Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

50-ik szám GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. utána tölteni a hordóba. Így mehet ez hét- ről-hétre. A kész ecetet pedig teletömött edényekben, pl. bedugaszolt palackokban kell tartani, mert ha a levegővel tovább is érintkezik, úgy az ecetgombák — mihelyt a szesz elfogyott — elfogyasztják az ecetsavat is, széksavvá és vizzé oxidálván azt; vagyis a levegővel érintkező kész ecet gyengülni kezd és végül egész savanyúságát elve­szítheti. Üvegpalackokban, pl. tágas nyílású nagy uborkás üvegben is készíthet ecetet egészen hasonló elvek szerint, de ezt aján­latos az erős fénytől óvni, vagyis kívülről beragasztani sötét papirossal. Gy. Hasznos tudnivalók. A paszuly foltos betegsége. A pa­szuly kerti veteményeink között az elsők kö­zött van s mint kitűnő tápláló főzelék nagy fontosságú. Nagy baj lenne, ha ezt a keres­kedelmileg és gazdaságilag jelentős terményt a kulurnövények réme, a penészgomba-be- tegség szintén megtámadná. A „Geisenheimi közlemények“ előbb megjelent száma figyelmeztet a paszuly egyik ismert betegségére, az u. n. foltos betegség­re, amelyet a Glicospórium nevű penész­gomba idéz elő, amely betegséget náiunk is észlelték. A betegséget a vetőmagon is észre lehet venni, amennyiben az egyes szemeken barna foltok mutatkoznak. Az olyan paszulyszemeket gondosan ki kell választani a vetni való szemek közül. Az ilyen foltos paszulyt vetni nem szabad, mert ezzel csak terjesztjük a betegséget, amely mérhetetlen kárt okozhat. A válogatás a betegség terjedését nagy mértékben gá­tolja. Ha a növényeken mutatkozik a beteg­ség, lehet ellene bizonyos sikerrel, többszöri rézmészoldat permetezése által védekezni. Az oldat legfeljebb félszázalékos lehet. Ott, ahol a paszuly foltos betegsége már föllé­pett, tanácsos legalább három évre a pa­szuly termesztését beszüntetni. A hüvelyeket zölden leszedvén, a növény szárait és lomb­jait össze kell gyűjteni és elégetni. Egyálta­lában tanácsos mindenütt, ahol nagyban fog­lalkoznak a zöldség és vetemények termesz­tésével, a leszedés után mindennemű nö­vénymaradékot gondosan összegyűjteni s ha­lomba rakni s földdel és mészporral behin­teni. Ennek az eljárásnak kettős haszna lesz: először is mindennemű betegséget okozó csirát már eleve megsemmisítünk, másod­szor pedig nagyon jó keverék (komposzt) földet nyerünk. A répamag nagysága. A német cu­korrépamag termelők folyton azt hangoztat­ják és bizonyítgatják, hogy a kis répamag csak olyan jó répaegyedeket nevel, mint a nagy répamag, sőt szerintük a répa ritkítá­sánál még előny, hogy a kisebb bokrot kell ritkítani. Tudvalevő, hogy a répamagnak több csirája van és hogy egy magból több répanövény kel ki. A németországi répamag termesztők azonban csak azért beszélnek igy, mert valóban hitvány mag az, amit drága pénzért cukorgyárosainknak szállítanak s amely réven azután a gazdák is rossz maghoz jutnak. Ez az oka annak, hogy egy magyar holdra 15—20 klgrm. répamagot kénytelen elvetni a répatermelő gazda, holott 12 klgrm. jó magból bőven elegendő lenne. Egy másik hátránya az apró répamagnak az, — amint azt Hudelka Felix dr. kimu­tatta, — hogy a nagyobbszerü magnak sok­kal nagyobb a csirázási erélye. Ennek kö­vetkeztében a nagyszemü mag után a répa­termés is 15—18 százalékkal nagyobb s ami még fontosabb, az, hogy gyorsabban is fejlődvén, a rovarkároknak sincs annyira kitéve, mint a hitvány apró magból kelt répa. Mikor kell a fát vágni ? A német er­dészek kísérlet tárgyává tették a fa vágásá­nak legjobb idejét. Ezt kipuhatolandó, egy próba alkálmával négy fenyőt választottak ki s az egyiket decemberben, a