Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
51-ik szám. 7-ik oldal. A kísérletek balul ütöttek ki s ezért többet e kérdéssel nem foglalkozott. Pedig ide genföldi, sós talajt kedvelő növény száznál is több van. Ha nem vált be az egyik, a sok közül egyik-másik még mindig beválhatik. Vannak Ázsiában és Amerikában is sós talajon élő növények. Ezúttal az ausztráliai halofita növényzetre irányítom az érdeklődők figyelmét. Privat-Deschanel Ausztrália szikeseiről a következően szól: „Ausztrália déli és középső részében megmérhetetlen nagyságú sós területek vannak, melyeknek medencéiben sós víz gyűl össze. Egyes tavak nagysága a 10,000 kmM is meghaladja, mások nagysága meg sem állapítható partvonalaik folytonos változása miatt. E tavak általában kis magasságban terülnek el a tenger színe felett (Gairdner-tó 112 m). E nagy vizek nyáron eltűnnek, nyomukban terjedelmes síkságok maradnak vissza, melyeket megrepedezett sár és sótól csillogó kéreg borit. Ausztrália déli és nyugoti részében hatalmas területek vannak, melyek a kiima szárazsága miatt esőhöz nem is jutnak. E területet legalább két akkorára becsülik, mint Francia- országot. E sós síkságok hasznavehetetlenek volnának, ha a természet nem hozta volna létre a halofita növényeknek azt a csoportját, amelyet Ausztráliában általában salt bush-nak neveznek.“ Miként látjuk, Ausztrália szikesei, nem tekintve jóval nagyobb méreteiket, hasonlítanak a mieinkhez. A hasznot, melyet a sziki növényzet hajt, a következő példával világosítom meg. Asztráliába 1776-ban vitték be az első merinói juhokat. 1889-ben már 750 millió juhot számítottak össze. A juhállomány évenként egy williónál több juhval szaporodik. És e hatalmasan gyarapodó juh- gazdaságnak, mely a kereskedelem révén már Ausztrálián túl is érezteti hatását, egyedüli fenntartója Ausztrália halofita növényzete. Önkéntelenül az a kérdés tolul homloktérbe, Ausztrália növényei kibirják-e a mi éghajlatunkat? Való igaz, hogy Ausztrália déli részének is magasabb az évi középhőmérséklete, mint az Alföldé, de ebből még nem következik, hogy egyik-másik növény nem alkalmazkodhatna ami éghajlatunkhoz. Hiszen kultivált növényeink zöme idegenből származott át hozzánk és ápolás mellett jól tenyészik (például kukorica, burgonya, paradicsomalma, paprika, dinnye, akácfa, Sophora Koelreuteria, Amorpha, Tamarix, sok gyümölcsfa és egész sereg kerti virág.) Ausztrália salt-bush növényzetéről Pri- vát-Dechanel a következőképpen szól: „A salt-bushnak háromféle változata van: a le- csepült, a fölegyenesedő és a cserjés típus. . . . Végigjártam Darling végtelen pairiejeit, melyek fakó és sárgás növényzetéről már messziről feltűntek a saltbush növényei élénk zöldes-kék színezetükkel. A salt-bushnak az ausztráliaiak igen nagy hasznát veszik. Igaz, hogy van néhány mérges, vagy kevésbé hasznos növény is, úgymint: az Enchyloena tomentosa R. Br. az Anisacan- tha muricata Moqu., de ezek csak szűk területen, gyéren fordulnak elő. A többsége kitűnő tápláléka a növényevőknek, különösen a juhoknak. A salt-busht megeszi az állat lekaszálás után is, akár frissen, akár szénaállapotban. A salt-bush legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy ellenálló tehetsége a szárazság iránt hihetetlenül nagy. Szinte elképzelhetetlen, hogy mekkora meleget bir elviselni. A legforróbb nyáron, a leghosszabb szárazságok idején, a mikor már minden más növény elpusztult, még szépen zöldéi, sőt megél az égető homok buckáin is. Ez az ellenálló tehetség a só higroszkópos tulajdonságán alapszik. A salt-bush nüvénye ugyanis sótartalma révén a levegő és a talaj nedvességét egyaránt abszorbeálhatja. A salt-bushnak sok faja van. Egyedül N. Galles-ben van 13 nembe tartozó 86 faja. A legelterjedtebbek és a leghasznosabbak a következők: Az Atriplex génusz 16 faja közül az A. nummularia Lindl. (roundleaved salt-bush) 2—3 m. magas fácska, mely néha a 4-5 m-t is eléri. Az állatok mohón eszik húsos szárát és levelét. Fiatal hajtásai elég jó főzeléket szolgáltatnak. Az A. semibaccatta R. Br. (halfberied salt-bush) igen ágas, dudvás szárú, lecse- pült növény, melynek ágai gyakran P2 m., vagy még ennél is nagyobb