Gazdák Lapja, 1909. október (8. évfolyam, 40–44. szám)

1909-10-29 / 44. szám

okt. 29.

GAZDÁK LAPJA

9-ik oldal..

Nyilt-rovat.

E rovat alatt szívesen helyt adunk olvasóink közérdekű kér eléseinek és azokra a gyakorlat köréből érkező válaszoknak.

Kérdések.

A szőlő ültetési és metszési ideje. Több vitában vettem inár részt, de még mindig nem látok tisztán abban, hogy mikor célszerűbb tehát ültetni, ősszel-e vagy tavasszal ? Azt hiszem csak szolgálatot teszek szőlősgazda társaimnak e kérdés felvetésével, ugv- j szintén azzal a kérdéssel, hogy mikor célszerűbb hát metszeni ? Sz.-váralja B. J.

Feleletek.

A szőiovEsszö ültetésének és metszésének idejére vonatkozólag azt tartják, hogy gyökeres vesszőt előnyösebb ősszel ültetni, mert igy — kivált ha enyhe a tél — csakhamar friss gyökereket ver a talajba s tavaszra már vígan fejlődik tovább. A sima vesszők viszont tavasszal előgyökereztetve s rozsvirágzáskor kiültetve adják a legtökéletesebb eredményt. A tőkéket metszeni 2 részletben legtanácsosabb és pedig össze), vagy kora tavasszal levágjuk a kitermelt csapokat, nyakhajtásokat, száraz részeket, szóval mindazt, ami a tökén semmi szin alatt sem maradhat, míg a csapnak alkalmas venyigerészek csak lak adás után lesznek a körülmények szerinti számban és hosszúságban csapnak metszendő’«:. A tavalyi vesszők, | illetve csercsapok másodéves korukban egyáltalán nem j hozhatnak termést s igy azokból jövő tavaszi met széskor termőszemeket meghagyni egyáltalán nem lehet.

Irodalom.

Gyakorlati útmutató gazdasági növényeink beteg- j ségeinek és ellenségeinek felismerésére és ellenük való j védekezésre cim alatt a magyar gazdasági növényvé- j delem szerkesztősége Grinád (Pozsonvm,) egy füzetet adott ki, mely az összes itt szükségelt ismereteket Írásban és képben tartalmazza. Ara 20 fillér.

Állategészségügyi törvények. Darányi földmive- lésügyi miniszter leiratban hívta fel a gazdasági egyesületek figyelmét Fokányi László m. kir. főállatorvos „Állategészségügyi törvények, rende'etek és elvi határozatok (1905—1909.)“ cimü munkájának III-ik kötetére, mely tartalmazza az 1905. évtől kezdve 1909. évi júliusig kiadott állategészségügyi általános rendeleteket és elvi jelentőségű határozatokat, amelyeknek rendszeres gyűjteményét, a hatóságok és az érdekeltek hasznos segédeszközként jól használhatják. A III-ik kötetnek az ára 7 korona, szállítási költség 75 fillér; a könyv megrendelhető a szerzőnél, Fokányi László m. kir. főállatorvosnál, Budapest, m. kir. földművelésügyi minisztérium.

Munkabérek. A földmivelésügyi minisztérium kiadta az 1903. évi mezőgazdasági munkabérek kimutatását. Eszerint a férfi napszám átlaga volt tavasz, nyár, ősz és tél szerint külön kimutatva 180, 276,

205, 151 fillér; a női napszám 128, 182, 142, 107 fillér. A gyermek napszám 87, 131, 97, 71 fillérre rúgott. Évi átlagban a férfi 203, a nő 140, a gyermek 94 fillért keresett. Az előző tiz év átlagához képest szép emelkedés, mert akkor 143, 89, 67 filléres átlag napszámok voltak, aszerint, hogy ember, asszony vagy gyerek dolgozott.

Hasznos tudnivalók.

A tej szerepe a betegségek terjesztésében.

Trask angol tudós 817 tifuszesetet számolt össze, melyet fertőzött tej idézett elő. Skarlát is terjed ily módon (125), difteritisz (51. példa), dyphtheria, járványos hasmenés szintén könnyen terjeszthetők a tej által. A marhatuberkulózis emberekre nemcsak a tőgy- giimőkor utján származhatik át, hanem az ürüléktől és válladéktól is feztőzött lesz a tej. A piacra kerülő tej 12.1/r,0/» átlaga gümőkórbaeilust tartalmaz.

Ludhizlalás. A világpiacokon a mi töméssel hizlalt ludjainkat rendesen csak féiliizott árunak tekintik s valóban alig is minősíthetők másképp, szemben, némely külföldi hizlalás eredményével. Különösen kiválnak e téren a pommerániaiak, kiknél a következő hiz- lalási mód divik :

A ludakat elkerített helyen hizlalják, ahol azonban szabadon mozoghatnak. Az első nyolc napon át zúzott sárgarépát kapnak főtt és kemény péppé kevert burgonyával, amellet pedig némi borsót Ezután három-négy napig főtt, de aztán kihütött árpát etetnek, a tizenegy tizenkettedik naptól kezdve pedig árpadarát burgonya péppel keverve. Nyolc nap múlva borsó következik, melyet a naponkint kitisztogatott vizes vályúba i öntenek, hogy ott megdagadjon.

Az igy etetett ludak után finom húst és zsírt és jó tollat kapnak; hét—kilenc kilogramnyi, sőt még nagyobb súlyt is elérnek, s feltűnő nagyságukat főleg azon körülménynek lehet tulajdonítani, hogy sohasem tépik őket.

Toutouseban s egyáltalán Franciaország déli vidékein a ludakat napjában háromszor négyszer beáztatott s néhol erősen megsózott tengerivel tömik meg egy tölcsér segélyével, négy hat hét alatt egy egy lúd harminc liter tengerit fogyaszt, nyolc tiz kilogramm súlyt ér el. Tömés után aludadak szabadon mozognak az ólban és minden másodnap fris szalmát kapnak alom gyanánt.

Hollandiában divó mód szerint pedig igy hizlalhatunk :

Az ól közelében elkerítünk egy térséget, ahova I az állatok tetszés szerint bejárhatnak. Legjobb a sö- ! tétes, minden zavaró zajtól mentes él. A hizlalás első i hetében naponta hatszor összezúzott sárgarépát, valamint takarmányrépát kapnak a ludak, annyit, amennyit | csak megehetnek. Szemes eleséget kezdetben nem kapnak, mert igy a husképződés lényegesen csekélyebb lenne. A következő hetekben már napjában háromszor daraboukiut egy-egy marok zabot, vagy főtt árpát is 1 kapnak a ludak. Az etető vályúk mellé durva, kavicsos