Gazdák Lapja, 1909. december (8. évfolyam, 49–52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
50-ik szám. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. augusztusi lehéjazást csakis egy esetben lehet helyeselni, akkor t. i., midőn valamely telepet úgyis ki akarnak irtani. Szokták a héjazást végezni — és sajnos igen sok helyen — tavasszal, még pedig április vége felé és május elején is, tehát oly időben, midőn a vesszők teljes nedvkeringésben lévén, héjuk a fától köny- nyen elválik. Igaz, hogy ezen eljárás már valamivel jobb, mint az előbbi; de mégis káros a telep tartósságára és főleg az évi vesszőtermés mennyiségére nézve; mert ilyen időtájt már a füztövek tőkéiből az egész évre szóló tápanyag a vesszők héjában van, s azt haszon nélkül vágjuk le, mi által az újabban kinövő ez évi hajtások felét sem érik el rendes erősségüknek s az évi termés évről évre csökken úgy, hogy az igy kezelt füztelep még igen jó tápdus talajban sem fogja elérni a 10—12 éves életkort, holott okszerű metszés mellett 20—30 évig is haszonnal lenne az fenttartható. Ha azt halljuk tehát, hogy egyik másik füztelep kát. holdankint 60—100 q. (métermázsa) vesszőtermés helyett csak 10—20 q-t hoz, akkor e nagy különbség okát a legtöbbször a metszés és lehéjazás idejében kell keresnünk. Ezen eljáráson sokat javíthatunk az által, ha a vesszőket — amint lébe jöttek — levágjuk töveikről, kévékbe kötve alsó végükkel vízbe állítjuk és csak azután hé- jazzuk. így igen sok tartalék tápanyag marad még a füztövekben, a melyek az idei hajtások javára jutnak, másrészt a levágott vessző is sokkal jobb minőségű lesz fonási célokra. A leghelyesebb és legokszerüb a vesz- szőket télen, levélhullás után 8—14 napra I levágni, vízbe állítani, s igy nedvbe hozva j lehéjazni. A téli metszésé a jövő, ha füzte- lepeinkről tartósan nagyobb hasznot akarunk elérni. Ezen eljárás a tövek kímélésén felül még azon előnnyel is bir, hogy az ilyenkor .metszett vessző jóval nehezebb, tehát súlyra — eladásnál ami maholnap általánosan be fog hozatni, — gyarapítja a jövedelmet. csigert csináltak belőle. Később, mikor a szőlők pusztultak és a bor drágulni kezdett, erősen csinálták belőle a törkölybort, amely azonban most már az uj bortörvénynél fogva a jövőre tiltva van. Helyes dolog ez nagyon, mert ez a bor csak boraink hírnevét rontja és pancsolásokra, hamisításokra szolgálna alkalmuk De a mai cukor- és borárak mellett ez nem is fizetné ki magát s igy bármennyire is vérezzen a szive a munkásságnak és a régi szabású öregebb szőlőgazdá- nak a csiger és törkölybor után, arról le kell mondaniok. A törkölyt pedig másként kell értékesiteniök. A szőlőtörköly felhasználása. — Szőllősy Mihály — Szőlőfelujitásunkkal immár eljutottunk a túltermelésig. A hegyi szőlők mind fel- ujitvák s a szőlő-zóna elhúzódott a homokokra, sőt a nagy Alföld — Torontál, Cson- grád és Bánát síkjaira is, úgy, hogy ha jó termés és szerencsés esztendő köszönt ránk, úszni fogunk a borban s még jó, ha a termést mind hordóba tudjuk szedni és pincében elászokolni. Pedig még vagy 150 ezer hold uj szőlőterület nincs is termő állapotban és emellett a telepítések is — bár kisebb mértékben — egyre-másra folynak. A szőlő- és bortermelés ily nagyfokú térfoglalása mellett elérkeztünk most már oda is, hogy a szőlőtörköly felhasználásának kérdésével is foglalkoznunk kell, mert most már a termések mindinkább nagyobbodván, a törköly — mint melléktermény — oly tömegben áll elő, amely nagyon is számottevő. A régi időkben a mi gazdáink a törköllyel nem sokat törődtek. A primitiv présekben jól-rosszul kipréselt törkölyt egyszerűen pálinkának főzették meg, vagy pedig A felhasználás módjai közt egyelőre megmarad még a régóta űzött törkölypálinka égetés. Csakhogy ezt nálunk nagyon primitiv módon csinálják és ezért a