körben helyezkednek el. Lachlan és Darling állattenyésztői különösen állataik hizlalására használják. Az A. vesicaria Hév, (bladder salt-bush egyenes, tömött cserje, mely csak ritkán nő 06 m-nél magasabbra. Fiatal hajtásait a gyarmatosok paraj gyanánt eszik. A Kochia génusz 14 faja közül fölemlítendő a K. ap- hylla R. Br. (cotton bush) és a K. pyrami- data Benth. (grey-bush). Előbbinek magassága 05—1 m, utóbbié 09—Y2 m. A Rhagodia génusz 7 faja közül a R. parabolica R. Br. (old man salt-bush) a mocsárok mellett nagyon sós talajon nő. Egyenes cserje, magassága P5—3 m. Magasságánál fogva csak nagyobb állatok érhetik el a lombját. Kár, hogy kérgét a vad- nyulak s levelét a sáskák pusztítják. A Rhagodia kastata R. Br. tömött növény, magassága 90 cm. A Chenopodium atriplicinum F. v. M. (antriplex-like goosefoot) többnyári növény mely csak alul sűrű; egyes ágai 30 cm. hosszúságot is elérnek. A salt-bush növényei sok magot hoznak és rendesen nyáron és ősszel érlelik meg. Az atriplex nummutaria magvai az év minden szakában érnek. A növényevő állatok, különösen a juhok, nagyon kedvelik e növényeket, meghíznak és megerősödnek tőlük. Az állattenyésztők biztosítanak arról, hogy a salt-bush-sal táplálkozó állat ellenáll a betegségeknek. Nem volt módomban ez állítás valóságáról meggyőződni, azért csak Privat-Deschanel adatainak közlésére szorítkozom. _______GAZDÁK LAPJA Pr ivat-Deschanel közli két salt-bush növény analízisét is. Elemezte: Dixon W. A., Sidney-ben. Atriplex Kochia nummularia pyramidata Olaj . • . . . 2-08 2-14 Szénhidrát . . . 42-85 32.63 Fehérje . . . . 16-45 19-94 Fás alkotórészek . 7-24 8-04 Hamu .... 3P28 3725 99-90 100-00 Megehető alkotórészek . . . 90'00 6300 Privat-Deschanel megemlíti, hogy a koolabah-i kísérleti telepen a Rhagodia hastata a kultúra következtében 90 cm helyett eléri a 1.5—2 m. magasságot is. Privat-Deschanel utóbbi soraiban két dolog köti le figyelmünket. Az egyik: a kultúra hatása a sziki növényre s a másik: hogy az ausztráliai hatóságok sziki növényzetükkel kisérleti telepen foglalkoznak. Talán követhetnők az ausztráliak példáját ! Term. tud. Közlöny. Irodalom. Magyar Gazdasági Szakkönyvek Jegyzéke 1910. E címen most jelent meg kerek tiz nyomtatott ívnyi terjedelemben egy könyvjegyzék, melyet a „Pátria“ gazdasági szakkönyvkereskedés adott ki (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) és a hozzáforduló érdeklődőknek portómentesen küld meg. A füzet gazdag tartalmában félezernél több gazdasági szakiró egy emberöltőn át gyűjtött gyakorlati és tudományos szaktudása van összehalmozva; a gazdálkodási ágak min- denike egy kis könyvtárra való gyűjteménynyel képviselve. Nagy szellemi kincs ez! Vannak immár világhírű gazdasági íróink, akiknek müvei talán több példányban forganak közkézen az idegen kulturnemze- teknél, mint nálunk. Cserháti, Cselkó, Ko- sutány, Rodiczky és többek neve szakmájuk fogalmává vált úgy itthon, mint külföldön. Cserháti Sándor közelmúltban történt halálakor több fekete zászló lengett Németországban a gazdasági középületeken, mint itthon. Ma már nem oly drága a gazdasági szakkönyv, mint évek előtt. Adnak már kisebb adagot is a szakmunkákból. A Köztelek Olcsó Könyvtárában a legelső magyar szakemberek írták meg tudomásuk gazdag tárházából 50 filléres füzetekben a legszükségesebbeket. Kis és közepes viszonyok között a gazdának ez is elég, a nagyobb tudásra utaltak számára pedig a Magyar Gazdasági Szakkönyv Jegyzéke bőségesen kínálja a jobbnál-jobb olvasnivalókat. Vajha a közeledő karácsonyi ünnepre minden karácsonyfa alatt legalább egy gazdasági szakkönyv foglalna helyet a földbirtokosok és gazdatisztek asztalán. Ez fogná képezni a legértékesebb, leghaszonhajtóbb ajándékot. Hasznos tudnivalók. Hogyan kerülhető el a csirkék lábfájása? A mesterségesen keltetett csibéket igen bajos, kivált nagy tömegben együtt haszonnal felnevelni. Legjobb a csibék tartózkodási helyét tenyérnyi vastagon homokkal behinteni, hogy abban kapargálhassa- nak. Célszerű továbbá 30—40—50 csirkét este pálinkás kenyérrel lerészegített kappan alá tenni, amely azokat reggelre fiaiul fogadja, vezeti, gondozza s testével melen-
