Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Kazinczy-atca 7. szám. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára egész évre 10 K. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Lelkészek, tanitók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. Szerkesztésért és kiadásért felelős : Poszvék Nándor. Kéziratok nem adatnak vissza. Ki gondolta volna? Ki gondolta volna, hogy még valaha az amerikai mezőgazdaság pangásáról fogunk olvashatni? Nem régen az Egyesült-Államok egyik legkiválóbb közgazdásza, James J. Hill tartott egy felolvasást, amelynek az volt a meglepő tartalma, hogy belátható időn belül az Unió meg fog szűnni gabonát exportáló ország lenni, sőt kénytelen lesz gabonaféléket importálni azokból az országokból, amelyeknek ellátásához ma ő járul hozzá. Nevezett közgazdász ennek okát abban látja, hogy az olcsó búza teljesen és végleg letűnt az Unióban, mivel a produkció nem képes lépést tartani a fogyasztással. Ezt a nézetet azóta magáévá tette a washingtoni földmivelésügyi hivatal titkára is, aki ezzel a problémával komolyan foglalkozik és azt megfontolandónak tartja, mert a tények igazolják, hogy a szükséglet jóval túlhaladja a termést. Egész sereg szakértő lett megbízva, hogy kutassanak e feltűnő jelenség indító okai után. Azonban már ma is annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy e gazdaságilag visszás állapot összefügg azzal, hogy egyrészt a bevándorlók a nagy iparvárosokban és nem a farmokon telepednek meg, másrészt, hogy az amerikai farmer nem gazdálkodik intenziven és nem emeli a föld termőképességét. Ez az állítás különösen abból a statisztikából tűnik ki, amelyet az európai országokkal az 1888—1897 és 1898—1907-iki deceniumban, a 1888—1897 1898—1907 18-9 28-4 18-3 20-8 32-6 9-3 búzatermelés átlagaként állítottak össze nálunk is s megdőlt már régen az az ackerek szerint: [álhit, hogy nem szükséges a tráIme a kimutatás: gyázás. Szóval a népesség szaporodásával, a népességnek az intenzivebb táplálkozás utáni vágyával, nem áll már arányban a mostani termelés. Keresni kell a módokat, hogyan, miként lehet ugyan akkora területen, — mert hiszen a terület alig emelkedik, — a mostaninál többet termelni. Ezt csak a belterjes mivelés adhatja meg. Ugyan annyi tápanyagot adni vissza a talajnak, mint ameny- nyit abból kiveszünk. Emelni az állattartást, nem csak számszerűleg, főleg minőség tekintetében. A nagyobb számú állattartással leszünk abban a helyzetben, hogy a kizsarolt földeknek termőerejét visszaadhassuk és a termés átlagokat ezáltal emelhessük. Mennyivel könnyebben fogja ezt Amerika megtehetni, mert az nem olyan kizsarolt, kiszipolyozott ország, mint a minő mi vagyunk. Megint csak ott leszünk, ahol előbb voltunk; mert Amerikában az ilyen jelenségekkel maga az arra hivatott kormány foglalkozik, mig nálunk, a kétségtelenül meglévő bajjal senki sem törődik. Egy szép napon megint csak arra ébredünk, hogy Európát ismét csak Amerika látja el búzával. Amint kiheverte Amerika a nagy ipari válságot, épen úgy ezt is ki fogja heverni s a mostani aggodalmat, amely most kétségbeejti az ottani gazdákat, nem sok időre az öröm fogja felváltani. Az Egyesült-Államokban 12 8 Németországban 22 -7 Ausztriában 15*6 Franciaországban 17*7 Angolországban 30' 1 Oroszországban 8-4 Amint tehát ebből a kimutatásból is kitűnik, az Egyesült-Államok termés átlaga emelkedett a legkevésbé. Sajnos, hogy hfetárk nem szerepel külön e kimutatásban, de talán jó is, mert félő, hogy hazánk az utolsó helyen lenne, mert az amerikaihoz hasonló jelenségek már nálunk is mutatkoznak. Tehát ide jutott az az ország, amely félelmetes arányú termelésével rettegésbe hozta az európai termelő országokat. Ez a kimutatás azonban más részről is szolgál tanulsággal. Nézzük csak meg Németország emelkedését. Tíz év alatt ott az átlag 227-ről 28*4-re emelkedett, tehát 57 tizeddel. Ilyen emelkedést lehet a fokozott szorgalommal okszerű befektetéssel elérni. Ebből mi sokat tanulhatnánk. Valamint Amerika minden előrelátás nélkül ment neki a féktelen búzatermelésnek, úgy mi is ezt tesszük, minden utánpótlása nélkül a talajból kivett tápanyagoknak. Amint tehát Amerikában azok a szűz területek kimerültek, úgy van az szerkesztősége^és ^adóhivatala P°SZvék Nánd0r gazdasági Szakirodája Kazi„c*Z„A™ tÍL, 14. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. — Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszer- 261 zése és értékesítése.
