Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. Az ehető gombák eltartásának módja. Tájékoztatásul azt a rövid összefoglalást közlöm, melyet erre vonatkozólag vizsgálataim alapján a „M. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és Ampelológiai intézet évkönyvében“ (1. köt., 1907, 173—174. lapon közzétettem.) Többféle irányú gombakonzerváló kísérleteket végeztünk, úgymint aszalással, befőzéssel, besózással, zsírban elrakással, a mint ezt az anyag természete vagy meny- nyisége megengedte. 1. Szárítás. A gombákat vízzel jól megmostuk, azután megszikkasztva zsingre felfűztük s 6 hétig száraz, napsütötte helyen aszaltuk, ezután pedig aszaló szekrényben 50—60 C° melegben 24 óráig szárítottuk és sterilizált üvegekbe éltévé, jól lefedtük. Az ily módon eltett gombákat már két év óta figyeljük s ez idő alatt nem penészedtek meg; kellemes illatjukat megőrizték, színük is jóformán megmaradt. Szárításra legalkalmasabbak a következő gombafajok: Armillaria robusta, Cantha- rellus cibarius, Clavaria flava, Clitopilus prunulus, Gyromitra esculenta, Hydnum imbricatum, Lactaria deliciosa, L. piperata, Marasmius caryophylleus, Morchella conica, M. esculenta, Polyporus squamosus, Psal- liota campestris, Russulák, Tricholoma graveolens. 2. Befőzés. A gombákat vízzel megmostuk, felvagdaltuk (tönkjüket eldobtuk) és üvegekbe rakva, az üvegeket pergamentpa- pirossal lekötöttük s azután V2 óráig 100 C°-on kétszer 1—1 napos időközökben sterilizáltuk. Rendesen a gomba elég levet eresztett, különben pedig, ha húsa szivó- sabb volt, sterilizálás előtt kevés vizet öntöttünk rá. A gombák 2 év alatt sem penészedtek meg, de a pergamentpapiros ily sokáig nem bírta a vizet visszatartani, ezért a gombák kissé megszikkadtak; ily módon való eltartásukra tehát legcélszerűbb bádogedényeket használni, melyeknek fedői léghijasan zárnak. 3. Besózás. A gombákat rétegenként üvegekbe raktuk, apró sót hintettünk rájuk mindig, az üvegeket azután elzártuk és 10 percig forró vizben pároltuk. így főleg a Cantharellus cibarius-t lehet jól konzerválni. Használat előtt természetesen a sót ki kell áztatni. 4. Zsírban való eltartás. Ezt kétféle módon végeztük: a) V2 liter vízre 5 dekagramm zsírt alkalmaztunk s a tisztított gombákat ebben a lében sóval, paprikával fű50-ik szám. ____________ szere zve, nyitott edényben 10 percig pároltuk, azután üvegekbe raktuk s lekötöttük. Lehűlés után az üvegeket forró vizben még 5 percig pároltuk. Ez a konzerváló mód nyújtotta a legjobb izü, tartós gombakon- zerveket; b) a nyers gombát egész tömötten üvegekbe raktuk s azután olvasztott zsírt öntünk hozzá mindaddig, mig az a hézagokat egészen kitöltötte. Ez is jól bevált, de költségesebb. Dr. Istvánffi Gyula. A mesterséges trágyafélék jelentősége. Tisztában vagyunk azzal immár, hogy kizárólag mesterséges trágyafélékkel a talaj termőerejét állandóan fenttartani azért nem lehet, mert az istállótrágya, vagy akár a zöldtrágyával nemcsak a növényi tápláló anyagok mennyiségét fokozzuk, hanem a humuszt is, mely mindaddig, mig nincs túlsók belőle a talajban, annak fizikai tulajdonságaira kedvező befolyással van. Műtrágyákkal csak a talaj tápanyagmennyiségét növelhetjük, s a fentiekből önként következik, hogy csakis olyan talajban lesz hatásuk, melynek fizikai tulajdonságai kedvezők, melyben tehát elegendő a humusz, vagy amelynek hiányzó humuszát más trágyáfélével adjuk meg. Az ilyen talajon azonban a műtrágyáknak számos előnye van az istállótrágyával szemben. A mesterséges trágyafélékkel annyi és olyan tápláló anyagot juttathatunk a talajba, amennyi és minő a elszállítható termésmaximumok előállításához szükséges. Az istállótrágyából ritkán áll annyi rendelkezésre, amennyi elegendő volna a talajerő fenttartása és növelésére, mert a piaci termények által nagyon sok tápláló anyag vonatík el a talajtól, s vitetik ki a gazdaságból. A szemes termények által a talajból kivont s a gazdaságból kivitt tápláló anyag csak olyan gazdaságokban pótolható némileg