Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)

1909-11-07 / 45. szám

8-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

Sággal tartozik mindama kárért, amely az építkezés hiányosságából folyóan a szomszédra háramlott. Az építtető a kárkövetelésnek "megfelelő összeget beleegyezése, vagy akár bírói megállapitása nélkül visszatarthatja ugyan, de a szomszédoknak a kár igazolása nélkül ki nem fizetheti.

A kacsahizfáfásról- Kacsahizlalásra különösen alkalmas tatárka-, árpa- és kukoricadara. A kukoricadarából kevesebbet adjunk, mint a tatárka- és árpadarából; mert a kukorica nagyobb mennyiségben adagolva a hús minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Az eleség értékes tökéletesítésére szolgál a főtt burgonya és a sovány tej. Legjobb a felapritott és szétnyomott burgonyát a sovány tejjel és a darával nem túl hig péppé keverni. Egyszer naponta egész magvakat is adhatunk. Minthogy a kacsa mohón eszik, nem szükséges a kacsákat tömni vagy haluskával etetni, mint a libát. A hizlalandó kacsákat egy nem világos, de jól széllőzött ólba zárjuk. A falókedvet fenntartjuk, ha az elcséget változtatjuk. Am hizlalás jó lefolyása szempontjából rendkívül fontos, hogy a kacsák fekhelyé száraz legyen, Ha az ólat elégséges alommal állandóan szárazon tartjuk, akkor a hizlalás gyorsabban megy és betegségek nem fordulnak elő olyan könnyen.

Hírek.

— Báró mint áldozópap. Báró Vécsey Aurél, a csegöldi uradalom tulajdonosát október 28-án Rómában r. kath. áldozópappá szentelték ; a báró ugyanott november 1-én mutatta be az első mise áldozatát, mely alkalomra a bárói cselád is Rómába utazott.

— Pályázat ösztöndíjra. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézetekben tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból három, egyenként C>00 koronás ösztöndíjra az 1909/1910. tanévre pályzatot hirdet a földmivelési minisztérium. Pályázhatnak teljesen árva és oly hallgatók, kiknek atyjuk nem él. Kérvények a m. kir. földművelésügyi minisztériumhoz címezve, december hó 15-ig az illető gazdasági akadémia igazgatóságához nyújtandók be.

Lapunk megjelenésében alkalmazkodni akarunk olvasóink kényelméhez, azért annak megjelenési idejét a mai számtól kezdve péntekről vasárnapra tesszük át, úgy, hogy a lap már szombat esté postán, s vasárnap délelőtt olvasóink kezében legyen.

— A Kertészek és Kertgazdák Orsz. Szövetkezetének alakuló közgyűlése október 1-én délután Szegeden, a városháza dísztermében folyt le. Bodor Antal dr. igazgató előterjesztette a szövetkezet munkatervét, melyet a gyűlés többek hozzászólása után elfogadott s felhatalmazta az igazgatóságot, hogy szükség esetén az alaptőke nagyságát túl nem haladó kölcsönt vehessen fel s a magtenyésztő kísérleti telep céljaira a várostól megfelelő földterületet kérjen. A gyűlés végül elhatározta, hogy a Magyar Mezőgazdák

nov. 7.

Szövetkezeténél egy üzletrészt jegyez. A gyűlés ezzel véget ért.

— A csabai öntöző rét. Néhány év előtt a föld- mivelésügyi miniszter intézkedett annak kipróbálására, hogy a teljesen terméketlen alföldi vadszikeken öntözésre kaszáló létesithető-e? nagyobb öntözőmü létesült, mely a növénytermelési kísérleti állomás állandó felügyelete alatt áll és évenkint szakszerűen kimutatja a szikterület gazdasági műveléseinek eredményeit. A terméketlen vadsziken az öntözés következtében évről-évre hatalmasabb termés mutatkozik és az eddigi terméketlen terület dúsan termő kaszálóvá vált.

— A cigányügy rendezése, Ebben a kérdésben már megmozdult az ország minden hatósága s tervek tervek után látnak napvilágot. Most Debrecenben Végh Gyula főkapitány készítette el javaslatát, a mely ezt mondja: 1. Azoknak a cigányoknak, a kik folytonosan csavargásban élnek és bejelentett lakásuk nincs, 7 éven aluli gyermekeik elveendők és árvaházakban helyezendők el. Felnőttebb korukban internátusokba, vasúti, postai stb. szolgálatba adandók, 2. A kóborló cigányok lovai eikobzandók és értékesítendők. Az igy befolyt összeg szintén a cigánygyermekek nevelésére fordítandó. 3. A törvényhatóságoknál a területükön tartózkodó cigányok összeirandók és nyilvántartandók. 4. Valamelyik vidéki nagyobb városban országos felügyelőség állittassék fel a belügyminiszter fenhatósága

| alatt. 5. Az országos felügyelő intézkedésére a közj munkánál a törvényhatóság rendes életű cigányokat

1 alkalmazzanak. Végül kiemeli Végh Gyula, hogy kö- rülbelöl kétszáz ezer cigány él az országban s ha ezeket sikerül fegyelmezni, munkára szoktatni, az ország értékes munkásanyagot nyer s ezzei a napszámoshiányon is segítenek. Az érdekes tervezetet a törvényhatóságoknak is megküldötték.

— Pinceszövetkezet a széketyföldön. A Kisküküllő- megyei Gazdasági Eg\msület akciót indított pinceszövetkezet létesítése ügyében. Általános panaszuk a kis- küküllőmegyei gazdáknak, hogy nem tudják bortermésüket elhelyezni s a híres küküllőmenti bornak nincs piaca. A mozgalom élén Kovácsy Jenő gazdasági egyesületi titkár áll sa most megtartott értekezleten Darányi földmivlésügyi miniszter is képviseltette magát Gálffy János vincellériskolái igazgató által. Elhatározták, hogy még ebben az évben felállítják a szövetkezetét, s bizottságot küldöttek ki az előmunkálatok megtételére. A bizottság tagjai Horváth Artur elnöklésével : Kovácsy Jenő, báró Bornemissza János, Mayerfy György, László Zsigmond és Szöts Andor.

— ínség Biharmegyében. Az idei silány esztendő most kezdi éreztetni rettenetes nyomorúságát Bihar- megye keleti részein levő hegyi falvak lakóival. Különösen a vaskóhi és belényesi járások főszolgabírói jelentik, hogy több falu népe minden élelem nélkül a legnagyobb éhínség előtt áli s államsegélyért esedeznek Szelistye, Lunkaszprie, Hollód községek lakói.

— Egy seríéskereskedelmi részvénytársaság feloszlása. A kőbányai sertéskereskedelem az utóbbi évek-