Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

52-ik szám. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. következtében az osztrák állatértékesitő központ előreláthatólag magához fogja ragadni Magyarország állatforgalmát s ha nem sietünk a tervbe vett telep lé­tesítésével, szépen fejlődő állattenyész­tésünk hasznát az osztrákok fogják élvezni. Mikor tehát a magyar gazdakö­zönség teljes egészében fentartja a Balkán államokkal kötendő kereske­delmi szerződések tárgyában a legutóbb junius havában megtartott gazdagyü- lésben elfoglalt álláspontját, egyúttal erélyesen követelnie kell most már az 1908. évi XLIII. t.-c. által létesíteni rendelt állandó tenyészállatvásári telep haladéktalan létesítését s ennek oly mérvű állami támogatását, amilyen mérvben az osztrák kormány a lé­tesítendő osztrák központot fogja támogatni. G. E. A zöldtrágyázás külföldön és hazánkban. Hazánkban még mindig alig ösmert eljárás a zöldtrágyázás, holott külföldön már nemcsak homok-, de kötött talajokon is ál­talánosan használatos, s a hol használják, azt hittem, hogy célnál vagyok, megdöbbenve vettem észre, hogy eltévedtem és egészen ismeretlen irányban kalandoztam el. Ekkor aztán, minél inkább igyekeztem a Quadrát feltalálni, annál ismeretlenebb tájékra vetőd­tem, úgy, hogy fogalmam sem volt arról, hogy hol vagyok. Vadászpuskámat minden tiz percben kétszer egymásután elsütöttem, de nagyon messze lehettem, mert nem kap­tam feleletet. Úgy éjfélután két óra lehe­tett, amikor bolyongásom közben lezuhan­tam egy szikláról és csaknem halálra zúz­tam magamat. Alig kezdtem azonban ma­gamhoz térni: vállaimban rettenetes harapást éreztem és halálos megdöbbenéssel vettem észre, hogy hatalmas párduc támadott meg. Összeszedtem minden erőmet és rettenetes élet-halál harcot vívtam a vadállattal. Körül­belül tiz percig tartott a rettenetes küzdelem, amikor már-már kezdtem elveszíteni eszmé­letemet. E pillanatban azonban a párduc is hirtelen elengedett és vergődve bukott lá­baim elé. . . Még csak akkor vettem észre, hogy a küzdelemben hű Dingóm is részt vett és a legválságosabb pitlanatban sikerült keresztülharapnia a párduc torkát. Ekkor aztán tovább vánszorogtam és úgy kerültem abba a vendégszerető indián kunyhóba, ahol derék barátaim rám akadtak. ott mindenütt a legjobb eredményeket érik el vele. A homoktalajokon a zöldtrágyázás ál­tal elért sikeres eredmények kétségtelenek. Schultz Lupitz tanításai és útmutatásai ná­lunk is fényesen beváltak. A hazai homok­talajokon Szabolcsban, Pestmegyében, főleg Cóburg herceg tulajdonát képező Vacsi- pusztán, továbbá Somogybán és sok más helyt a legjobb eredménnyel használják a zöldtrágyázást, s annak sikereként óriási hasznot élveznek. Szóval homoktalajainkon már kezd lassacskán utat törni magának, s mérhetetlen haszna volna az egyeseknek, de magának az országnak is, ha használata legalább a homoktalajokon általánossá válnék, mert semmivel sem lehet oly gyorsan, oly rövid idő alatt megkétszerezni a homoktala­jok termését, mint épen a zöldtrágyázással, s annak múlhatatlan kiegészítő részével, a célszerűen alkalmazott műtrágyázással. A zöldtrágyázás lehet közbeszurt, vagy ugaros. Előbbi esetben valamely korán le­kerülő növény után vetjük el a zöldtrágyá­nak való magot, s a kikelt növényzetet ugyanazon évben alászántva, utána őszit vetünk. Utóbbi esetben nem fekete, hanem zöld ugart tartunk. Természetesen nyeresé­gesebb eljárás volna a közbeszurt zöldtrá­gyázás, ez azonban nálunk nem minden