Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-21 / 47. szám
GAZDÁK LAPJA nov. 21. 12-ik oldal. Akik nem fizetnek az újságért. Nagyon elterjedt nézet az, hogy az előfizetni nem szándékolt újságok visszaküldése nem kötelező. Pedig eltekintve ennek az eljárásnak morális oldalától és a jóhiszemű kiadó- hivatalnak kiszámítva okozott megkárositási szándéktól, már csak azért sem okos ez az eljárás, mert a kiadóhivatalnak olyan jogot adunk ezzel, amit legfeljebb jó ízlésből nem érvényesítenek. A lapok egy újabb kúriai döntvényt ismertetnek, mely határozottan kimondja, hogy a huzamosabban elfogadott lapok előfizetési diját bírói utón joguk van követelni, még abban az esetben is, ha időközönként egy-egy példány visszaküldetett is; a megtartani nem szándékolt lappéldányok következetes visszaküldése ugyanis a feleknek semmiféle költséget nem okoz, tehát az alól nem menthetők fel csupán azzal az indokolással, hogy a lapot nem rendelték meg. A lapok előfizetés nélküli következetes megtartása csak abban az esetben jogosult, ha a cimszallag nyilvánvalólag elárulja, hogy az mint tisztelet-, csere-, vagy támpéldány küldetik. Gróf Károlyi Sándor arcképe. A Magyar Gazdaszövetség fogyasztó és értékesítő szövetkezeti középpontja, a Hangya egykori elnöke iránti kegyeletből, megfesttette a magyar szövetkezeti mozgalom úttörőjének gróf Károlyi Sándornak az arcképét s azt az ülésteremben helyezte el. Az arckép báró Pászthory Árpád londoni arcképfestő sikerült alkotása. A nagyváradi cukorgyár r. t. november 7-én tartotta meg alakuló közgyűlését, amelyben a részvényesek az igazgatóság és felügyelő-bizottságot is megválasztották. Az uj cukorgyár alaptőkéje négy és fél millió korona. A gyár 1910. évben felépül és napi tizezer métermázsa cukorrépa földolgozására rendezik be. A gyár répatermelő-területe a Biharmegyei Gazdasági Egyesület közreműködése folytán szerződéssel van biztosítva. A dohánybeváltási határidők. A magy. kir. dohányjövedék központi igazgatósága az 1909. évben az egyedáruság részére engedély mellett termelt dohány beváltásra kiküldött bizottságok működése tartamáról a következő kimutatást közli: Budapest decemher 15—február 25, Érsekújvár december 15—február 26, Barcs január 3—február 26, Nagyatád január 3—február 17, Fadd december 9— február 4, Kiskunfélegyháza január 3—február 17, Csongrád december 27—dncember 30, Arad január 3—február 26, Battonya január 3—február 26, Békéscsaba január 3—február 28, Csóka január 3—január 21, Nagy becskerek január 3—január 31, Szeged január 3—február 12, Temesvár január 3^február 23, Zsombolya január 3—febrnár 17, Fogaras február 15—február 17, Marosvásárhely december 13—január 8, és február 13—február 28, Debrecen december 9—február 28, Hajdudorog december 9—február 25, Nagyiéta január 3—február 24, Érmihályíalva január 3—február 28, Szatmár-Néiueti január 3—február 11, Nagykároly január 3—február 28, Miskolc december 27—február 26, Mezőkövesd január 3—február 18, Kápolna december 9—február 26, Rakamaz december 9—február 26, Nyíregyháza december 15—február 26, Nagykálló december 20—február 4, Kisvárda december 20—február 25, Nyírbátor december 15—február február 26, Vásárosnamény december 20—február 25, Nagytárkány december 15—február 26, Szolnok január 3—február 26, Tiszaroff január 3—február 11, Jászkisér január 3—február 11, Jászberény január 3 január 31. Sok a hülye. A „Határszéli Újság“ irja, hogy az ungmegyei Uzsok községben, mely alig számlál ezer lelket, 17 süketnéma és 15 hülye tanköteles gyermek van. Bizony nem ártana, ha a hatóságok kipuhatolva a baj okát, tennének valamit orvoslására. Szeszfőzői tanfolyam gazdatisztek és szeszgyár tulajdonosok részére. A kassai m. kir. gazdasági akadémián 1910. évi január hó 5-től 20-ig szeszfőzői tanfolyam tartatik gazdatisztek és szeszgyártulaj- ! donosok részére. A tanfolyamon részt vehet minden gazdatiszt és szeszgyártulajdonos, aki legkésőbb 1909. évi december hó 25-ig a kassai magy. kir. gazdasági akadémia igazgatóságánál ebbeli szándékát levélben bejelenti. Bővebb felvilágosítással szolgál a kassai m. kir. gazdasági akadémia igazgatósága. A bosnyák szilva-termés. Megbízható forrásból | vesszük a boszniai szilvatermesztésre vonatkozó következő adatokat. Az idei termés mennyiségben általában alig változott az 1908. évihez képest. Minőségben azonban valamivel kedvezőbb az eredmény. 1908. évben kivittek íz- és pálinkafőzésre való szilvát, valamint j kosárárut mintegy 2000 vasúti kocsirakomány nyal, az előállitott aszalt-szilva pedig mintegy 3000 waggon- rakományra becsültetett. A szilva általában apró szemű volt, ami a kivitelt némileg megnehezítette, de a kivitt árú azért aránylag igen kedvezően értékesült. Ez idén, mint említettük, hasonló mennyiségű, de valamivel jobb minőségű eredményt adott a termés. Számszerűen azonban ez idő szerint a termés-eredmény még meg nem becsülhető. A burgonya eltartása kénsavas kezeléssel. A párisi Schribaux tanár ajánlotta, hogy az evésre szánt burgonyát kénsavval kell csírázó képességétől megfosztani. Az eljárás az, hogy az elteendő burgonyát 10 órán át 1—2 százalékos kénsavoldatban áztatják. És pedig 1 százalékosat a finom héjú burgonyákra, mint Rózsa, magnum bonum olli és 2 százalokosat a vastag héju- akra, mint pl. Richters, Imperator stbi. E végből faabroncsokkal összetartott fakádba vizet öntünk és ebbe a megfelelő kénsavat (66° Réaum fokút) és nem megfordítva, mert ekkor a kénsav erősen fölhabzana — a burgonyát 10 óráig áztatva ezen oldatban, kivesszük és hideg vízben megöblitjük.
