Gazdák Lapja, 1910. január (9. évfolyam, 1–5. szám)
1910-01-16 / 3. szám
GAZDÁK LAPJA 3-ik szám. 2-ik oldal. haladja meg alaptőkéje a millió koronát. Tőkeemelése csak a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnak és a Magyar Takarékpénztárak Központi jelzálogbankjának volt figyelemreméltó. Az ipar fejlődése nem számolhat, be különösebb eredményekről, noha az állami támogatásban nem volt hiány. Állami támogatásban részesült; 66 ipari vállalat s 20 uj gyár létesült állami támogatással. Nagy összegű állami gép és munkaeszköz segélyben részesült ezen kivül iparunk. A törvényhozási alkotások sorában jóformán csak az adóreformról kell megemlékeznünk. A reform hosszú j küzdelem után, melyben főleg a pénzintézeteknek sikerült némi eredményeket elérniök, tető alá jutott anélkül, hogy az igazi progresszív adóztatást megvalósítaná, anélkül, hogy az ál-; lami bevételeket számbavehetőleg fokozná. Az adóreform mégis haladást jelent s megteremtette a jövő radikális adóreform alapjait. Az uj tagosítási eljárás. Az 1908. XXXIX. t.-c. és ennek végrehajtására a kiadott számos miniszteri úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást uj, az eddigiektől igen lényeges szempontokban eltérő alapelvekre fektette, a lebonyolításra is egészen uj eljárást állapított meg. A mennyire a cikk terjedelme megengedi a tagositási eljárásnál életbeléptetett újításokról óhajtok nehány szót szóllani, miután ez az a rész, mely a gazda olvasó közönséget legközelebbről érinti és a melyről a ta- gositani óhajtóknak saját érdekük szempontjából tudomással kell birniok. Az uj törvény igen rövid, mindössze 8 §-ból áll; a tagosítás szempontjából lényegesebb újítása, hogy a j közlegelőket az ál lattenyésztésre való ; tekintetből erősen pártolja, a mennyiben nemcsak a meglévők megtartását biztosítja, hanem uj közlegelők alakítását is lehetővé teszi. Nevezetesen j megengedi, hogy indokolt esetben a tagositandó birtokokból közlegelők céljára becsholdak szerint számítandó 5 százalék erejéig terület elvonható legyen. A lényegesebb újítások a tagositási eljárásban vannak, melyet a végrehajtási rendeletek szabályoznak. Egyik fontos újítás, hogy a tagositási eljárás két részre van osztva, u. m. közigazgatási és bírói eljárásra. A közigazgatási eljárás megelőzi a bíróit és célja, hogy megállapitassék a tagosítás célszerű és hasznos volta, továbbá, hogy mely területek vonhatók be a tagosításba, szükséges-e a közlegelő fenntartása, esetleg kicserélése, vagy kibővítése. A közigazgatási eljárásban a földmiveiésügyi miniszter által jobbára szakemberekből kinevezett 8 tag vesz részt. Ha ez a bizottság az imént jelzett kérdéseket illetőleg határozatát meghozta, akkor kerül a tagosítás bírói eljárásba. E bizottság véleményének kikérése előfeltétele a további birói eljárásnak. A birói eljárás a végrehajtási rendeletekkel a legapróbb részletekig szabályozva van, az újítás itt is sok, a lényegesebb közül való a tagosítás megengedhetőségének szabályozása; ugyanis a 30—909. sz. I. min. rend. 54. § szószerint igy hangzik: „A bíróság a tagosítást elrendeli, ha előzetesen a földmiveiésügyi miniszter gazdasági szakbizottságának véleménye alapján a tagosítást a községre hasznosnak és célszerűen kivihetőnek mondotta ki és ha a tagosítást kívánók birtoka a község tagositandó területének egy negyed részét teszi ki. Az egy negyed rész területi kiszámítása tekintetében a földadókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, a gyámság és gondnokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, a melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagosítást kívánók birtokához számítandók. Ha a földmiveiésügyi miniszter a tagosítást az illető községre hasznosnak és célszerűen keresztül viheíőnek nem mondja ki, a tagosítás csak akkor rendelhető el, ha az azt kívánók birtoka a község tagositandó területének fele részét teszi ki. TÁRCA. Te belőled sem lesz jó gazda soha! A kezdettől a végig sok mindenen megy az ember keresztül. A késő vénségben jólesik a visszaemlékezés a múltra. A gyermekkori naivitás, a küzdelemteljes ifjúkor, a lángoló szív mind édes és kedves nyomokat hagynak emlékünkben s idővel, midőn már a régi törhetetlen jó egészség odajutott, hogy az évtizedeken át úgyszólván a „füstön lógott“ tüdőnek még a dohányzástól is tartózkodni kell ... a gondhoz szokott elme nyugodni nem tud s ha mást nem tehet... hát elmereng a múlt kedves emlékein. Az ifjúkorból akarok valamit elmesélni. 4 ___________________________________ Vo lt nekem egy öreg bácsikám s egyben keresztapám is. Nagy kaliberű ember volt az öreg. Bonoruin-direktora egy erdélyi mágnásnak s a főispánkodó mágnás mellett egyben a vármegye alispánja is. Deák Ferenccel együtt gyerekeskedett s az ifjúkori barátság életük végéig fennmaradt. S épen ezért a vármegye a kis Deáknak nevezte; ekkoriban voltam én is kis diák; ez a másik kis Deák, ez volt az én legnagyobb rémem. Puritán jdlemü, háztartásban egyszerű, a „kis ház, de nagy magtár“ elvét megvalósítható, de azért vendégszerető s mindenkivel szemben nyájas volt az öreg ur. A nagy magtár mellett könyvtára is nagy volt, két tágas szoba tele állványokkal és könyvekkel, tudományos, gazdasági, magyar, latin és görög remekírókkal. Most is fülembe cseng a „cis latiné puer?“ megszólítás, mivel az első gimnázium bevégzése után fogadott, mert minden osztály elvégzése után a nagy szünidőben hozzá kellett mennem cenzúrára, mikor aztán ideje került, meg is cenziált az öreg s mondhatom, hogy alaposan. Szerettem az öreg urat, ... de azért mégis féltem tőle. De hát nincsen olyan hosszú, aminek vége ne volna. Az érettségi után szinte remegve menteni hozzá s félve nyújtottam át a különben jeles érettségi bizonyítványt, gondolva, hogy most lesz még csak a hadd el hadd! Az öreg végigolvasta és az én mélységes ámulatomra, a cenzúra helyett a vál- lamat megveregetve a következőket mondotta : — Na, ifjú uram, aki ilyen matúrát csinált, azt a további gyámkodás alól fel lehet menteni. No, hát most már mik leszünk ? Gazda, kedves bácsi! Odahaza azt határoztuk, hogyha kedves bácsi is jóváhagyja, akkor gazdasági tanintézetbe megyek. — Nagyon jól van édes fiam ! Az is tisztességes pálya, becsületes és szorgalmas Rendkívül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, járványhajtásra; azonkívül használt, de jókarban levő 1 db. gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztésre, 1 garnitúra Ni- cholzon féle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 4—