mi törkölypálinkánk bizony közönséges ital is. Nálunk ugyanis szokásos a törkölyt földbe vermelni és ott tartják néhány hétig. Ezen idő alatt pedig a törkölyben megmaradt must áterjed és szesszé változik. Ennek az átváltozási folyamatnak végbe kell menni, mert különben honnan eredne a törkölypálinka? Csakhogy ez a nálunk szokásos vermelés igen primitiv dolog és igy sokszor ecetes és rothadó erjedések állanak be és ilyenkor ilyen lesz a romlott törkölyből készülő pálinka is. De még ez sem elegendő; mi az áterjedt törkölyt kis üstökbe tesszük és egy kevés viz hozzáadával közvetlen tűzön főzzük ki. Ám akárhogyan vigyázzunk is, a törköly rendszerint odaég az üst fenekéhez és a pálinka meg is kapja a pörk izt. És még nemcsak ez a baj. A szőlő héjjában mindenféle illő olajok és aetherek vannak. Kellemesek és kellemetlenek. Ezek átpárlolódnak a pálinkába és kellemetlen izt adnak neki. Ezért nem jó — a legnagyobb átlagban — a mi törkölypálinkánk, holott pedig annak a valóságos A liftek folyton szórták ki a csoportokat az emeletek vörösmárvány folyosóira és sietve rohantak feljebb, vagy zajtalanul és nyilsebesen estek lejjebb, az alsó emeletek felé. A folyosókon friss, eleven élet uralkodott. A számtalan iroda ajtói folyton kinyíltak és becsukódtak, itt is, ott is beszélgetés hallatszott s néha-néha fölcsendült a telefon csengője. Dani még mindig megmerevedve állt a becsukott iroda ajtaja előtt. „Mit tegyek?“ — kérdezte önmagától. „Mit jelent itt az ablakon ez a papír?" — akarta kérdezni, de nem merte megszólítani a sürgő-forgó alakokat, akik szemelláthatólag a saját ügyeikkel voltak elfoglalva. Végre felsóhajtott, tanácstalanul tekintett körül, azután lefelé indult. Minél lejebb ment, annál nagyobb súlyt érzett a lelkére nehezedni. Mikor pedig leérkezett a széles lépcsőházba, úgy érezte, hogy ő reá nehezedik ez az egész förtelmes nagy babilon és nyomja, fojtogatja, öli . . . Sokáig, nagyon sokáig tanácskozott azután Dani a nyomor többi gyermekével, sokáig koptatták a különböző ügyvédi irodák küszöbét és rakták le az utolsó garasaikat, mig végre be kellett látntok, hogy minden elveszett. A társaság olyan földekkel spekulált, melyek értékükön felül túl voltak már terhelve és mikor sikerült olyan Darvas-féle közvetítők segítségével néhány ezer dollárt csalni ki a tapasztalatlan, bevándorlóit parasztoktól, akkor anélkül, hogy csak valamit is fizetett volna a földek tulajdonképeni tulajdonosainak, szépen feloszlott és megszökött a világ minden tája felé. Üthették bottal a nyomukat. Szegény Daninak még a lelke is megreszketett, amikor végre megtudta érteni a szomorú, a rettenetes igazat. Néha azt lehetett volna hinni, hogy hosszú, állati üvöltés hagyja el széles, ziláló mellét, hogy forró könypatak omlik le száraz, vörös szemeiből. De nem! Egy-egy energikus káromkodás visszatartotta a nyögést, a könyeket. Valami csatornaépítésnél dolgozott most Dani. Elgondolkozva, sötéten támaszkodott rá a lapátra, hogy egy kissé megpihenjen. Épen ma kapott levelet a feleségétől, hogy jön hozzá. — Ma-holnap itt lesz! — gondolta magában. — Csakhogy nem a saját házába jön, nem a saját földjére érkezik szegényke. Rendkívül jutányosán, gyári áron alól eladók a következő teljesen használatlan gazdasági gépek, és pedig: 3 darab bácskai ekefő, 5 darab különböző nagyságú resicai acél eke, 3 darab 2-ős és 2 darab 3-as ekefő, 1 darab répa kapa, 1 darab vetési, 1 darab réti csuklós s 1 darab lánc borona; répa vágó, járványhajtásra; azonkívül használt, de jókarban levő 1 db. gőzfejlesztő kazán takarmány füllesztésre, 1 garnitúra Ni- cholzon féle 8 lóerejü cséplő garnitúra és 2 darab baromfi keltető gép. Megtekinthetők Szatmáron, Verbőczy-utca 3. sz. a. Eladásokat eszközöl Poszvék Nándor gazdasági szakirodája Szatmár, Kazinczy-utca 7. sz. 254 3—
