Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-14 / 46. szám
nov. 14. 9-ik oldal. GAZDAK LAPJA állítás bejelentései szerint rendkívül gazdagnak Ígérkezik s mindkét napon át reggel 9 órától délután 5 óráig lesz nyitva. A parcellázás állatni ellenőrzése. Darányi föld- ipivelésügyi miniszter valamennyi főispánhoz rendeletet intézett a parcellázások ellenőrzése tárgyában. A rendelet a következő: „A parcellázás kellő ellenőrzése, illetőleg a kisgazdára nézve káros parcellázás lehető megakadályoz- hatása végett fölkérem, utasítsa a kormányzására bizott vármegye területén működő kör- és községi jegyzőket, illetve városi hatóságokat, hogy a száz holdon felül való birtok parcellázásáról, melyre nézve a mozgalom a községben megindult, azonnal szigorú felelősség terhe alatt tegyenek jelentést, hogy igy méltóságod a parcellázás közérdekű, vagy káros üzletszerű voltáról minél előbb tájákozódhassék, s hogy módjában legyen a parcellázásra vonatkozó véleményét hozzám idejekorán fölterjeszteni. Sok parcellázásról ugyanis csak olyankor szerzek tudomást, a mikor a már helytelen irányú tárgyalás kellő mederbe terelése leküzdhetetlen nehézségbe ütközik, holott, ha a kellő időben értesítés kapnék, a kisgazdák érdekeinek megvédését a kész helyzet nem nehezítené meg. Amenyiben a törvényhatóságok területén üzletszerű parcellázásra már vétel történt volna, azok földarabolásának ügyét éber figyelemmel szíveskedjék kisérni és engem arról sürgősen értesíteni. A szeszadóíörvény módosítása. Ismeretes, hogy a nálunk már elfogadott uj szeszadótörvény még nem ment keresztül az osztrák parlament retortáján és ez okból azt nálunk sem lehetett egész terjedelmében végrehajtani. Most az osztrák pénzügyminiszter expozéjában bejelentette, hogy a Reichsrath elé benyújtott törvényjavaslatot, mely nálunk már törvénynyé vált, a magyar kormánynyal egyetértésben módosítani óhajtja. Az első módosítás az, hogy az export-bonifikáció az eredeti két koronáról az első évben 10, a második évben 8 koronára emeltetnék, csak harmadik évtől kezdve lenne állandóan 7 korona. Ennek célja az, hogy a szeszipar a fogyasztásnak a magasabb adótételek miatt előreláthatólag beálló csökkenéséért a kivitelben találjon kárpótlást. A második módosítása a kisüstökre vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslat szerint ugyanis a kisüstön főzött szesz mentes a termelési adótól az esetben, ha a használt főzőkészülék a tiz hektólitert nem haladja meg. Az osztrák pénzügyminiszter azt a módosítást proponálja, hogy a termelési adótól való mentesítésben csak azok a kisüsttulajdonosok részesüljenek, a kiknél a főzőedény űrtartalma hat hektoliternél nem több. Az uj földadótörvény végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett, amelynek tartalma a következő : Előrebocsátja a rendelet, hogy az uj földadótörvény célja, hogy a földadó az egyes adózók között az egész országban igazságosan és arányosan osztassák meg s a kataszteri munkálatokban foglalt aránytalanságok kiküszöböltessenek. Hangoztatja továbbá, hogy e tekintetben a földadó bizottságokra s közvetve a törvényhatóságokra nagyon fontos föladat hárul, mert a földadóbizottságoknak kell valamennyi eléjük terjesztendő javaslatot a földbirtok arányos megadóztatása szempontjából behatóan elbírálni s ezzel az igazságos és egyenlő teherelosztás alapjait lerakni, miért is a bizottságok a legközelebbi közgyűlésen körültekintő gonddal alakítandók meg s azokba a kis-, közép- és nagybirtokosok soraiból megfelelő arányban olyan egyének választandók, akik nemcsak a közbizalmat bírják, hanem képzettségüknél fogva a reájok váró föladatoknak megfelelni is képesek lesznek. Minden egyes bizottságba tizenkét rendes és ugyanannyi póttag választandó. Elnökét a bizottság saját kebeléből önmaga jelöli ki. Azonban az esetben, ha a vármegye területén város van, a földadóbizottságba e városok mindegyike egy rendes és egy pótiagot választ s a vármegye törvényhatósága földadóbizottságát ezek hoz- zászámitásával alakítja meg. A választás eredményét a törvényhatóság területén közhírré kell tenni, s a megválasztottak névsora a pénzügyminiszterrel közlendő. Az elnök 20 korona, a tagok tiz korona napdijat kapnak s azonkívül utazási költségeik megtérítésére is számot tarthatnak. A világ selyemtermelése. A francia selyemkereskedők egyesülete a világ tavalyi selyemtermeléséről a következő adatokat közli: Összesen 24,080.000 kilogrammot termeltek ; ebből Franciaország, Olaszország, Magyarország, Ausztria és Spanyolország 5,551.000 kilogrammot, a Kelet- és Középázsia 2,693.000 kilogrammot termeltek, végül Indiára 250.000 kilogramm esett. A világ termelése 1903-tól 1907-ig átlag 20,088.000 kilogramm volt. A tavalyi termés 2 millióval túlhaladta az előző évit és 3,167.000 kilogrammal 1906-iki termelést. Vásárok. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete kőbányai sertéshizlaló telepének jelentése. Az árak kőbányai szokás szerint 45 kg. élet 4% levonással vevő javára értendő. Öreg nehéz páronkint 400 kg. felül ------------ fillérig Ör eg közép „ 300—400 „ ------------ „ Fiat al nehéz „ 320 kg. felüli súly 149—150 „ „ közép „ 250—300 kg, 149—150 „ Fiatal könnyű „ 350 kg.-ig 149—150 „ Szerbiai nehéz „ 260 kg. felüli --------------- „ „ „ „ 251—300 kg.-ig -----------„ közép „ 240—260 kg.-------------------,. „ kö nnyű „ 240 kg. terjedő súlyban-----„ Ára k élősúlyban kilogrammonként 4% engedmény. A hizottsertésüzlet irányzata változatlan.