másikat ja­nuárban, a harmadikat februárban, a ne­gyediket márciusban döntötték le. Mind a 4 szál szép egészséges fenyő volt s egész egyformán lettek feldolgozva gerendákká, tehát egyformán szélességben és hosszúság­ban és egyazonos viszonyok között lettek megszáritva is. A később eszközölt vizsgá­lat kiderítette, hogy a két végén megtá­masztott gerendák különböző teherbírást mu­tattak a vágási dátum szerint. A decemberi vágású gerenda teherbírását 100-ra téve, — a januári 88-at, a februári már 80-at és a márciusi csak 62-őt mutatott. Ugyancsak ennek megfelelő eredményt derítettek ki a tartósság és keménység kikutatására is. A gerendából ugyanis karókat készítettek és szőlőkben próbálták ki. A decemberi vágásból eredő karók pedig most 16 év múltán, is épek, holott a többiek már 4—5 éves korban derékban eltörtek. Ugyanilyen eredményre vezettek a tölgyfával végzett kísérletek is. Mindezekből pedig azt állapították meg, hogy a fát építési és mű­szaki célokra a legjobb decemberben levágni. Mennyi tejet fogyaszt London ? Erzsébet királyné uralkodása idejében a XV. században történt, hogy az angol államfér­fiak meg akarták akadályozni London fejlő­dését, mert féltek, hogy ha népessége to­vább is szaporodik, nem lehet majd kormá­nyozni, sem élelmezni. — Tagadhatatlanul mind a két feladat meglehetősen nehéz volt s manapság különösen a tejfogyasztás ölt óriási arányokat. A hat millió lakosságot számláló angol fővárosban közel háromne­gyed millió ház van s mindegyik házban napjában kétszer, reggel és délután meg kell jelennie a tejes embereknek. Így van ez vasárnap és hétköznap egyaránt, hogy szétosszák a lakosság között azt a két mil­lió liter tejet, melyet az éjjeli vonatok már a kora hajnali órákban a nagy tejudvarokba hoznak. Nemcsak a környékből érkezik a tej Londonba, hanem Debyből, Northam- ponból, Staffordból, sőt még Skóciából és Dánországból is. A beérkezett óriási meny- nyiségü tejet tizennyolcezer kereskedő jut­tatja el a fogyasztókhoz 50—60.000 alkal­mazott közremüködésévei. Kneip mézbora. A készítendő meny- nyiség arányához képest minden liternyi mézhez 4 liter lágy patakvizet veszünk s az egész keveréket mérsékelt tűznél 1 és fél óráig forralva, a felverődő habot gondosan leszedjük. Miután a keverék kihűlt, duga- szolatlan hordóba öntjük, hol az meleg he­lyen már 5—6 nap múlva már erjedni kezd. Az erjedéstől számított 14 nap eltel­tével lefejtjük s további 14 napig ismét er­jedni hagyjuk, s midőn már a hordóban semmi bizsergést nem hallunk, ledugaszol­juk a hordót, s 4 hétig pihenni hagyjuk. Azontúl már iható lesz. Hírek. A hátralékos előfizetések szíves rendezését mielőbb kérjük, nehogy a szétküldés alatt álló postai megbízások­kal olvasóinknak felesleges költséget okozzunk. Kérjük a jövő évi dijak mi­előbbi beküldését is, nehogy a lap szét­küldésében fennakadást szenvedjen. A kiadóhivatal. Uj gazdasági felügyelő. A földm.-ügyi miniszter Győr és Moson vármegyékre ter­jedően Győr székhellyel uj gazdasági fel­ügyelőséget létesített s ennek vezetésére enesei Dorner Bélát nevezte ki. Pálinkaellenes körök alakítása. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesüle­téinek igazgató-választmánya utolsó ülésén elhatározta, hogy a Magyar Alkoholellenes Magyar Sangerhauseni gépgyár részv.-t. Special gépgyár: BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3 szeszgyárak és szeszfinomítók élesztőgyárak keményítő syrup- és dextrin-gyárak teljes gépészi berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesítő- és erjesztő-kiállítás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. 259 26—8

Next

/
Thumbnails
Contents