Gazdák Lapja, 1909. november (8. évfolyam, 45–48. szám)
1909-11-14 / 46. szám
8-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 14. Amerikai folyóirat a magyar gyümölcstermesztésről. A Csikágóban megjelenő Populär Mecha- nic cimii folyóirat hosszabb cikket közölt hazánk gyümölcstermesztéséről, különösen pedig a közutak megindult befásitásáról. Néhány év előtt, mondja a cikk, Magyarország, bár sok vidéke a legjobb gyümölcs termesztő vidékei közé tartozhatnék, körülbelül kétharmadrésznyi gyümölcsöt importált, mint a mennyit otthon termelt. Tiz esztendő alatt az az ország versenytárs nélkül első gyümölcstermesztő országa lett a világnak. A magyar kormányban eszébe jutott valakinek, hogy jó lenne minden községben gyümölcsfát ültetni az utak mellé és az eszme keresztülvitelében, modern módon fogtak hozzá. Magyarországon a főútvonalakat az állam kezeli mig a mellékutvonalakat a vármegyék és a községek. Speciális munka vitetett keresztül a legalkalmasabb fajták választására és három állami faiskola jelöltetett meg arra a célra, hogy a csemetéket az utszéli faültetésekhez szolgáltassák. Természetes, e pogramm keresztülvitele nem egy esztendő dolga volt, hanem fokozatosan terjesztetett ki e rendszer az egész országra. Az állami vasút a csemeték féláru szállításával támogatja a programm keresztülvitelét. Mostanig körülbelül kétszázötvenezer gyümölcsfa van az állami utak mentén és meglepő, hogy a fák hat százalék hij- ján jól fejlődnek. Ez az eredmény főleg a faültető és gondozó személyzet lelkiismeretes kiképzésének tulajdonítható. A vármegyei és községi utakon a munka lassabban folyik. A községek törvénnyel köteleztelek, hogy a közültetvények céljaira faiskolákat tartsanak fönn. A kormány a faiskolákat csemetékkel és oltványokkal támogatja. Hasznos tudnivalók. Erős csuklás alkalmával borecetbe mártott cukrot veszünk a szánkba, ami legtöbbször sikerrel jár. A leves habját sok gazdasszony leszedi, nem is sejtvén, hogy ekként a levest legértékesebb fehérjetartalmától fosztja meg. Igaz ugyan, hogy szemre tetszetős, nem zavaros húslevest, ha az ember hideg vizbe teszi főzni a húst, másként, mint a hab leszedésével készíteni nem lehet, de tapasztaltabb szakácsnő úgy segít ezen, hogy a habot főzés közben folyton a lébe keveri, igy az abban nagy részben eloszlik s ülepedés után a feltálalandó leves elég tiszta, ám táplálóbb is. A méz, mint orvosság. Köhögés ellen facsarjuk ki egy citrom nedvét, öntsünk hozzá forró vizet, ezután mézzel megédesítve, igyunk belőle többször napjában. Torokfájás ellen a méz a legjobb gyógyszer. A mézet mérsékelten fölmelegítve adjuk be a betegnek, s azonkívül jó egy vászondarabra kenve s a torokra kötve, külsőleg is alkalmazni. A méz hangyasavtar- talmánál fogva antiszeptikusan hat. Rekedtség ellen keverjünk össze egy kávéskanálnyi finomra megtört és átszitált gummi arabikumot két evőkanálnyi, folyékony mézzel s ebből óránkint vegyünk be egy-egy kávéskanállal. Ha a méz megikrásodott, előbb higitsuk meg meleg vízben. A baromfi húsának rövidebb időn át való konzerválása. Nem egyszer megesik, hogy a levágott baromfinak húsát nem lehet hamarjában értékesíteni, mert vagy a piacon nem kel el, vagy pedig otthon kell betegség, vagy tulhízás miatt egyszerre többet levágni, melyeknek húsát azután nem tudjuk hamarjában elfogyasztani, tehát kívánatos, hogy a hús hosszabb időn át eltartható legyen. Ilyenkor többféle módon segíthetünk a bajon és pedig a libák combját, mellét felfüstölhetjük, a többi részét, vagy az egész libát, meg a kacsát is pácolhatjuk; de legjobb a húst tömegesen besózni, még pedig oly módon, hogy 80 százalék konyhasót összekeverünk 10 százalék szalicillal és a keverékkel a húst jól bedörzsöljük, papirosba csavarjuk és hideg belyen elteszszük. Természetes azonban, hogy az ilyen húst, mielőtt a konyhában felhasználnánk, egy fél órára hideg vizbe beáztatjuk és párszor lemossuk; ha még igy is nagyon sós lenne a hús, akkor pár órán át erős sósvizben kell megáztatnunk úgy, mint a besózott húst a tengeren és a sós viz kihúzza a hús sósságát egészen. Lehet még a baromfi húsából igen finom kolbásznemüt is készítenünk, amelybe természetesen az aprólékot is belevágjuk; ezeket a kolbászokat felfüstöive, jó ideig el lehet tartani. Híre k. Erdélyrészi kirendeltség Szilágyvármegyé- ben. A törvényhozás felhatalmazása nyomán Darányi miniszter intézkedésére a Marosvásárhelyt székelő erdélyrészi (székelyföldi) min. gazdasági segítő akció működése Sziágyvármegyére is kiterjesztetett s a helyi megbízott teendőkkel a kolozsvári m. kir. telpitési felügyelőség tisztviselőjét, Buchwein Bélát bizta meg, a ki november 15.-ével Szilágysomlyó székhelyen meg is kezdi működését. Verseci borászati kongresszus. Kossuth Ferenc és Darányi ignác védnöksége mellett november hó 21 és 22-én megtartandó országos baromfi kongresszus szakelőadásainak sorrendje a következő: Borkivitel és borértékesítés, előadó: Drucker Jenő dr., a Magyar Szőlősgazdák Országos egyesületének igazgatója ; A peronospora mint bogyópusztitó, előadó: Ist- vánffy Gyula dr.; A szőlőmolyok ellen való védekezés, előadó: Jablonowski József; A természetes borok megítélése vegyi összetételük alapján, előadó: Szilágyi Gyula dr.; A bornak a vámkülföldön való értékesítése, előadó: sóvári Schneider Sándor dr.; Borfogyasztási adó leszállítása, illetőleg törlése, előadó: Seemayer Károly dr.; A bortörvény revíziójáról, előadó: Szende Pál dr.; A szőlők rekonstruálása a délvidéken, előadó: Waldherr József. A kongresszussal kapcsolatos borki-
