Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-21 / 47. szám
8-ik oldal. nov. 21. GAZDÁK LAPJA rakni. A csomózás alkalmával való ki- és bemérési rendszer rosznak bizonyult, tehát ezt ne kövessék a termelők. Daróczi Vilmos. rr Őszi vetéseink veszélyben forognak! Ha a mezőgazdasági állapotot szemügyre vesszük, ama közmondás ébred lelkűnkben: „Adtál uram áldást, de nem lesz köszönet benne.“ Az őszi vetések a kedvező időjárás folytán oly fejlődésnek indultak, amilyent hosszú évek során át nem lapasztaltunk. Az első vetésünk, a repce, helyenként oly buján nő, hogy a dús levélzeten kívül szárat hajt. A rozs is a legtöbb helyen annyira fejlődött, hogy a téli kaszálást a legnagyobb valószínűség szerint nem kerüli ki. Ezen veszedelmet a körültekintő mezőgazda látja s töprenkedik azon, vájjon miképen lehetne e bőséges áldást az elpusztulás veszedelmétől megmenteni s a mezőgazda további károsodásának, tekintettel az utolsó évek szomorú viszonyaira, elejét venni ? Valamit kell tenni, mert máskülönben baj lesz! Erre vonatkozólag csak egy mód áll rendelkezésünkre, t. i. a tulbuja vetést lombjától részben megfosztani ! ez pedig tárténhetik legeltetés, sarlózás és kaszálás által. A legeltetés repcénél kerülendő, mert az állatok azt gyökerestől kitépik. Alkalmazható azonban a rozsföldeken, ahol ezen hasznos munkát legjobban a birka végzi. Ennek hiányában azonban szarvasmarhát is jár- tathatunk a veszedelemben forgó területeken. Helyesebbnek gondolom a lesarlózás, avagy a lekaszálás alkalmazását. Ezen eljárásnak többszörös haszna van. A levágott, lekaszált levélzet elsősorban takarmányul szolgál s hozzájárul a takarmányinség enyhítéséhez, amelyet a kedvezőtlen, száraz tavaszi időjárás előidézett. Ha a gondosan összegyűjtött zöldtakarmányt szalmával összeszecskázzuk, illetve törekkel, polyvával összekeverjük, jóizü takarmányt nyerünk különösen szarvas- marhák számára. Másodsorban biztosítjuk vetéseinket a lesarlózás, vagy lekaszálás által az elpusztulás veszélye ellen; mert a dús levélzet az esetleg bekövetkezendő vastag hótakaró alatt, a legnagyobb valószínűség szerint, ki- pálik s ezzel a vetés teljes mértékben tönkre megy. Úgy a lesarlózást, valamint a kaszálást óvatosan végezzük s ne teljesen tövön vágjuk a vetést. Az idő még nem késő, mentsünk tehát, amit menteni lehet! Schwáb János, gazdasági szaktanár. Irodalom. A „Köztelek“ olcsó könyvtára havonkint egy, esetleg két füzettel indult meg úgy, hogy minden füzet egy önálló szakművet alkot. A kiadványok felölelik a földművelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés az értékesítés és a kisegítő gazdasági ismeretek összes fontosabb kérdéseit. Minden müvet az OMGE könyvkiadó vállalata által felkért szakférfiak írnak meg. Főmunkatársai a „Köztelek“ lap rovatvezetői. A kiadandó művek felölelik a modern ismereteket, mégis olyan előadási modorban, melyet az egyszerű kisgazdák is tökéletesen megérthetnek. Egy-egy füzet ára 50 fillér. Előfizetés egy évre 5 korona, 5 évre 25 korona. Az előfizetők évente 12 füzetet kapnak díjmentesen, postai szállítással. Öt év alatt az előfizető nélkülözhetetlen gazdasági könyvtárhoz jut, mely nemcsak a kisgazdák, középbirtokosok, bérlők, gazdatisztek és gazdasági tanítók céljának is megfelel. A 7-ik füzet Hollady Nándor összeállításában egy kitűnő adóügyi tanácsadót szolgáltat, mely az uj adótörvényt a legkönnyebb, bárki által megérthető modorban ismerteti. — Ha tekintetbe vesszük, hogy bonyolult adóügyünk kiismerése mily nehézkes és mégis mily fontos a gazdára, el kell ismernünk, hogy a közrebocsátott füzettel a „Köztelek“ olcsó könnytára nagy hézagot töltött be s kiváló szolgálatot tett. A füzet a Pátria könyvkiadóhivatalánál 50 fillérért kapható. A 8.- és 9-ík füzet „A jó pincegazda“ irta Petten- koffer Sándor 93 oldalon, a szöveg közé nyomott 36 ábrával. Mint az előző, ez is egyszerű, érthető nyelvezettel, rövid fejezetekben tárgyalja mindazt a tudnivalót, ami a helyes borkereskedéssel a szürettől a palackozásig együtt jár. Kapható ugyancsak a Pátriánál 1 korona árban. Mezőgazdaságtan címen immár a 2-ik bővített kiadásban jelenik meg Szilárd Gyula, a gróf Esterházi- féle csákvári földmives iskola tanárának szerkesztésében egy rendkívül hasznos kézikönyv, melyre minden gazdálkodó figyelmét felhívjuk. A számos ábrával díszített mű, a növénytermelés és állattenyésztés összes ágait, a kertgazdaságot, gyümölcstermelést, szőlőművelést, végül a gazdasági üzletvitel kérdését öleli fel. Szerzőnek a gazdasági gyakorlatban és a szakoktatás terén együttesen eltöltött számos évre terjedő működése lehetővé tette, hogy gyakorlati érzékkel csak azt ölelje fel, amire a gazdának szüksége van és a felölelt anyagból éppen azt domborítsa ki és kellő világításba helyezze, a mi a gyakorlati életben legnagyobb fontossággal bir. Így sikerült szerzőnek a mezőgazdasági ismeretek egész hatalmas tömegét aránylag röviden, mégis tartalmasán, világos, magyaros stílusban, köny- nyen áttekinthető helyes beosztással, a gyakorlati gazda igényeinek teljesen megtelő módon közreadni. A könyv két kötetben kerül forgalomba és kü-
