb vesződséggel jár, mint az apró parcellákon. Legtöbbször a termés lemérése körül történnek a hibák; de az is baj, ha csak szemre becsülünk, mert ez a mérleg ugyancsak csalóka és mégis láttam már elég gyakran olyan kísérletezőt is, aki csak igy állapította meg, hogy nála nincsen eredmény. Legnagyobb és leggyakoribb hiba a kiseréletezések közül az, hogyha az első évben nincsen eredmény, a következő években már nem figyelik meg a trágyázás hatását, pedig épen a szőlőben a 2. és 3. évben mutatkozhatik leginkább a trágyázás hatása. Ha szőlősgazdáink rendszeresen kipróbálnák a rendelkezésre álló trágyákat, nem hallanánk annyi panaszt a trágyahiányról és hogy ez eketben sok olyan szőlő, mely P ............. Ma gyar 5angerhauseni gépgyár részv.-t. BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szeszgyárak és szeszfinomítók élesztőgyárak keményítő syrup- és dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. teljes gépesei berendezése. Speeial gépgyár Nemzetközi szeszértékesítő- és erjesztő-kiállítás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 259 26—9