I évben sikerül, mert épen azon időtájt, a mi­kor a zöldtrágya magjainak ki kellene kelni, nálunk rendesen szárazság van, a mi a zöld­trágya fejlődését nagymértékben akadályozza. Ezért is nálunk az ugaros zöldtrágyázás sokkalta biztosabb eredményű eljárás, s annyival kevésbbé ütközik akadályokba, mert homoki gazdáink amúgy is nagyrészt ugaros gazdálkodást űznek. A zöldtrágyázással azonban csak a ta­laj által szükségelt nitrogén-mennyiséget ad­juk meg és pedig egész bőven, ellenben nem adjuk meg a talajnak az általa szüksé­gelt foszfor- és kálimenyiséget, sikert tehát a zöldtrágyázással csak akkor fogunk elér­hetni, ha a talaj ezen szükségleteit mester­séges trágyafélékkel pótoljuk. Ezen tápláló anyagokat homoktalajokon 40 százalék káli és szuperfoszfát alakjában-, kötött talajokon ellenben csak szuperfoszfát alakjában ad­juk meg. A zöldtrágyázással a homokon elért kitűnő eredmények ugyanis arra késztették a gazdákat, hogy kötött talajokon is kísérle­tezzenek a zöldtrágyával, s mely kísérletek azután ép oly kedvező eredményre vezettek, mint a homoktalajokon. Kétségtelen tehát, hogy az istállótrágya kötött agyag- és vá­lyogtalajokon is helyettesíthető műtrágyázás­sal kombinált zöldtrágyával, sőt bizonyos, hogy a légenyt illetőleg még haszonnal is helyettesíthető, mert kedvező időjárás mel­lett a zöldtrágyául szolgáló növények légeny- gyüjtése és fejlesztése még kedvezőbb lehet a kötött talajokon, mint a homokon. A zöld­trágya szerves anyaga az istállótrágya szer­ves anyagát is teljesen pótolja, amiről bárki is meggyőződhetik mindazon gazdaságokban, a melyekben zöldtrágyázást folytatnak. Hazánkban nem tudok olyan kötött ta­lajú gazdaságot, mely talajának termőerejét zöldtrágyázással tartaná fönn, de Ausztriában, Németországban számos ilyen gadaság van, pl. Arndt németországi gazda oberwarti kö­tött talajú gazdaságában több mint 20 éve, jóformán kizárólag csak zöldtrágyával tartja fenn talajának termőerejét, amennyiben épen csak a legszükségesebb igás-erőt tartja gaz­daságában s oly kitűnő termésátlagokat s egyenletes terméseket ér, a minőkkel más gazdaság alig dicsekedhetik. Világos dolog tehát, hogy a zöldtrá- gyás gazdálkodás az agyag- és vályogtala­jokon is kivihető s bátran áll a tétel, hogy az intenzív földmivelés alapját nem egyedül az istállótrágyázás képezi. K. y. A légcsőféreg a baromfinál. Többször intéztek már kérdést hozzám, hogy mi oka lehet annak, hogy a kis csibék kinyújtják nyakukat és folytonosan ásítanak. Erre akarok most felelni, mert tudom, hogy sok tenyésztőnek fogalma sincs róla, hogy ilyen esetben is betegséggel áll szemben, mely a kis csibék kimúlásával végződik. Az ásitások a fiatal állatoknak, hogy úgy mondjam, speciális betegsége, melyben a csibék négynapos koruktól nyolchetes ko­rukig szenvednek, már t. i., ha ebben a beteg­ségben vannak. Ritkábban fordul elő, ha már három-négy hónaposak. Ezen betegség nem uj, de csak akkor lett közismert, mikor már a baromfi tenyésztés nagyobb arányokat vett fel. Ezen betegség okáról különböző nézetek vannak, de nem lehet azon vitat­kozni, hogy csakugyan szenvednek az álla­tok, mert a tünetek megmutatják. A kis csibe kénytelen a csőrét nyitva Rendkívül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, járvány­hajtásra; azonkívül használt, de jókarban levő 1 db. gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztésre, 1 garnitúra Ni- cholzon féle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 4

Next

/
Thumbnails
Contents