is, amelyek nagyon sok rétterülettel, nagy állatállománnyal rendelkeznek, s a melyek állatállományukkal sok korpát, malátacsirát s egyéb erőtakarmányt etetnek fel. Ám hány olyan gazdaság van az országban, amely ilyen módon van berendezve, amely tehát ilyen módon kizárólag istálótrá- gyával képes talajának termő erejét fenttartani és fokozni. A gazdaságok kilenctizedrésze forgótőke-hiány s egyéb okok miatt nem képes ilyen módon berendezkedni, istállótrágyát nem vásárolhat, mert nincs honnan s igy ha talajának termőképességét fentartani és fokozni akarja, kell, hogy műtrágyát alkalmazzon, amelyekből a trágyapiacon bármikor annyit vehet, ameny- nyire talaja termőképességének fokozására szüksége van. A mesterséges trágyafélékben a gazda a szükséges növényi tápláló anyagokat egyenkint vásárolhatja és azon tápanyaggal gazdagíthatja talaját, amelyre épen szüksége van. Az istállótrágyában ugyanis nem olyan arányban adjuk vissza a talajnak a tápláló anyagokat, mint a minőben azokat a növények kivették, s különösen foszforból adunk sokkalta kevesebbet, a minek azon esetben, ha csak ístál 1 ótrágyával trágyázunk, az lesz a következménye, hogy különösen a buza- félék termése, ha lassan is, de folytonosan csökkenni fog. A talajban levő tápláló anyagok helytelen aránya fog beállani s mert a foszfor mennyisége megapad, a feleslegben levő káli és nitrogén sem használtatik ki a növények által olyan mértékben, mint minő mennyiségben kihasználtatnék, ha a foszfor mennyisége arányban volna a többi tápláló anyaggal. Mennél kevesebb valamely gazdaságnak a rétje, annál hamarabb bekövetkezik ez az állapot. Ilyen esetekben a mesterséges trágyák kitűnő szolgálatot tesznek, mert ha azon tápláló anyagot, melyből a növénynek legkevesebb áll rendelkezésére, mesterséges tápláló anyag alakjában adjuk rendelkezésére, a fölöslegben levő tápláló anyagokból is többet vesz fel a növény is s úgy bizonyosan nagyobb terméseket ad. Az országos növénytermelési kísérleti állomás azon nézetből indulva ki, hogy hazánkban a túl sok gabonatermelés folytán a foszforsavból tartalmaz a talaj legkevesebbet, nagyszámú olyan kísérletet végzett, a melynél csakis foszforsav-trágyát és pedig legnagyobbrészt szuperfoszfátot alkalmazott, amely kísérletek igazolták is feltevését, mert többnyire nagy terméstöbblettel zárultak. Az istállótrágyával tehát igen nagy előnye van a mesterséges trágyáknak, akkor, mikor csak egyik-másik tápanyag pótlásáról van szó s épen ezért az istállótrágya sohasem teszi feleslegessé a mütrányák használatát, bármily mennyiség álljon is rendelkezésre belőle. A mesterséges trágyák egyik további előnye, hogy bennük könnyen olvadó és gyorsan ható tápanyagokat juttatunk a talajba, holott az istálótrágyában csak nagyon kevés azonnal oldódó tápanyag van, pedig a gazda nagyon sokszor van abban a helyzetben, hogy növényeinek fejlődésén gyorsan ható tápláló anyaggal kell segítenie. — Szállításuk is sokkalta könnyebb, kevesebb munkaerőt, kevesebb kiadást igénylő, mint az istáló trágya. f Sertéshizlalók! Aki azt akarja, hogy sertéseinek mindenkor kitűnő étvágya legyen; hogy sertései a felvett táplálékot tökéletesen feldolgozzák és hasznosítsák; hogy sertései jól és hamar hízzanak: — hogy sertéseit akármeddig hizlalja, sohase legyenek rossz evők; hogy sertéseit félhizottan, — mert nem esznek, — ne kelljen leölni; hogy sertéseit óriási nagyra hizlalja; hogy B sertéseitől mindig több zsírt kapjon, mint a mennyire számit; hogy sertéseinek haszna jelentékenyen emelkedjék, — használja kizárólag a csak védjegy- o a^{Ao4Á és adaSolÍa utasitas szerint. Igen csekély költségért nagy gyei valódi VITÁLIS-féle bCFlCblcippi/Fl haszon. Egy sertésnek az egész hizlalás alatt ISO—200 fillér áru por szükséges, minek révén a súlytöbblet 15—50 kilóra is felmegy. Tehát használatban a legolcsóbb. Kapható 80 filléres csomagokban. Ahol nem kapható, rendelje utánvéttel e címen: Vitális-féle sertéstáppor Kovács F. és Társa céghez Nagykanizsára (Zalamegye). 274 52—28
